Tengelyelrendezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A járművek típusmegjelölése a különböző járművek különböző rendszerek szerinti megjelöléseinek áttekintésére szolgál. Ezek közül a leginkább elterjedt a tengelyelrendezés szerinti megjelölés, mely a mozdonyok, motorkocsik és motorvonatok tengely, illetve kerékelrendezésének rövid megjelölésére szolgál.

Az idők folyamán a tengelyelrendezések jelölésére különböző rendszereket fejlesztettek ki. A mai nemzetközi szabvány őse 1908-ban a Német Vasútegylet (Verein Deutscher Eisenbahnverwaltungen (VDEV), 1932-től Közép-Európai Vasútegylet (Verein Mitteleuropäischer Eisenbahnverwaltungen VMEV)) által létrehozott rendszer, melyet nagyrészt az UIC az UIC 612-es döntvénybe (1983. január 1-jétől: UIC 650) átvett.

A VDEV/VMEV/UIC-rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengelyek számát és elrendezését elölről hátrafelé kell megadni. A hajtási nélküli (futó) tengelyeket arab számokkal, a hajtott tengelyeket latin nagybetűkkel kell jelölni. Így:

  • 1, 2, 3 … – Az elülső és hátsó futókerékpárok (tengelyek) száma
  • A, B, C
    • kiterjesztés nélkül – A csatolt, vagy csoportosan hajtott tengelyek száma ABC-sorrendben: (A=1, B=2, C=3, …)
    • Az o betűs kiterjesztéssel (Ao, Bo, Co, …) – Az egyedileg hajtott (saját vontatómotorral rendelkező hajtott tengelyek száma ABC-sorrendben. (Az o betű eredetileg az alsó indexbe írott 0 lenne – azaz pl.: B0 – de az idők folyamán ez nyomdatechnikai okok miatt o-vá alakult és ma már a kiejtés is átvette.)
  •   ' – egy felső vessző (aposztróf) jelzi a mozgathatóan ágyazott tengelyeket vagy tengelycsoportokat. Ezt gyakran elhagyják, ami pontatlansághoz vezethet: Egy 2D1 jelzésnél biztosak lehetünk benne, hogy valójában 2'D1'-ről van szó, de például egy 1B vagy 2B1 elrendezés takarhat 1'B-t, illetve 2'B1-et, 2B1'-et vagy 2'B1'-et.
  • ( ) – Zárójelbe tesszük azokat a hajtott- vagy futótengely-csoportokat, melyek közös kereten vagy forgóvázon belül további (ehhez a kerethez vagy forgóvázhoz képest) független elmozdulni képes tengely(csoport) található. Ilyenkor a zárójel mögé nem kell aposztróf, azaz a (1'C)'(C1')' jelölés helytelen, helyette (1'C)(C1') írandó.
  • + – egy pluszjel jelzi a tengelyelrendezésben azt a pontot, ahol az üzemszerűen nem elválasztható jármű kettéválasztható.

Példák:

  • Egy gőzmozdony, mely elöl kéttengelyes futóforgóvázzal, mögötte három kapcsolt kerékpárral és végül egy mozgathatóan ágyazott futókerékpárral rendelkezik 2'C1' tengelyelrendezésű (például MÁV 301 sorozat)
  • Hattengelyes villamosmozdony, mely két háromtengelyes forgóvázzal rendelkezik és minden tengelyét külön vontatómotor hajtja (pl.: MÁV V63 Co'Co' tengelyelrendezésű.

A motorkocsik általában egymással üzemszerűen összekapcsoltak, azonban elméletileg mégis elválaszthatók:

  • Például az ÖBB és a GYSEV 5147 sorozatú ikermotorkocsija két önálló motorkocsiból áll, amelyek azonban csak műhelyben csatolhatók szét. Tengelyelrendezésük tehát: 2'B'+B'2'.
  • A MÁV BDV motorvonatának kocsijai forgalomban is szétkapcsolható, így minden kocsira például a motorkocsira (BDVmot) önállóan is hivatkozhatunk, azaz Bo'Bo' de a teljes motorvonatot + jellel tagolva együtt is jelölhetjük.

