Tengeráramlatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az óceánok fő áramlatai
Tengeráramlások ábrázolása egy 1911-es térképen

A tengeráramlat a világóceán vizének tartós vagy ciklikusan változó mozgása.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengeráramlatok a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamatai, melyet számtalan kiváltó ok és hatás eredményez. A tengeráramlások összessége a földi éghajlatot és időjárást nagy mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Az áramlatok kiterjedése, ereje, a szállított víz mennyisége és hőfoka igazodik az évszakok váltakozásához illetve a napsugárzás szintjéhez is.

A tengeráramlat a tengervíz tartósan egy irányba tartó mozgása, amit a Föld forgása és a tengervíz horizontális sűrűségkülönbségeiből adódó horizontális nyomáskülönbség alakít ki. A Föld forgásából származó Coriolis-erő és a szárazföldek egyenlőtlen eloszlása módosítja a víz mozgását.

Közrejátszó okok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Föld forgása
  • A tenger felszínének felmelegedése
  • Víztömegek hőmérséklete
  • A tengerfenék domborzata

Mindezek eredményeként a származási terület tulajdonságait hordozó víztömegek eljutnak az óceán távoli területeire, ahol eltérő sűrűségük miatt a mélybe süllyednek vagy a felszínen szétterülnek.

Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők:

  • a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő)
  • a szárazföldek elhelyezkedése, alakja
  • tartósan egy irányba fújó szelek (= nagy Földi légkörzés / általános légkörzés):
  • Passzátszelek – forró övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K
  • Nyugatias szelek – mérsékelt övezetben, irányuk: Északi félgömb: D-Ny, Déli félgömb: É-Ny
  • Sarki szelek – hideg övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K

Tengeráramlások éghajlat-módosító hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hideg tengeráramlatok hidegebbé teszik (hűtik) a partvidék éghajlatát – negatív hőmérsékleti anomáliát okoznak – a partvidék évi középhőmérséklete alacsonyabb, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete.
  • A meleg tengeráramlatok melegebbé teszik (fűtik) a partvidék éghajlatát – pozitív hőmérsékleti anomáliát okoznak – a partvidék évi középhőmérséklete magasabb, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete.

Az áramlatok osztályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időtartam alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állandó
  • Periodikus

Hőmérséklet és sótartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hideg áramlatok:

A Sarkvidékek felől haladnak az Egyenlítő felé vagy az Egyenlítőtől messze helyezkednek el, párhuzamosak vele. Hideg tengervizet szállítanak.

Legfontosabb hideg tengeráramlások:

  • Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai)
  • Oja-shio-áramlás (Oroszország és Japán keleti partjai)
  • Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai)
  • Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)
  • Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél Afrika, Ausztrália Déli részén elhaladó áramlás, kb. déli szélesség 40° és 60° között)

Meleg áramlatok: Az Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé vagy az Egyenlítőhöz közel helyezkednek el, párhuzamosak vele. Meleg tengervizet szállítanak.

Legfontosabb meleg tengeráramlások:

  • Észak-atlanti[Golf]-áramlás (USA keleti partjai és Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-Ny-i partjai)
  • Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)
  • Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai)
  • Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai)

Sós áramlatok

Sószegény áramlatok

Helyzet szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felszíni áramlatok
  • Mélységi áramlatok
  • Tengerfenéki áramlatok
  • Part menti áramlatok

A világtenger állandó áramlásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Terület Hőmérséklet
Észak-Egyenlítői áramlás Teljes kifejlődése a Csendes-óceánon, részlegesen az Atlanti- és Indiai-óceánon meleg
Karibi-áramlat Karib-tenger, Mexikói-öböl meleg
Floridai-áramlat Mexikói-öböl, Florida partvidéke meleg
Antilla-áramlat Karib-tenger meleg
Golf-áramlat Atlanti-óceán északi medencéje meleg
Észak-atlanti-áramlat Atlanti-óceán meleg
Grönlandi- és Labrador-áramlat Atlanti-óceán északi vidéke hideg
Irminger-áramlat Északi-tenger meleg
Norvég-áramlat Északi-tenger meleg
Azori-áramlat Azori-szigetek, Portugália partvidéke meleg
Kanári-áramlat Marokkói partvidék hideg
Kínai-áramlat Kína DK-i partvonala meleg
Kuroshio-áramlat Japán-tenger, Csendes-óceán Ny-i medencéje meleg
Észak-Csendes-óceáni áramlat Csendes-óceán meleg
Kalifornia–áramlat Észak-Amerika nyugati partvidéke hideg
Déli egyenlítői áramlat Mindhárom óceánon meleg
Brazil-áramlat Brazília partvidéke meleg
Szomáli-áramlat Indiai-óceán (Afrika szarvánál) meleg
Mozambiki-áramlat Mozambik partvidéke meleg
Agulhas-áramlat Dél-Afrika keleti partjai meleg
Kelet-Ausztrál áramlat Tasmán-tenger meleg
Egyenlítői ellenáramlás Csendes- és Indiai-óceán meleg
Guineai-áramlat Guineai-öböl meleg
Oyashio-áramlat Bering-tenger hideg
Antarktisz körüli áramlat Mindhárom óceán déli medencéjében hideg
Falkland-áramlat Horn-fok és Falkland-szigetek hideg
Benguela-áramlat Dél-Afrika Ny-i partvidéke hideg
Nyugat-Ausztráliai áramlat Nyugat-Ausztrália hideg
Humboldt-áramlat Dél-Amerika DNY-i partvidéke hideg

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]