Tavaszi kökörcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tavaszi kökörcsin
természetes élőhelyén
természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceace)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Kökörcsin (Pulsatilla)
Faj: P. vernalis
Tudományos név
Pulsatilla vernalis
Mill.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kökörcsin témájú médiaállományokat.

A tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon nem őshonos.

Tartalomjegyzék

Elterjedése [szerkesztés]

A tavaszi kökörcsin Közép- és Dél-Európa magashegységeiben honos.

Megjelenése [szerkesztés]

A tavaszi kökörcsin 5-15 centiméter magas, felálló, bozontosan szőrös szárú, évelő növény. Tőlevelei áttelelnek, az újak virágzás után jelennek meg (ez csak erre a fajra jellemző), bőrneműen vaskosak, nyelesek, páratlanul szárnyasan szeldeltek, 3-5 tojás alakú, mélyen bevagdalt szélű szelettel. A virágzati szár gallérozó fellevelei tövükön összenőttek, és bozontos szőrű, szálas cimpákra szeldeltek. A bimbó bronzszínűen szőrös. A virágok egyesével fejlődnek a szárak csúcsán, felállók vagy bókolók, eleinte harang alakúak, később szétterülők. A virágtakaró 6 színes csészelevélből áll. Belül fehérek, külső oldaluk kékes, rózsaszín vagy halványlila, aranybarna bársonyos szőrrel. A bibeszálak elvirágzás után megnyúlnak, sűrű, elálló szőrűek, és sokáig megmaradnak az aszmagos terméscsoporton.

Életmódja [szerkesztés]

A tavaszi kökörcsin a hegyvidéki övtől a havasi övig, 1300-3600 méter magasságban él, savanyú talajokon, gyepekben, törpecserjésekben.

Képek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]