2015-ös párizsi terrortámadás (Charlie Hebdo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen szócikkből átirányítva)
2015-ös párizsi terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen
Újságírók, rendőrök és elsősegélynyújtók a lövöldözés utcájában néhány órával a támadást követően
Újságírók, rendőrök és elsősegélynyújtók a lövöldözés utcájában néhány órával a támadást követően
Ország Franciaország
HelyszínPárizs, XI. kerület
CélpontTerrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen: a Charlie Hebdo újságírói
Montrouge-i lövöldözés: rendőrjárőr
Porte de Vincennes-i túszejtés: kóser szupermarket alkalmazottai és vásárlói
Időpont2015. január 7. 11:30 CET –
2015. január 9. 18:35 CET (UTC+01:00)
Típusfegyveres terrortámadás
FegyverekKalasnyikov gépkarabély, vadászpuska
ÁldozatokÖsszesen: 20
  • 12 személy január 7-én (Charlie Hebdo)
  • 1 rendőrnő január 8-án (Montrouge)
  • 2 támadó január 9-én (Dammartin-en-Goële)
  • 4 túsz január 9-én (Porte de Vincennes)
  • 1 támadó január 9-én (Porte de Vincennes)
Sérültek21
ElkövetőkSaïd Kouachi, Chérif Kouachi, Amedy Coulibaly
Térkép
A támadás helyszíne (Párizs)
A támadás helyszíne
A támadás helyszíne
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 33″, k. h. 2° 22′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 33″, k. h. 2° 22′ 13″

A 2015-ös párizsi terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen 2015. január 7-én, szerdán történt, amikor két dzsihádista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek.[1][2][3] A támadók két nap rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly csütörtök reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. Január 9-én, pénteken délután a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.

A halálos áldozatok száma összesen 20 (köztük a három támadó), a sebesültek száma 21 volt, közülük több súlyos sérült. Ezzel – a 2015. november 13-án éjjel történt összehangolt támadássorozat után – ez volt Franciaország második legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye 1961. június 18. óta, amikor 28-an hunytak el egy vonaton történt robbantás következtében.[4]

Háttér[szerkesztés]

A Charlie Hebdo erősen vallásellenes és az iszlámot is sokszor kigúnyoló hetilap.[5] Előző, Párizs XX. kerületében található székhelyét korábban már érte támadás.[6]

Chérif Kouachi egy rennes-i árvaházban nőtt fel, majd fitneszedzőnek tanult. Később Párizsba költözött. 2008-ban 3 éves börtönbüntetésre ítélték, ahol egyre jobban az iszlám felé fordult. Később egy Stalingrad kerületbeli mecsetbe járt fivérével, ahol Farid Benyettou radikális imám befolyása alá kerültek. 2010-ben Saïd Kouachira terelődött a gyanú, hogy közreműködött egy iszlamista rab szökési kísérletében, de nem találtak bizonyítékot ellene.[7] A testvérpár 2011-ben az arab tavasz miatt forrongó Ománba, majd titokban a szintén zavaros helyzetű Jemenbe utazott, ahol katonai kiképzést kaptak az al-Kaida ottani szárnyától, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű szervezettől.[8]

Események[szerkesztés]

Támadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen[szerkesztés]

2015. január 7-én délelőtt két feketébe öltözött, golyóálló mellényt viselő férfi jelent meg a rue Nicolas-Appert 6. szám alatt, tévedésből két házra a Charlie Hebdo székhelyétől. Miután felismerték hogy címet tévesztettek, egy üvegajtót keresztüllőve megfenyegették a jelenlévő alkalmazottakat, hogy megtudják a pontos címet. Ezt követően átmentek a 10. számhoz, ahol 2014. július 1. óta a lap szerkesztősége működött, a korábbi fenyegetések miatt minden feltűnés nélkül. Az épületbe belépve két takarítóval találkoztak, akiktől szintén megkérdezték, hogy hol található a szerkesztőség, majd felfelé indultak a lépcsőn. Az egyik karbantartót megölték.[9] Ott találkoztak Corinne Rey (Coco) rajzolóval, aki megpróbálta a második helyett a harmadik emeletre vezetni őket, de egy újabb alkalmazott megfenyegetése után végül megtalálták a szerkesztőség ajtaját, ahol Coco fegyveres fenyegetés hatására beütötte az ajtónyitó kódot.[6]

