Teleki László tér

	Teleki László tér
	A napozódomb a téren 2016-ban
Ország	Magyarország
Település	Budapest VIII. kerülete
Névadó	Teleki László
	Elhelyezkedése
	Teleki László tér Pozíció Budapest belső részének térképén
	é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 19° 05′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 19° 05′ 04″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki László tér témájú médiaállományokat.

A Teleki László tér (gyakran: Teleki tér) Budapest VIII. kerületének, a Józsefvárosnak egyik tere. A Fiumei út, a Karácsony Sándor utca és a Dobozi utca határolja, áthalad rajta a Népszínház utca.

Története[szerkesztés]

Az 1850-es évek városrendezése során alakították ki, eredeti neve Baromvásár tér volt. 1874-től viseli Teleki László nevét. 1897-től itt volt a budapesti használtcikkpiac (a fénykorában napi tízezer látogatót fogadó Tangó), melyet 1950-ben az Ecseri úti Mária Valéria-telepre, majd 1964-ben a Nagykőrösi útra költöztettek.^[1] A két világháború között a munkanélküli alkalmi munkások gyülekező, munkakereső helye (kubikosbörze) volt, amit napjainkban a Széll Kálmán tér vett át.

Az 1950-es évek óta élelmiszerpiac működött itt, nagyobb felújítás azóta nem történt. 2011 augusztusában bezárták és lebontották. A telket, amin a piac üzemelt, a Józsefvárosi Önkormányzat felosztotta, 1800 m²-en a Lidl áruháza és parkolója áll, s az áruház mellett építendő épületben kap helyet a piac is.^[1]^[2]

Nincs kitéve a turisták érdeklődésének, viszont a magyar irodalom és film révén romantikus érzelmek veszik körül. Nevezték már Méltóságos gróf Teleki térnek; „a Teleki tér: Atlantisz” – mondta Bereményi Géza, akinek szinte egész Eldorádó c. filmje ezen a helyen játszódik. Itt lakott Mándy Iván író, „az ezerszer áldott Józsefvárosban” (Fejes Endre).

A második világháborút megelőzően elsősorban az ószeres piacon dolgozó zsidó kiskereskedők a téren és környékén számos (közel húszat) imaházat, tanházat tartottak fenn. Ezek közül mára csak a 22-es szám alatt található ortodox zsinagóga működik.

A Teleki tér a szegényromantika színhelye volt régen.

„	Az az árucikk, amelyből a Teleki tér börzéje kialakult, egy szóval jellemezhető: ócskaság. Az ószeresek lerakódóhelye volt az, ahol üzletet nyitottak, ahol a bent megvett, fölhajtott holmit értékesítették és továbbították. (…) A nagy tér északi sarkában, ahol a sátrak és a bódék vásárrá alakulnak, mindent kaphat az ember, ami csak a szegény ember háztartásában szükséges. Ruhát, talpalt cipőt, tisztított kalapot, utazókoffert, asszonyoknak való nagykendőt, kézi verklit, órát, összecsukós vaságyat, párnát, matracot, nyakkendőt és seprűket – olyan az, mint egy modern áruház, ahol azonban minden holmi ócska. Ez a Teleki tér egyik része. A másik, talán a még fontosabbik, még érdekesebbik: a börze. A nagy épület, ahol a Teleki tér kereskedői összeállnak, kicserélik a holmikat, fölverik vagy lenyomják az árakat, vesznek és eladnak maguk között, és amelynek még a büféje is megvan, mint az értékpapírtőzsdének. És mindezeken kívül az egész környéken, ahol már nincs Teleki tér, a szomszédos utcákban, befelé a Csikágó mélyére kinyúlik ez a nagy börze, ez a hatalmas vásár, ott van száz meg száz üzlet, amely mind oda van nőve a Teleki térhez, mindnek ott van az egzisztenciája, mind a nagy vásárból lett. (…) Az igazi börzén a notesz van az emberek kezében, amibe a slusszokat írják be, itt az az igazi börziáner, akin két kabát vagy legalább is két kalap van.	”
– Érdekes Újság, 1913

A tér 2014-es átépítésekor gyepszőnyeget raktak le és gyermekjátszóteret létesítettek, köztéri szobrokat helyeztek el.^[3]