A MÁV FLIRT és Talent motorvonatainak egyes tagjai közös (Jacobs-) forgóvázra támaszkodnak így az egyes tagok önállóan nem „állnak meg”. Ezek a motorvonatok és a motorkocsik közötti átmenetet képviselő csuklós motorkocsik. Így tengelyelrendezésük: Bo'2'2'2'Bo'.

A gőzmozdonyok szerkocsijait, annak ellenére, hogy önállóan nem közlekednek, nem tüntetik fel a mozdony tengelyelrendezésében.

Segédhajtások és fogaskerekű mozdonyok jelölése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordultak olyan gőzmozdonyok is, ahol egyes tengelyek bekapcsolható segédhajtással, úgynevezett Booster-rel rendelkeztek a könnyebb indíthatóság érdekében. Ezeknél az igen ritka mozdonyoknál a segédhajtást kis latin betűvel jelzik, pl.: 2'Ba'

A fogaskerekes hajtást z betűvel jelölik. Vagy minden egyes fogaskereket külön z betű jelöl, vagy a fogaskerekek számát kisbetűkkel jelölik (b = 2) utána írt z betűvel. Így egy futókerékpár nélküli három kapcsolt kerékpárral rendelkező gőzmozdony két fogaskerékkel Czz vagy Cbz (esetleg Cb) tengelyelrendezésű.

A gőzmozdonyok jellege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg német nyelvterületen, de Magyarországon is a gőzmozdonyok jellegét a tengelyelrendezéssel és a kazánjára, gépezetére és az üzemanyagszállítás módjára utaló jelöléssel egészítik ki. A jeleket kötőjellel, vagy szóközzel kapcsolják a tengelyelrendezéshez. Német eredetét mutatja, hogy a jelek a német kifejezések kezdőbetűi:

  • Kazán/gőz típusa: h = túlhevített gőz (Heißdampf), n = telített vagy nedvesgőz (Nassdampf), továbbá osztrák gőzszárítós mozdonyoknál a t a szárazgőzt jelöli (Trockendampf).
  • A kazán típusa utáni száma a hengerek számát jelöli.
  • A hengerszám utáni v betű arra utal, hogy a mozdony kompaund gépezetű (Verbundmaschine). Az ikergépezetű mozdonyoknak külön jelölésük nincs.
  • A szertartályos mozdonyokat t betű jelzi (Tenderlokomotive). A szerkocsis mozdonyoknak külön jelölésük nincs.

Például:

  • az 1'C1'-n2vt egy 1'C1' tengelyelrendezésű telített gőzű, kéthengeres kompaund szertartályos mozdony.
  • a 2'C1'-h4 egy 2'C1' tengelyelrendezésű négyhengeres ikergépezetű szerkocsis mozdony

Egyéb rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajtókerékpár-viszony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajtókerékpár-viszony nem tengelyelrendezés-leírás. Egyszerűen csak a hajtott tengelyek számát jelzi az összes tengely számához képest. Így egy 3/6 jelzésű mozdony lehet akár 2'C1' vagy 1'C2' tengelyelrendezésű, de más hattengelyes, három hajtott kerékpárú elrendezés is.

Bajorországban és Svájcban korábban e jelzőszámot a sorozatjel részeként használták: a bajor S 3/6 egy 2'C1' tengelyelrendezésű gyorsvonati gőzmozdony volt, míg a svájci Ce6/8 II a híres Svájci Krokodil nevű (1'C)(C1') tengelyelrendezésű villamos mozdonyt sorozatjele.

A régi amerikai rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a rendszerben a különböző tengelyelrendezések nevet kaptak. Az 1'D tengelyelrendezés neve például „Consolidation” volt. A legismertebb ilyen név (nem vasúti körökben is) a „Pacific”, a 2'C1' tengelyelrendezés (például Arthur Honegger Pacific 231 című zenekari műve).

A futókerékpár nélkül mozdonyok nevéhez a „switcher” utótagot illesztették, például a C tengelyelrendezésű mozdonyok neve „Six wheel switcher” volt. Az első futókerékpár nélküli, de hátsó futókerékpáros mozdonyok (B1', C1', …) neve „Four coupled and trailer”, „Six coupled and trailer” stb. A B2', C2' stb. elrendezések nevei pedig: „Forney four coupled”, „Forney six coupled” stb.

