Technécium-dioxid
| technécium-dioxid | |
| |
| A technécium-dioxid kristályszerkezete | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 2036-16-7 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | TcO2 |
| Moláris tömeg | 129,91 |
| Megjelenés | barnás fekete, szilárd[1] |
| Sűrűség | 6,9 g·cm−3[2] |
| Olvadáspont | 900 °C (szublimál)[1] |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A technécium-dioxid vagy technécium(IV)-oxid szervetlen vegyület, képlete TcO2.
Előállítása[szerkesztés]
Elő lehet állítani ammónium-pertchnetát 800 °C-on végzett hőbontásával:[1]
Előállítható más technécium-oxid levegőben való hevítésével is.[3]
A dihidrátja keletkezik, ha ammónium-technécium-hexakloridot vizes ammóniaoldattal reagáltatnak:[1]
![{\displaystyle \mathrm {(NH_{4})_{2}[TcCl_{6}]+4\ NH_{4}OH\longrightarrow TcO_{2}\cdot 2H_{2}O+6\ NH_{4}Cl} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/3b5318406730bd8700387fbc04a65b6bb67e3ad2)
Tulajdonságai[szerkesztés]
A technécium-dioxid barnásfekete szilárd anyag, kristályai torzult rutil szerkezetűek mint a molibdén-dioxidé. 900 °C-on szublimálni kezd, 1100 °C felett diszproporcionál, melynek során technécium és technécium(VII)-oxid keletkezik.[1] Salétromsavval vagy hidrogén-peroxiddal reagálva TcO4− anionná oxidálódik. Enyhén paramágneses.[4] Ha dihidrátját 300 °C-on vákuumban hevítik, vízmentes technécium-dioxiddá alakul át.[2]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Georg Brauer: Handbuch der präparativen anorganischen Chemie. 3., umgearb. Stuttgart: Enke. 1981. 1599. o. = Band III, ISBN 3-432-87823-0
- ↑ a b H. Harry Julius Emeleus – A. G. Sharpe: ADVANCES IN INORGANIC CHEMISTRY AND RADIOCHEMISTRY. (hely nélkül): Academic Press. 1968. 21. o. ISBN 008057860-8
- ↑ Arnold F. Holleman – Egon Wiberg – Nils Wiberg: Lehrbuch der anorganischen Chemie. (hely nélkül): Walter de Gruyter. 1995. 1500. o. ISBN 311012641-9
- ↑ Joseph Steigman – William C. Eckelman – National Research Council (U.S.). Committee on Nuclear and Radiochemistry: The chemistry of technetium in medicine. (hely nélkül): National Academies. 1992. 57. o.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Technetium(IV)-oxid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.