Tavaszi kökörcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tavaszi kökörcsin
Természetes élőhelyén
Természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceace)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Kökörcsin (Pulsatilla)
Faj: P. vernalis
Tudományos név
Pulsatilla vernalis
Mill.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú kategóriát.

A tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon nem őshonos.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép- és Dél-Európa magashegységeiben honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5-15 centiméter magas, felálló, bozontosan szőrös szárú, évelő növény. Tőlevelei áttelelnek, az újak virágzás után jelennek meg (ez a nemzetségben csak erre a fajra jellemző), bőrneműen vaskosak, nyelesek, páratlanul szárnyasan szeldeltek, 3-5 tojás alakú, mélyen bevagdalt szélű szelettel. A virágzati szár gallérozó fellevelei tövükön összenőttek, és bozontos szőrű, szálas cimpákra szeldeltek. A bimbó bronzszínűen szőrös. A virágok egyesével fejlődnek a szárak csúcsán, felállók vagy bókolók, eleinte harang alakúak, később szétterülők. A virágtakaró 6 színes csészelevélből áll. Belül fehérek, külső oldaluk kékes, rózsaszín vagy halványlila, aranybarna bársonyos szőrrel. A bibeszálak elvirágzás után megnyúlnak, sűrű, elálló szőrűek, és sokáig megmaradnak az aszmagos terméscsoporton.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyvidéki övtől a havasi övig, 1300-3600 méter magasságban él, savanyú talajokon, gyepekben, törpecserjésekben.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]