Tavaszi kökörcsin
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Pulsatilla vernalis Mill. |
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú médiaállományokat. |
A tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó faj. Magyarországon nem őshonos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A tavaszi kökörcsin Közép- és Dél-Európa magashegységeiben honos.
[szerkesztés] Megjelenése
A tavaszi kökörcsin 5-15 centiméter magas, felálló, bozontosan szőrös szárú, évelő növény. Tőlevelei áttelelnek, az újak virágzás után jelennek meg (ez csak erre a fajra jellemző), bőrneműen vaskosak, nyelesek, páratlanul szárnyasan szeldeltek, 3-5 tojás alakú, mélyen bevagdalt szélű szelettel. A virágzati szár gallérozó fellevelei tövükön összenőttek, és bozontos szőrű, szálas cimpákra szeldeltek. A bimbó bronzszínűen szőrös. A virágok egyesével fejlődnek a szárak csúcsán, felállók vagy bókolók, eleinte harang alakúak, később szétterülők. A virágtakaró 6 színes csészelevélből áll. Belül fehérek, külső oldaluk kékes, rózsaszín vagy halványlila, aranybarna bársonyos szőrrel. A bibeszálak elvirágzás után megnyúlnak, sűrű, elálló szőrűek, és sokáig megmaradnak az aszmagos terméscsoporton.
[szerkesztés] Életmódja
A tavaszi kökörcsin a hegyvidéki övtől a havasi övig, 1300-3600 méter magasságban él, savanyú talajokon, gyepekben, törpecserjésekben.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
