Tel-Aviv
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Tel-Aviv-Jaffa תל אביב-יפו | |||
 | |||
| |||
| Héber neve: תל אביב-יפו Arab neve: تل أبيب | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Izrael | ||
| Körzet | Tel-Aviv körzet | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1909 | ||
| Polgármester | Ron Huldai | ||
| Irányítószám | 61XX5XXX | ||
| Körzethívószám | (+972) 3 | ||
| Testvértelepülései | Lista lásd a fejezetben | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 460 613 fő (2019)[1] | ||
| Népsűrűség | 8683,13 fő/km²[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5 m | ||
| Terület | 52 km² | ||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 32° 04′ 48″, k. h. 34° 46′ 48″Koordináták: é. sz. 32° 04′ 48″, k. h. 34° 46′ 48″ | |||
| Tel-Aviv-Jaffa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tel-Aviv-Jaffa témájú médiaállományokat. | |||
Tel-Aviv-Jaffa[3][4] (héberül: תל אביב-יפו arabul: تل أبيب Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik. Az ország gazdasági és kulturális központja. [5]
Tel-Aviv virágzó, modern, dinamikus és multikulturális település, amelyet általában toleráns, világi és liberális, ugyanakkor materialista és hedonista városként jellemeznek, szemben Jeruzsálemmel, amelyet szent városnak és konzervatívnak tekintenek. Egyesek azt mondják, hogy „míg Jeruzsálem imádkozik, Tel-Aviv játszik”.[6]
Ez a település a központja Izrael legnagyobb konurbációjának, a Gus Dannak (héber: גּוּשׁ דָּן)[7] (Dan blokk), amelynek teljes lakossága a 2010-es évek végén közel négy millió fő volt,[8] és amely észak-déli kiterjedésében Netánját és Asdódot is magába foglalja.[9]
A szűkebb értelemben vett város lakossága 2015-ben 433 000 fő, területe kb. 52 km². Mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, továbbá Tel-Aviv központi helyzete miatt számos nagykövetség itt működik.[10]
Története[szerkesztés]
Jaffa területe már legalább a bronzkor óta lakott. A Bibliában is többször szerepel a neve. A középkorban a kikötőváros többször cserélt gazdát az araboktól a keresztesekig és a mamelukokig, és az 1880-as évekre jól védett oszmán kikötőváros lett. [11]
A zsidók csak a 19. század végén kezdtek letelepedni a Jaffa szomszédságában fekvő területeken. A jemeni zsidók az elsők között érkeztek, majd nem sokkal később már számos európai születésű zsidó is kezdte művelni a homokdűnéket. Az újabb cionisták megérkezésével a 20. század fordulójára, 1906-ban Jaffa és a közeli mezőgazdasági települések zsidó lakosainak egy csoportja egy közösséget alapított azzal a szándékkal, hogy modern zsidó várost építsenek a Szentföldre. Három évvel később, miután a társaság követe végre megvásárolhatta a földet, és nyilvántartásba vették az ügyletet az Oszmán Birodalomban; 66 zsidó család egyenként megkapta a Szentföldből saját részét és az „első héber város” építése folyamatban volt.[11]
Tel-Aviv városát így eredetileg 1909-ban alapították a zsidó bevándorlók. Ahogy növekedett a város, végül túlnőtte az arabok lakta részt. A két várost 1950-ben egyesítették Tel-Aviv-Jaffa városa néven, két évvel Izrael állam megalapítása után.
Ma Tel-Aviv az ország gazdasági központja, de a hivatalos főváros Jeruzsálem. A városban található high-tech komplexum neve Szilikon Vádi, amely az amerikai Szilícium-völgy izraeli változata. Tel-Avivot sokan tekintik az ország kulturális központjának is, mivel vibráló nyugati hangulata van. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította Bauhaus építészete miatt.
2019 májusában a város adott otthont a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválnak.