Mivel ez a rendszer idővel egyre áttekinthetetlenebbé vált, áttértek a Whyte-rendszerre (Whyte-Notation). Egyes elnevezések (mint például a szovjet 2'G2' elrendezésű mozdonyra a „Soviet” vagy az osztrák 1'C2' elrendezésre az „Adriatic”) csak utólagos betoldások.

A Whyte-rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem csak az USA-ban és Nagy-Britanniában, hanem általában az egész angol és spanyol nyelvterületen, de Kanadában és Brazíliában is a Whyte-rendszer (Whyte-Notation, Frederick Methvan Whyte, a New York Central Railroad mérnöke után) használatos, mely a mozdonyoknál az egymás után következő futó és hajtott kerek (tehát nem a kerékpárok/tengelyek!) számát mutatja egyaránt arab számokkal és az egyes csoportokat kötőjellel elválasztva.

A Whyte-rendszer csak gőzmozdonyoknál szokásos; villamos- és belső égésű mozdonyoknál az amerikai kontinensen (kivéve egyes argentin vasúttársaságokat) az AAR-jelölésrendszert alkalmazzák. Brazília mind az UIC-, mind az AAR-rendszert használja, sokszor a két rendszer egy nem hivatalos kombinációjával.

Példa: Egy UIC-rendszer szerinti 2'D1'-h2 mozdony a Whyte-rendszer szerint 4-8-2 (Ábrája: ooOOOOo). Egy (1'D)D2'-h4v Mallet-mozdony Amerikában 2-8-8-4 (Ábrája: oOOOO OOOOoo).

A Whyte-rendszer figyelembe veszi, hogy a kapcsolt kerekek előtt és mögött futókerekek lehetnek. Ha ilyenek nincsenek, akkor oda „0”-át írnak. Egy UIC-rendszer szerinti 2'C elrendezésű gőzmozdony a Whyte-rendszer szerint 4-6-0, míg egy UIC-s E elrendezésű 0-10-0.

A Garratt-mozdonyoknál a rendszer a két hajtóműcsoportnál elválik és „+” jellel van összekötve. A dél-afrikai SAR GMA/GMAM típusa az UIC-rendszer szerint (2'D1')(1'D2'), a Whyte-rendszer szerint 4-8-2 + 2-8-4 elrendezésű (Ábrája: ooOOOOo  oOOOOoo).

A francia rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia tengelyképlet-rendszer hasonlít az angolszász (Whyte-) rendszerhez, de ez nem a kerekek, hanem a tengelyek számát jelöli és nem alkalmaz kötőjeleket. Egy 2'D1'-elrendezésű mozdony a francia rendszer szerint: „241”. Az SNCF is ezt a rendszert használja a sorozatjelzéseknél, pl.: 221 A vagy 240 P. A francia rendszer Spanyolországban és Oroszországban is használatos.

A török rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török jelölésrendszer látszólag a legkorábbi mozdonyosztályozási rendszer. Két egy- vagy kétjegyű számból áll, ahol az első szám a hajtott tengelyek számát, a második szám az összes tengelyek számát jelöli. Ez a szám Franciaországhoz hasonlóan Törökországban is része a sorozatjelnek. Így egy 2'D1'-elrendezésű mozdony a francia rendszerben „241”, a Whyte-rendszerben „4-8-2”, míg a törökben „47”. Egy (1'D)D1'-es Mallet-mozdony a francia rendszerben „14+41”, a Whyte-rendszerben „2-8-8-2”, míg a törökben „810”, „45+45” bontásban. Egy (1'E)E1'-es Mallet-mozdony a francia rendszerben „15+51”, a Whyte-rendszerben „2-10-10-2”, míg a törökben „1012”, „56+56” bontásban.

A svájci rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svájci tengelyelrendezés-rendszer a török rendszer egyszerűsítését célzó módosítása: a török rendszer két száma közé /-jel kerül. Egy 2'D1'-elrendezésű mozdony a francia rendszerben „241”, a Whyte-rendszerben „4-8-2”, a törökben „47”, míg a svájciban „4/7”. Egy (1'D)D1'-es Mallet-mozdony a francia rendszerben „14+41”, a Whyte-rendszerben „2-8-8-2”, a törökben „810”, Svájcban „8/10”, „45+45” bontásban. Egy (1'E)E1'-es Mallet-mozdony a francia rendszerben „15+51”, a Whyte-rendszerben „2-10-10-2”, míg a törökben „1012”, Svájcban „10/12”. A svájci rendszert 1924-ig Bajorországban is használták.