Közép-európai idő szerint 11:30 körül a két álarcot viselő férfi behatolt a szerkesztőségbe, ahol mint minden szerdán 10:30-kor, ezúttal is szerkesztőségi értekezletet tartottak – ennek időpontjáról a támadóknak tudomása lehetett. Az értekezletnek helyet adó teremben lövöldözni kezdtek, és öt perc leforgása alatt tíz embert (a hetilap nyolc munkatársát, egy meghívott vendégét és a védelmükre kirendelt rendőrt) agyonlőttek, ezen felül tizenegyet megsebesítettek, köztük négyet súlyosan.[6] Összesen mintegy 50 lövés történt.[10] A túlélők szerint eközben az „Allahou akbar” („Isten a legnagyobb”) és „Vous allez payer, car vous avez insulté le Prophète” („Megfizettek, mert sértegettétek a Prófétát”) mondatokat kiabálták; előbbi egy amatőr videón is hallható.[6]

Távozás után beszálltak a ház előtt álló fekete Citroën C3-ba, amelyet egy szemtanú szerint egy harmadik férfi vezetett a helyszínre, aki robogón távozott. A két támadó az Allée verte nevű utcán keresztül hagyta el a helyszínt, ahol lövést váltottak egy kerékpáros rendőrjárőrrel, majd a rue Pelée-n egy másik rendőrjárőrrel is – ezekben nem sérült meg senki.[6] A támadókat, akik Szlovákiából beszerzett[11][12] Kalasnyikov gépkarabélyokkal és vadászpuskákkal voltak felfegyverkezve, rögzítette egy videófelvétel, amint – francia nyelven, akcentus nélkül – az „On a vengé le prophète Mohamed!” („Megbosszultuk Mohamed prófétát!”) és az „On a tué Charlie Hebdo!” („Megöltük a Charlie Hebdót!”) mondatokat kiabálták.[2][6][13][14] Menekülés közben a boulevard Richard-Lenoiron fejbelőttek egy korábban megsebesített rendőrt.[6] A rendőr kivégzését az épület tetőterében tartózkodó újságírók egyike mobiltelefonjával rögzítette, a videó bejárta a világsajtót.[15]

A támadók üldözése[szerkesztés]

A támadók Párizs északi része felé menekültek. A place du Colonel-Fabiennél nekiütköztek egy másik autónak, ezért járművüket magára hagyták, és egy Renault Clio vezetőjét kényszerítették gépkocsija átadására. A rabolt autóval hajtottak tovább, a rendőrség pedig a porte de Pantinnél elveszítette a nyomukat.[6] Eközben azonban az ott hagyott autóban felejtették egyikük – a 34 éves Saïd Kouachi – személyi igazolványát, testvérét, a 32 éves Chérif Kouachit pedig a járműben hagyott Molotov-koktélon talált ujjlenyomat alapján azonosították a nyomozók.[16]

Szerdáról csütörtökre virradóra a rendőrség (a RAID és a GIPN) házkutatásokat végzett Reimsben és Charleville-Mézières-ben, és felhívást tettek közzé a gyanúsítottak fényképével. A 18 éves Mourad Hamyd, akinek a neve felmerült mint a támadók esetleges sofőrje, önként jelentkezett a rendőrségen, hogy alibit igazoljon.[6] Másnap a támadók kiraboltak egy benzinkutat Villers-Cotterêts-ben, majd ismét nyomuk veszett.[17]