Éghajlat[szerkesztés]
Tel-Avivban tipikus mediterrán éghajlat van. A hosszú nyarak melegek és szárazak, eső nélkül. Az augusztus a legmelegebb hónap átlagos napi hőmérséklete eléri a 30 °C-ot, de ilyenkor hajnalra is csak 23–24 °C-ig csökken a levegő hőrséklete. A 35 °C-ot meghaladó hőmérséklet a tenger mérséklő hatása miatt ritka. A tél hűvös és tavaszias és az éves csapadék nagyrészt a téli hónapokra korlátozódik (elsősorban novembertől márciusig). A havazás szokatlan esemény.[6] Az évi napsütéses órák száma nagyon magas.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 17,5 | 17,7 | 19,2 | 22,8 | 25,0 | 27,5 | 29,4 | 30,2 | 29,4 | 27,3 | 23,4 | 19,2 | 24,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,6 | 9,8 | 11,5 | 14,4 | 17,3 | 20,6 | 23,0 | 23,7 | 22,5 | 19,1 | 14,6 | 11,2 | 16,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 147 | 110 | 62 | 16 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 34 | 81 | 127 | 581 |
| Havi napsütéses órák száma | 192 | 200 | 236 | 270 | 329 | 357 | 369 | 356 | 300 | 279 | 234 | 189 | 3311 |
| Forrás: Israel Meteorological Service, Hong Kong Observatory | |||||||||||||
Demográfia[szerkesztés]
A népesség növekedése[szerkesztés]
Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal 2009-es mérése alapján Tel-Aviv népessége évi 0,5 százalékkal nő. A város népessége az 1960-as évek elején érte el az akkori csúcsértékét (körülbelül 390 000 fő), a lakónépesség az 1980-as évekre azonban 317 000 főre esett, a magas ingatlanárak ugyanis sokakat elriasztottak és távozásra kényszerítettek. Az 1990-es évek óta a népesség stabilan növekszik. [12]
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1920 | 2 000 | — |
| 1925 | 34 000 | 56,66% |
| 1937 | 150 000 | 12,37% |
| 1948 | 200 000 | 2,62% |
| 1960 | 390 000 | 5,57% |
| 1989 | 317 000 | −0,71% |
| 2008 | 392 700 | 1,13% |
| 2014 | 426 100 | 1,36% |
| 2017 | 443 939 | 1,37% |
| 2018 | 451 523 | 1,69% |
Mivel számos új család költözött Tel-Avivba – így tehát rengeteg gyerek és fiatal felnőtt is –, a város átlagéletkora 35,8-ról (1983) 34-re csökkent (2008), a 65 év felettiek aránya pedig – ugyanezeket az éveket vizsgálva – 19 százalékról 14,6 százalékra esett.[13]
Vallás[szerkesztés]
A vallási megoszlás 2007-ben:[14]
| Vallási megoszlás | ||||
|---|---|---|---|---|
| Vallás | százalék | |||
| zsidó | 93% | |||
| muszlim | 1% | |||
| keresztény | 1% | |||
| vallástalan | 5% | |||
Építészet[szerkesztés]
Felhőkarcolók[szerkesztés]
Felhőkarcolók magasság szerinti sorrendben a tel-avivi agglomeráció területén, 2015-ben:
| Rangsor | Név | Város | Magasság | Emelet | Év |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | City Gate Ramat Gan | Ramat Gan | 244 m | 68 | 2001 |
| 2 | Azrieli Center Circular Tower | Tel-Aviv | 187 m | 49 | 1999 |
| 3 | Leonardo City Tower Hotel | Ramat Gan | 170 m | 33 | 2000 |
| 4 | Azrieli Center Triangular Tower | Tel-Aviv | 169 m | 46 | 1999 |
| 5 | Elco International Tower | Tel-Aviv | 165 m | 45 | 2011 |
| 6 | Champion Tower | Bnei Brak | 160 m | 42 | 2013 |
| 6 | Atrium Tower | Ramat Gan | 160 m | 40 | 2015 |
| 6 | BSR Tower 4 | Bnei Brak | 160 m | 42 | 2015 |
| 6 | HaArba'ah Towers 1 | Tel-Aviv | 160 m | 41 | 2015 |
| 10 | HaYovel Tower | Tel-Aviv | 158 m | 42 | 2005 |
| 10 | Meier on Rothschild Tower | Tel-Aviv | 158 m | 40 | 2015 |
| 12 | Naveh Tower | Bat Yam | 157 m | 44 | 2013 |
| 13 | W Tower | Tel-Aviv | 156 m | 49 | 2009 |
| 13 | Azrieli Center Square Tower | Tel-Aviv | 154 m | 42 | 2007 |
| 15 | Vision Tower | Tel-Aviv | 150 m | 42 | 2010 |
| 15 | W Prime | Tel-Aviv | 150 m | 44 | 2015 |
| 17 | Neve Tzedek Tower | Tel-Aviv | 147 m | 44 | 2007 |
| 18 | HaArba'ah Towers 2 | Tel-Aviv | 146 m | 37 | 2015 |
| 19 | BSR Tower 3 | Bnei Brak | 144 m | 38 | 2013 |
| 20 | Yoo Tel Aviv 2 | Tel-Aviv | 142 m | 41 | 2007 |
| 20 | Tour Shalom Meir | Tel-Aviv | 142 m | 36 | 1965 |
| 22 | Tel Aviv Towers 1 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2000 |
| 22 | Tel Aviv Towers 2 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2000 |
| 22 | Tel Aviv Towers 3 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2013 |
| 22 | Tel Aviv Towers 4 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2013 |
| 22 | Manhattan Tower | Tel-Aviv | 140 m | 41 | 2009 |
| 22 | Galit Tower 1 | Tel-Aviv | 140 m | 36 | 2015 |
| 28 | Marganit Tower | Tel-Aviv | 138 m | 17 | 1997 |
| 29 | First International Bank Tower | Tel-Aviv | 132 m | 32 | 2009 |
| 30 | 22 Rothschild Boulevard | Tel-Aviv | 130 m | 30 | 2013 |
Közlekedés[szerkesztés]
Repülőtér[szerkesztés]
Izrael legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a Ben-Gurion nemzetközi repülőtér a városközponttól 19 km-re délkeletre található.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Híres lakosok[szerkesztés]
|
|
Turizmus[szerkesztés]
Fő látnivalók:[15]
- az óváros Jaffa
- Tayelet és a Frishman Beach (tengerpart)
- Neve Tzedek (városrész)
- Rothschild Boulevard (sugárút)
- Derech Dizengoff - a város üzleti, idegenforgalmi központja. Elegáns üzletek, éttermek váltják egymást.
