Termésréz
| Termésréz | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | Réz |
| Ásványosztály | Terméselemek |
| Alosztály | Fémek |
| Ásványcsoport | Aranycsoport |
| Kémiai elnevezése | Réz |
| Képlete | Cu |
| Kristályrendszer | Szabályos |
| Megjelenési forma | Dendrides (ágas-bogas), pikkelyes |
|
|
|
| Sűrűség | 8,5-8,9 g/cm³ |
| Keménység | 2,5-3,0 |
| Hasadás | nem hasad |
| Törés | horgas |
| Szín | rézvörös, de hamar fakózöldessé válik (patinásodik) |
| Porszín | fénylő vörös |
| Fény | fémes |
| Átlátszóság | opak |
A termésréz (réz) azon kevés ásványok közé, tartozik melyek a természetben elemként megtalálhatók. Kristályos formában ritka, de ekkor oktaéder vagy kocka alakú, így a szabályos kristályrendszerbe sorolják, a Terméselemek ásványosztályon belül a fémek ásványcsoportba. Jellemzője az ágas-bogas (dendrides), gumós, tömbös kialakulás. Könnyen megmunkálható, az emberi fémalkalmazás legkorábbi tárgya volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Hidrotermás vagy másodlagos kialakulású. Elsődleges a hidrotermális réz, főleg bázisos magmás kőzetekhez kötődik, gyakran epigén cementáció eredménye. Gyakori a rézérctelepek oxidációs zónájában másodlagos keletkezése.
[szerkesztés] Előfordulása
Véletlenszerűen előforduló ásványfajta. Legnagyobb tömbös formájának példányát (több tonnás darab) az Egyesült Államokban Peninsulában találták, Arizonában és New Jerseyben gyakori volt. Előfordulások voltak Svédországban. Dendrides előfordulása Olaszországban Pisa környékén, Németországban, Oroszországban az Urál-hegységben, Zambiában, Chilében.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Hazánkban a Mátrában az Aszalás-hegy vízmosásaiban találtak néhány grammos pikkelyektől a legnagyobb 17 kilogrammos tömbig szépen fejlett darabokat, ma is gyűjthetők kisebb hömpölyei. A recski Lahóca bányában 24 tonna cementációs termésrezet fejtettek ki, köztük egy 11,2 kilogrammos darabot is, de több helyen találtak ágas-bogas példányokat. Rudabányán a bányaműveletek közben egész üregrendszereket találtak termésrézzel, melyekben ágas-bogas, vese alakú, haj- és drót alakú, néha több kilogrammos darabokat leltek. Ritkán kristályhalmazokat is találtak, melynek példányait hazai és külföldi múzeumokban őrzik. A Velencei-hegységben és Szabadbattyánban is találtak kisebb foltokban termésrezet.
[szerkesztés] Különleges tulajdonságai
Jól nyújtható, könnyen megmunkálható. Az elektromosságot és a hőt jól vezeti.
[szerkesztés] Felhasználása
Elektronikában, elektrotechnikában, arany ötvözésénél.
[szerkesztés] Kísérő ásványok
Kuprit, malachit, kalkozin, azurit, limonit, kalcit.
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974.
- Petr Korbel - Milan Novák: Ásványok enciklopédiája, Kossuth Kiadó Rt., 2006
- http://webmineral.com