Másfél napi menekülés után a csütörtökről péntekre virradó éjszakát a Villers-Coterêt környéki hatalmas erdős területen töltötték, ahol időközben a rendőrség nagy erőkkel kereste őket. Január 9-én, pénteken reggel Nanteuil-le-Haudouin közelében gyalog hagyták el az erdőt, majd egy autóvezetőt járműve átadására kényszerítve gépkocsival menekültek tovább. Eközben találkoztak egy rendőrjárőrrel, akikkel tűzpárbajba keveredtek, és egyikük könnyebben megsérült. Ezt követően a két támadó behatolt egy nyomda épületébe a Seine-et-Marne megyei Dammartin-en-Goële iparterületén. A tulajdonost túszul ejtették, de 10:20 körül elengedték. Az épületben egy másik alkalmazott is tartózkodott, de ő el tudott bújni, így ottlétéről nem szereztek tudomást. 11:45-kor a GIGN (a csendőrség bevetési csoportja) telefonon megpróbált tárgyalni a támadókkal, de ők nem reagáltak. Később kiderült, hogy a BFM-TV kapcsolatba tudott lépni velük; az Arab-félszigeti al-Káida tagjainak vallották magukat, bár a szervezet nem vállalta magára a támadást. 17 órakor végül a főbejáraton keresztül elhagyták az épületet, és tüzet nyitottak a csendőrökre, akik gránátvetőkkel végeztek velük. Az épületben egy M82-es rakétavetőt, tíz füstgránátot, két Kalasnyikovot és két automata pisztolyt találtak.[16]

Montrouge-i lövöldözés[szerkesztés]

Január 8-án reggel 7:10-kor Montrouge-ban, Párizs déli elővárosában egy könnyű kimenetelű közlekedési balesethez érkeztek ki a rendőrök, amikor egy – a balesetben nem érintett – lopott járműből kiszálló, fekete ruhát és golyóálló mellényt viselő, Kalasnyikovval és maroklőfegyverrel felszerelkezett férfi tüzet nyitott rájuk. A támadásban egy rendőrnő meghalt, továbbá egy utcaseprő súlyosan megsebesült. A támadó – mint a DNS-azonosítás alapján utólag kiderült, a 33 éves, a Kouachi testvérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly[18] – elmenekült a helyszínről.[17][19]

Porte de Vincennes-i túszejtés[szerkesztés]

Néhány órával a rendőrnő meggyilkolása után Amedy Coulibaly újabb támadásra felszólító elektronikus leveleket kapott.[20] Január 9-én, pénteken 13:35-kor behatolt egy kóser szupermarketbe a párizsi Porte de Vincennes-nál, és az üzletben tartózkodók közül négyet megölt, tizenötöt pedig túszul ejtett. A túszok megölésével fenyegetőzött abban az esetben, ha a biztonsági erők támadást indítanának a Kouachi fivérek ellen a nyomdában. 17 óra körül, a Dammartin-en-Goële-i eseményekkel csaknem egy időben a RAID (rendőrség elit egysége) behatolt az üzletbe, a túszejtőt tűzpárbajban megölték, a túszokat pedig kiszabadították. Az akcióban négy rendőr megsérült. A helyszínen a támadás után két maroklőfegyvert és két kalasnyikovot találtak. Coulibaly barátnőjét, a 26 éves Hayat Boumeddiene-t még keresték a hatóságok, mert a gyanú szerint része volt a terrorcselekmények előkészítésében,[16][17][18][21] de a török hírszerző szolgálat szerint 8-án, csütörtökön már átment a török-szír határon.[22]

Áldozatok[szerkesztés]

  • Frédéric Boisseau, 42 éves karbantartó, akit az előcsarnokban lőttek le
  • Franck Brinsolaro, 49 éves rendőr, Charb testőre.[23]
  • Cabu (Jean Cabut), 76 éves karikaturista
  • Elsa Cayat, 54 éves, pszichoanalitikus és újságíró
  • Charb (Stéphane Charbonnier), 47 éves karikaturista, a Charlie Hebdo főszerkesztője.
  • Philippe Honoré, 74 éves karikaturista
  • Bernard Maris, 68 éves közgazdász, szerkesztő, újságíró.[24][25]
  • Ahmed Merabet, 42 éves muszlim rendőr[26][27] fejbelőtték, miután sebesülten feküdt a földön[28][29][30]
  • Moustapha Ourrad, algériai szövegíró.[26][31][32][33]
  • Michel Renaud, 69 éves vendég, az értekezlet résztvevője[34]
  • Tignous (Bernard Verlhac), 57 éves karikaturista[35]
  • Georges Wolinski, 80 éves karikaturista[36]