Az egyes jelölési rendszerek összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-európai
jelölés
Angolszász
jelölés
Amerikai név Sematikus ábra
A1 0-2-2 Oo
1A 2-2-0 Planet oO
1A1 2-2-2 Patentee oOo
2'A 4-2-0 Crampton, Norris ooO
3A 6-2-0 Crampton oooO
B 0-4-0 Four-Wheel-Switcher OO
1'B 2-4-0 Hanscom oOO
1'B1' 2-4-2 Columbia oOOo
2'B 4-4-0 American, Eight-Wheeler ooOO
2'B1' 4-4-2 Atlantic ooOOo
2'B2' 4-4-4 Jubilee ooOOoo
C 0-6-0 Six-Wheel-Switcher OOO
1'C 2-6-0 Mogul oOOO
2'C 4-6-0 Ten-Wheeler ooOOO
1'C1' 2-6-2 Prairie oOOOo
2'C1' 4-6-2 Pacific ooOOOo
1'C2' 2-6-4 Adriatic oOOOoo
2'C2' 4-6-4 Hudson, Baltic ooOOOoo
D 0-8-0 Eight-Wheel-Switcher OOOO
1'D 2-8-0 Consolidation oOOOO
1'D1' 2-8-2 Mikado, Mac Arthur oOOOOo
1'D2' 2-8-4 Berkshire oOOOOoo
2'D 4-8-0 Twelve-Wheeler, Mastodon ooOOOO
2'D1' 4-8-2 Mountain, Mohawk (NYC) ooOOOOo
2'D2' 4-8-4 Northern, Niagara (NYC), Wyoming ooOOOOoo
E 0-10-0 Ten-Wheel Switcher OOOOO
E1' 0-10-2 Union OOOOOo
1'E 2-10-0 Decapod oOOOOO
2'E 4-10-0 Mastodon ooOOOOO
1'E1' 2-10-2 Santa Fe oOOOOOo
1'E2' 2-10-4 Texas oOOOOOoo
2'E1' 4-10-2 Texas, Southern Pacific, Overland ooOOOOOo
1'F 2-12-0 Centipede oOOOOOO
2'F1' 4-12-2 Union Pacific ooOOOOOOo
C'C 0-6-6-0 Erie (Mallet-mozdony) OOO OOO
(1'C)C 2-6-6-0 névtelen (Mallet-mozdony) oOOO OOO
(1'C)C1' 2-6-6-2 Mallet Mogul (SP), Prairie Mallet (ATSF) oOOO OOOo
(1'C)C2' 2-6-6-4 névtelen (Mallet-mozdony) oOOO OOOoo
(2'C)C2' 4-6-6-4 Challenger (Mallet-mozdony) ooOOO OOOoo
(1'C)C3' 2-6-6-6 Allegheny (Mallet-mozdony) oOOO OOOooo
D'D 0-8-8-0 névtelen (Mallet-mozdony) OOOO OOOO
(1'D)D1' 2-8-8-2 Chesapeake (Mallet-mozdony) oOOOO OOOOo
(1'D)D2' 2-8-8-4 Yellowstone (Mallet-mozdony) oOOOO OOOOoo
(2'D)D2' 4-8-8-4 Big Boy (Mallet-mozdony) ooOOOO OOOOoo
(1'E)E1' 2-10-10-2 Virginian (Mallet-mozdony) oOOOOO OOOOOo
(2'C1')(1'C2') 4-6-2 + 2-6-4 Double Pacific (Garratt-mozdony) ooOOOo oOOOoo
(2'D1')(1'D2') 4-8-2 + 2-8-4 Double Mountain (Garratt-mozdony) ooOOOOo oOOOOoo

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helmut Griebl, Friedrich Schadow: Verzeichnis der deutschen Lokomotiven 1923–1965. Mit einer Übersicht über die Lokomotivbezeichnungssysteme Europas. Slezak, Wien 1967 (enthält eine ausführliche Beschreibung der Achsformel-Kennzeichnung)
  • DIN 30052 Schienenfahrzeuge – Kennzeichnung der Radsatzfolge.
  • UIC-Kodex 650 Zugförderung – Einheitliche Bezeichnung der Radsatzfolge bei Lokomotiven und Triebzügen.