Théodore Rousseau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Theodore Rousseau
Theodore Rousseau.jpg
Theodore Rousseau

Született 1812. április 15.
Párizs
Meghalt 1867. december 22. (55 évesen)
Barbizon
Nemzetisége francia
Stílusa barbizoni iskola
Mestere(i) Jean-Charles-Joseph Rémond
Guillaume Guillon Lethière

Theodore Rousseau (Párizs, 1812. április 15.Barbizon, 1867. december 22.) francia festő, a tájképfestés epikusa és a barbizoni iskola egyik megalapítója. A legtöbb képét a Louvre-ban és a hágai Mesdag Múzeumban őrzik.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mestere Guillaume Guillon Lethière történeti festő volt, előtte Jean-Charles-Joseph Rémond-nál tanult. Hatással voltak rá Richard Parkes Bonington és John Constable képei. Auvergne-i és normandiai utazásai alatt végzett természeti megfigyelései vezették őt a tájképfestés felé. Az 1830-as években Jules Dupré és Charles-François Daubigny társaságában egyre többször látogatott a fontainebleau-i erdő szélén fekvő Barbinzonba.

A barbizoni iskolában szeretet és tisztelet övezte, ő volt a barbizoni iskola vezetőegyénisége. 1936-37-től Barbizonba vonult vissza és ott festett. Műveit leginkább halála után értékelték. Közvetlenül a művész halála előtt Paul Durand-Ruel és Brame felvásárolta mintegy 80 képét, vázlatát és rajzát mindössze 100 000 frankért, utána nagyon jó üzletet csináltak vele.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erősen iparosodó, városias világból a művészek a természetbe menekültek. Rousseau figyelmét nagyon lekötötte a természet struktúrájának megfigyelése, a gránittömbök, a nagy fák elágazásai, az erdő belseje, az abban meghúzódó tisztások, az erdőszéli hatalmas koronájú fák leveleikkel és a nagy horizontú tájjal, mocsarakkal vagy itatókkal. Vázlatait a szabadban készítette. Gyakran a déli nap erőteljes színskálája vagy a naplemente fényei vagy az eső utáni hangulat uralkodik képein. Ő a tájkép epikusa szemben Jean-François Millet szemléletével, aki előszeretettel ábrázolta a tájhoz tartozó embereket is. Rousseau képeinek középpontja a táj. A természetet önmagában és önmagáért ábrázolta a szó legnemesebb értelmében még főként a naturalizmus eszközeivel, de már kilépve a műteremből, ezért kortársainak, majd a realista és impresszionista festőknek is forrás volt az ő művészete.

Főbb műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdőszéle Compiégne-nél, 1834, Louvre
  • Tehenek a Jurában, 1835, Hágai Mesdag Múzeum
  • Viharhangulat, 1835, Louvre
  • Naplemente a fontaineblau-i erdő szélén, 1848, Louvre
  • Magános tölgyek, 1852, Louvre
  • Mocsár Landes-ban, 1853, Louvre

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Théodore Rousseau témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 396.
  • Művészei lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 4. köt. 178-179.
  • A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. ) 8.köt. A rokokótól 1900-ig. ([Közrem.] Gellér Katalin). Budapest : Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155