Az öt meggyilkolt francia karikaturista közül ketten egy egész generáció mesterei, és azóta az illetlenség militánsai, amióta a generációjuk 1970 körül fokozatosan arrébb tolta a cenzúra határait a francia társadalomban: a rasszista és nyűgös beauf („sógor”) figurájáért híres, az emberi butaság és a vallások ellen vívó, 76 éves Cabu (valódi nevén Jean Cabut), és a Roi des cons („hülyék királya”) figura atyja, a tiszteletlen és pikáns rajzokat készítő, 80 éves Wolinski (Georges Wolinski).[37]

Sajtóvisszhang[szerkesztés]

Később[szerkesztés]

A Kouachi fivéreket ismeretlen helyen, a rokonok meghívása nélkül és titokban temették el a hatóságok Reimsben és Gennevilliers-ben.[38] 2015 áprilisában egy amerikai drón megölte Nászir al-Anzit, az AQAP magas rangú vezetőjét, a támadás szervezőjét Mukallában, Jemenben.[39]

A merénylet után megjelent első Charlie Hebdo-szám 7 millió példányban fogyott el, a lap előfizetőinek a száma 10-ről 200 ezerre nőtt, és 2,37 millió eurónyi adományt is kaptak. Összesen kb. 30 millió eurós bevételre tettek szert.[40] A halálesetek miatt megváltozott tulajdonosi hátterű lap maradék dolgozói magasabb részesedést követeltek a nyereségből.[41]