- Nachlat Binyamin Pedestrian Mall (vásárlás)
- Old Tel Aviv Port Area (a régi kikötő környéke)
- Hayarkon/Jarkon (park)
- Yitzhak Rabin Center (könyvtár és kutatóközpont)
- Charles Bronfman Auditorium (koncertterem, Izraeli Filharmonikusok)
- Azrieli Center (felhőkarcoló-komplexum, Azrieli Lookout (מצפה עזריאלי) - kilátás a városra)
- Ijo & Babet, Dizengoff Str. (éjszakai élet)
- Zsábotinszki Intézet (Mecudát Zeév) - a felhőkarcoló a nemzeti (revizionista) párt székháza. Két múzeum van benne.
Múzeumok[szerkesztés]
- Bét Hátfutszot - a Szétszóratás Háza (Diaszpóra Múzeum). A 2000 éve a világon szétszóratásban élő zsidóság életét mutatják be. [5]
- Tel Aviv Museum of Art (művészeti múzeum)
- Eretz Israel Museum (régészeti és történeti múzeum)
- HáÁrec/HaAretz Museum (helytörténeti múzeum)
Ramat Gan[szerkesztés]
- Gyémánttőzsde - a világ gyémántiparának egyik központja. Itt van a (Harry Oppenheimer) Gyémánt Múzeum . [5]
- Szafaripark (Ramat Gan Safari) - 100 hektárnyi területen mintegy 1500 állattal. Az afrikai körzetet a látogató kocsival járhatja be. [5]
Képek[szerkesztés]
-
Városkép az Ayalon főúttal -
Előtérben az Ayalon folyó és az A20-as főút -
Tel-Aviv látképe -
Azrieli Center -
Toronyházak a Rothschild Boulevard-on -
este Tel-Avivban -
Tengerparti kép -
Rothschild körút -
Kirya híd -
Bauhaus (balra) és eklektikus (jobbra) stílusú épületek -
Jaffa kikötője
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://citypopulation.de/en/israel/telaviv/tel_aviv/5000__tel_aviv_yafo/, Israeli Central Bureau of Statistics
- ↑ A teljes népesség/terület arányszáma.
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 1991. december 4-ei 10. ülésének Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben 10/145. határozatában döntött a település addigi Tel-Aviv-Yafo nevének Tel-Aviv-Jaffa névre változtatásáról.
- ↑ Az 1995-ös Cartographia térképen (Földrajzi atlasz) már így szerepel a település neve (ld. 47., 49., 62., 64. oldalak).
- ↑ a b c d Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006
- ↑ a b Tel Aviv–Yafo | History, Population, & Points of Interest (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Angol írásmóddal Gush Dan
- ↑ „לוח 3.- אוכלוסייה( 1), ביישובים שמנו מעל 2,000 תושבים( 2) ושאר אוכלוסייה כפרית POPULATION(1) OF LOCALITIES NUMBERING ABOVE 2,000 RESIDENTS(2) AND OTHER RURAL POPULATION”. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Tel_Aviv_Metropolitan_Area#/media/File:Gush_Dan.png
- ↑ Izrael úgynevezett „Jeruzsálem-törvénye” kimondja, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa”, a város az országos kormányzat székhelye, az elnöki rezidencia is a városban van, a legtöbb kormányhivatal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a Kneszet, az izraeli parlament háza. Az ENSZ és a legtöbb ország nem ismeri el a Jeruzsálem-törvényt, követségeik más városokban, Tel-Avivban, Ramat Ganban és Hercliján működnek (lásd a CIA Factbookot Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben és Izrael térképét).
- ↑ a b Today in history: Founding of Tel Aviv (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Városprofil (PDF). Tel Aviv-Yafo Municipality. [2007. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 30.)
- ↑ „Tel-Aviv egyre fiatalabb”, Jerusalem Post, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2015. március 8.)
- ↑ http://www1.cbs.gov.il%20%202007[halott link]. http://www1.cbs.gov.il Archiválva 2009. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 2007.
- ↑ https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g293984-Activities-c47-Tel_Aviv_Tel_Aviv_District.html
További információk[szerkesztés]
- Tel-Aviv honlapja Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Izrael közigazgatása | ||
|---|---|---|
| Körzetek |   | |
| Birtokolt területek |
| |
| Fontosabb városok | ||
 | Kulturális | Akkó óvárosa · Maszada régészeti lelőhelye · Tel-Aviv · Bibliai lelőhelyek – Megiddó, Hacor, Beér-Seva · A tömjénút városai a Negev-sivatagban (Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta) · Bahái szent helyek – Haifa és Nyugat-Galilea · Kármel-hegyi barlangok · Bét Guvrin és Maresha barlangjai · Bet She’arim nekropolisza | |
|---|---|---|---|
|
Ez a izraeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |