Termésezüst
| Termésezüst | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | ezüst |
| Képlet | Ag |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Terméselemek |
| Alosztály | Fémek és fémötvözetek |
| Csoport | Rézcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | dendrides, torzult kockák, páfrányszerű |
| Szín | ezüstfehér, feketén futtatott |
| Porszín | ezüstfehér |
| Fény | fémes |
| Átlátszóság | opak |
| Keménység | 2,5-3,0 |
| Hasadás | nem hasad |
| Törés | horgas |
| Oldhatóság | a salétromsav oldja |
| Különleges tulajdonság | oxidálódva feketés bevonatú |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat. | |
A termésezüst a terméselemek ásványosztály, fémek alosztályon belül az aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Összetétele szerint tiszta ezüst. Megjelenésére az ágas-bogas (dendrides), a páfrányszerűen elágazó és fonalas, köteges alak jellemző, torzultan kockaszerű kristályos előfordulása ritka. Szabad levegőn a levegőben lévő kén-hidrogén hatására szulfidbevonat képződik a felületén, mely feketésre színezi. Gyakran jelenik meg más terméselem társaságában. Ha termésarannyal 20%-ot meghaladó arányban keveredik, elegyásványként elektrumnak nevezik, ami elkülönült ásvány.
Elnevezése[szerkesztés]
Latin elnevezése az argentum a szanszkrit argunas (fénylő) szóra vezethető vissza. A több nyelven átvett nativ silver angol elnevezést norvég eredetűnek tartják.
Keletkezése[szerkesztés]
Másodlagosan képződik ezüsttartalmú ércesedések oxidációs zónájában, ritkán hidrotermásan képződve is megtalálható.
Előfordulásai[szerkesztés]
Képződéséből adódóan a nagy ezüstérc-előfordulásokban gyakran található termésezüst.
A legnagyobb termésezüst példányokat Norvégiában, Kongsberg bányájában találták, méretük méteres nagyságrendű. Nagy leletek fordultak elő ezen kívül Szlovákiában, Selmecbányán (Banská Stiavnica) és Németországban, Freiberg ércbányáiban. A legnagyobb előfordulások Peru, Mexikó területén, az Amerikai Egyesült Államok több szövetségi államában és Kanada területén találhatók más fémércesedésekkel együtt.
Hasonló ásvány: antimonit.
Hazai előfordulások[szerkesztés]
Recsk, Rudabánya, Gyöngyösoroszi és Telkibánya ércesedéseiben a bányák működésekor több esetben találtak termésezüstöt. Telkibányán a kutatófúrások alapján kimutatták a telérek nagyobb mélységeiben az ezüst feldúsulását.
Felhasználása[szerkesztés]
Jó hő- és elektromos vezetőképességű, fényvisszaverő képessége igen magas, könnyen megmunkálható mechanikai szilárdsága az aranynál kedvezőbb.
Korai felhasználása elterjedt volt már az ókori kultúrákban is ékszerek, dísztárgyak, edények, fegyverek (vértezetek) készítésénél.
Jelenkori felhasználása a fotokémiai iparban, ékszerészetben, elektronikai iparágakban, a gyógyszeriparban, műszeriparban és katalizátorként a vegyiparban más ezüstércekből kinyert fémmel egyenértékű.
Kísérő ásványok[szerkesztés]
Gyakori kísérő ásványai: termésarany, termésréz, galenit, barit, sziderit, pirargirit és a kvarc.
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
- Petr Korbel - Milan Novák: Ásványok enciklopédiája, Kossuth Kiadó Rt., 2006
- http://webmineral.com