2015. január 11-én Párizsban megemlékező tömegfelvonulást tartottak, melyen számos ország vezető politikusa is részt vett, köztük Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke,[42] aki az események kapcsán a gazdasági migráció káros voltáról beszélt.[43]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Willsher, Kim: Satirical French magazine Charlie Hebdo attacked by gunmen (angol nyelven). The Guardian, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  2. ↑ a b Charlie Hebdo: Gun attack on French magazine kills 12 (angol nyelven). BBC News, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  3. ↑ Charlie Hebdo attack: 12 dead in Paris, manhunt on (angol nyelven). CNN, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  4. ↑ Pech, Marie-Estelle: L'attentat le plus meurtrier depuis Vitry-Le-François en 1961 (francia nyelven). Le Figaro, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  5. ↑ A Charlie Hebdo története. hu.euronews.com (2015. január 7.) (Hozzáférés: 2015. január 8.)
  6. ↑ a b c d e f g h i Soren Seelow: Attentat à « Charlie Hebdo » : « Vous allez payer car vous avez insulté le Prophète » (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  7. ↑ Több ügyben is érintett voltak a Kouachi fivérek Archiválva 2015. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2015. január 8.
  8. ↑ Jemenben képezhették ki a Kouachi fivéreket Archiválva 2015. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2015. január 11.
  9. ↑ Azt kiáltotta, Charlie, és lőtt. Index, 2015. január 21. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  10. ↑ Charlie Hebdo attack – latest (angol nyelven). BBC News, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  11. ↑ Charlie Hebdo shootings: Automatic rifles used in Paris attacks traced to shop in Slovakia (The Telegraph)
  12. ↑ A magyar és szlovák hatóságok egy közös akció keretében 2023-ban számolták fel azt az illegális szlovákiai fegyvergyárat, amely a Charlie Hebdo elleni támadás elkövetőit is ellátta. Pusztító fegyverarzenált találtak Rózsahegyen, több mint 100 rendőr vonult ki (Napi.hu)
  13. ↑ Fegyveresek támadtak egy francia magazin szerkesztőségére, 12-en meghaltak. Index, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  14. ↑ Cassandra Vinograd – Alastair Jamieson – Florence Viala – Alexander Smith: Charlie Hebdo Shooting: 12 Killed at Muhammad Cartoons Magazine in Paris (angol nyelven). NBC News, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.)
  15. ↑ http://www.mirror.co.uk/news/world-news/charlie-hebdo-terror-attack-sickening-4935314
  16. ↑ a b c Le récit de la traque et de l'assaut contre les auteurs de l'attentat contre « Charlie Hebdo » (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 10. (Hozzáférés: 2015. január 10.)
  17. ↑ a b c Franck Johannès: A 17 heures, vendredi, les trois preneurs d’otages sont tués (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 10. (Hozzáférés: 2015. január 10.)
  18. ↑ a b A la porte de Vincennes, il a « menacé d'abattre tous les otages » (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 10. (Hozzáférés: 2015. január 10.)
  19. ↑ Laurent Telo, Maryline Baumard: Montrouge : un mort, un tireur dans la nature, une ville traumatisée (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2015. január 10.)
  20. ↑ E-mailen kapott parancsot a párizsi merénylő – Origo, 2015. október 13.
  21. ↑ Audrey Garric, Damien Leloup: Porte de Vincennes à Paris, « la guerre » pendant quatre heures (francia nyelven). Le Monde, 2015. január 10. (Hozzáférés: 2015. január 10.)
  22. ↑ Soren Seelow: Hayat Boumeddiene a quitté la France et serait en Syrie. (franciául) Le Monde, (2015. január 10.)
  23. ↑ Attentat de Charlie Hebdo, l'un des policiers tués demeurait en Normandie. 7 January 2015 www.tendanceouest.com in French (Google translated)
  24. ↑ En Direct. Massacre chez "Charlie Hebdo": 12 morts, dont Charb et Cabu (francia nyelven). Le Point
  25. ↑ „Les dessinateurs Charb et Cabu seraient morts”, L'Essentiel, 2015. január 7. (Hozzáférés: 2015. január 7.) (francia nyelvű) 
  26. ↑ a b „Charlie Hebdo attack: All 12 victims are named”, The Independent (Hozzáférés: 2015. január 9.) 
  27. ↑ Attaque à "Charlie Hebdo": Une policière raconte Ahmed, "un superbe collègue, toujours volontaire". 20minutes.fr. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  28. ↑ Charlie Hebdo terror attack: Sickening moment 'policeman executed by militants as he held up hands in surrender. Mirror
  29. ↑ „Charlie Hebdo attack: What we know about the three gunmen”. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. január 9.) 
  30. ↑ Polly Mosendz. „Police Officer Ahmed Merabet Shot During Charlie Hebdo Massacre”, Newsweek 
  31. ↑ « On va continuer à dessiner » répondent les caricaturistes algériens après l’attentat contre Charlie Hebdo. Le Monde, 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  32. ↑ Mustapha Ourad, une des victimes de la tuerie de "Charlie Hebdo". Le Matin, 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  33. ↑ REPORTAGE. Á Aït Larba, village natal de Mustapha Ourrad, l’Algérien tué à Charlie Hebdo. TSA, 2015. január 8. [2015. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  34. ↑ Manuel Armand: Michel Renaud, insatiable voyageur. Le Monde
  35. ↑ „Charlie Hebdo victims”, BBC, 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. január 8.) 
  36. ↑ Attentat contre "Charlie Hebdo " : Charb, Cabu, Wolinski et les autres, assassinés dans leur rédaction (francia nyelven). Le Monde
  37. ↑ Wolinski, Cabu, Charb, Tignous et Honoré : Des maîtres de l’irrévérence. (franciául) La Montagne, (2015. január 8.) [„Az illetlenség mesterei”]
  38. ↑ Rokonai nélkül, titokban temették a másik párizsi merénylőt is – Origo, 2015. január 18.
  39. ↑ Dróntámadás végzett a Charlie Hebdo merénylet szervezőjével – Origo, 2015. május 7.
  40. ↑ Nagyon sok pénzt keresett a Charlie Hebdo Archiválva 2015. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2015. február 3.
  41. ↑ A Charlie Hebdo munkatársai többet akarnak maguknak Archiválva 2015. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hír24, 2015. március 20.
  42. ↑ A terror áldozataira emlékezett Párizsban a világ – Origo, 2015. január 12.
  43. ↑ Orbán: a gazdasági bevándorlás rossz Archiválva 2015. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hír24, 2015, január 11.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2015-ös_párizsi_terrortámadás_(Charlie_Hebdo)&oldid=27048348”