Tetrafluor-1,2-diklóretán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tetrafluor-1,2-diklóretán
1,2-dichlorotetrafluoroethane.svg 1,2-dichloro-1,1,2,2-tetrafluoroethane-3D-vdW.png
IUPAC-név tetrafluor-1,2-diklóretán
Más nevek R-114, CFC-114, halon 242, cryofluorane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 76-14-2
ChemSpider 6189
EINECS-szám 200-937-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2Cl2F4
Moláris tömeg 170,92 g/mol
Sűrűség 1,455 g/cm3
Olvadáspont −94 °C
Forráspont 3,5 °C
Gőznyomás 1,824 bar (20 °C)
4,5 bar (50 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R59[1]
S mondatok S9, S23, S59[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A tetrafluor-1,2-diklóretán vagy R-114 teljesen klórozott-fluorozott szénhidrogén (CFC), képlete ClF2CCF2Cl. Elsősorban hűtőközegként használták. Nem gyúlékony, édeskés, kloroformra emlékeztető szagú gáz, kritikus pontja 145,6 °C és 3,26 MPa. Nyomás alatt vagy lehűtés hatására cseppfolyósodva színtelen folyadék. Szerepel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület ózonlebontó anyagokat tartalmazó listáján.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a 1,2-Dichlorotetrafluoroethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A tetrafluor-1,2-diklóretán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. 08. 22. (JavaScript szükséges) (németül)