Theodóra bizánci császárné
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Nem összetévesztendő a következővel: Theodóra bizánci császárnő (984–1056).
Theodóra bizánci császárné, (görögül: Θεοδώρα) (500 körül – 548. június 28.) I. Justinianus bizánci császár felesége. Ő volt a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnéja.
Tartalomjegyzék |
Életének korai szakasza [szerkesztés]
Theodóra születésének helyéről nincsenek feljegyzéseink. Theodóra korai életéről pedig csak Caesariai Prokopiosz ír részletesen. Prokopiosz szerint Theodóra 497 és 500 között, Cipruson született, de már nagyon kicsi korától Bizáncban élt. Apja Akakiosz a medvék őre volt a hippodromban, anyjáról viszont egy biztos adat sem maradt fenn. Prokopiosz szerint Theodórának egy húga és egy nővére Komitó volt. Prokopiosz leírja továbbá hogy Theodóra apja korán meghalt majd pedig hogy nővére Komitó színésznőként maga mellett tartotta húgát. Nagy valószínűséggel nem igaz az a széles körben elterjedt történet hogy Theodóra egy színházban, egy libával előadta volna a Léda és a hattyú történetét bár Prokópiosz azt írja, hogy élőképekben szerepelt, de elbeszéléseit nem lehet teljesen bizonyosnak tekinteni.
Házassága [szerkesztés]
Justinianus, a jövendőbeli császár már harmincadik événél járhatott, amikor megismerte Theodórát: nagyon megszerette Theodórát és elhalmozta ajándékokkal (Prokopiosz szerint Theodóra rendkívül kapzsi volt). Justinianus rávette nagybátyját, a császárt, hogy nevezze ki Theodórát patríciusnőnek, és megkérte, hogy engedélyezze, hogy házasságot köthessenek. Justinus császár hajlott volna az utóbbi kérés teljesítésére, mert ő is nagyon kedvelte Theodórát, de felesége Euphemia Lupicina (aki egyébként barbár rabszolgalányként született) mereven ellenezte a házasságot. Arra a törvényre hivatkozva, hogy szenátorok és magas rangú emberek nem vehettek feleségül színésznőket, kurtizánokat és hetérákat. Megoldásképpen ezt a törvényt később Justinus és Justinianus eltörölték.
523-ban meghalt Euphemia császárné, így a házasságot (amit valószínűleg már 514-ben megkötöttek) Justinianus és Theodóra között hivatalosan is elismerte a pátriárka. Prokopiosz szerint Justinianusnak és Theodórának egy fia és egy lánya született. A fiút Jóannésznek hívták, a lányuk az édesanyja nevét, a Theodórát kapta.
Császárnéként [szerkesztés]
527-ben meghalt Justinus császár és utódja Justinianus lett. Ezzel együtt Theodóra a bizánci birodalom császárnéjává emelkedett. Theodórának nagyon erős befolyása volt a férjére, ezt mutatják például, hogy Justinianus uralkodása alatt sok olyan törvényt hoztak, ami kedvezett a nőknek. Justinianus később társcsászárnővé emelte Theodórát.
Több forrás is alátámasztja, hogy Theodóra fényes udvart tartott és szeretett házasságokat szervezni. Prokopiosz azt írja, hogy volt egy udvarhölgye, bizonyos Antonina aki Theodóra legbizalmasabb és legközelibb barátnője lett és Theodóra közbenjárására a hadvezér Belizárhoz ment feleségül. Prokopiosz szerint Theodóra mindenben támogatta Antoninát olyannyira, hogy amikor 542-ben Antonina férje Belizár és néhány másik hadvezér belekeveredtek egy Jutinianus ellenes összeesküvésbe, Theodóra (akinek férje ekkor súlyos beteg volt) minden gyanúba kevert hadvezért kivégeztetett, kivéve Belizárt.
Halála [szerkesztés]
Theodóra 548-ben halt meg hosszú betegeskedés után rákban. Justinianus aki élete végéig imádta, nagyon mélyen meggyászolta. Justinianus Theodóra tiszteletére városokat, tartományokat és épületeket nevezett el.
Caesariai Prokopiosz [szerkesztés]
Prokopiosz két híres műve az Épületekről és a Titkos Történet részletesen írja le ugyan Theodóra életét, azonban mégsem szabad minden állítását tényként kezelni. Prokopiosz bár az Épületekről-ben Justinianust és Theodórát jóságos és kegyes uralkodóknak írja le, addig a Titkos Történet-ben azt állítja hogy Justinianus egy démon Theodóra pedig boszorkány olt. Prokopiosz írnok volt Justinianus udvarában, titokban viszont a császár ellenségeivel értett egyet. Gyűlölte Justinianust és Theodórát mivel ők egy centralizált monarchiát akartak felépíteni és olyanokat is írt műveibe, hogy amikor Justinianus a trónusán ült egyszerre csak eltűnt a feje majd újra megjelent, vagy hogy Theodórának egy titkos laboratóriuma volt a föld alatt ahol szerelemi bájitalokat és mérgeket kevert.
Források [szerkesztés]
- Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorból (Gondolat Kiadó, Budapest, 1984)
- Caesariai Prokópiosz: Épületekről
- Caesariai Prokópiosz: Historica Arkana más néven Titkos Történet
