Tavaszi aggófű
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Senecio vernalis Waldst. & Kit.[1] |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
Senecio euxinus Minderova[2][3] |
A tavaszi aggófű (Senecio vernalis) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjának kiterjedt aggófű (Senecio) nemzetségébe tartozó növényfaj. A 18. századtól kezdve Kelet- és Délkelet-Európából bevándorolt Közép- és Észak-Európába, azóta (Magyarországon is) elterjedt gyomnövénnyé vált[5][6]. Bolygatott területek, szántók gyomtársulásaiban csoportosan található meg, többnyire homokos, vályogos talajon.
Bár régóta Senecio vernalis néven ismert, egy 2008-as tanulmány a Senecio leucanthemifolius Poir. alfajaként azonosította.[4]
Jellemzői [szerkesztés]
15–40 cm magasra növő, egy- vagy kétéves növény. Hosszúkás, enyhén bőrnemű levelei hosszúkásak, öblösen hasogatottak, szélük hegyesen fogazott. A száron váltakozva helyezkednek el, szárcsomónként 1-1 levél.[7] Alsó levelei nyelesek, a felsők ülő helyzetűek, füles vállal. Fészkes virágai április-májusban nyílnak; a világossárga fészek 2–3 cm széles, csöves és elálló nyelves virágok (általában 13 db) egyaránt találhatók benne. Rovarok porozzák be, magjait a szél terjeszti. Pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz, emiatt lovak és szarvasmarhák számára mérgező.[8][9]
Diploid Senecio-fajként a Senecio vernalis a S. flavus, S. gallicus, S. squalidus és S. glaucus fajokkal közös fajcsoportot alkot. A fajcsoport földrajzilag kiterjedt, a „génökológia” (a genetikai különbségek környezeti hatásokkal való összefüggése) és a növények evolúciójának vizsgálatának fontos alanyai.[10]
Galéria [szerkesztés]
-
-
Gyapjas hajtásai
-
Bogernyő
-
Fészekvirágzata
_2.jpg)
Források [szerkesztés]
- ↑ Germplasm Resources Information Network (GRIN): Taxon: Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Taxonomy for Plants. USDA, ARS, National Genetic Resources Program, National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland, 2007. január 24. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
- ↑ Royal Botanic Gardens, Kew: Flora Europaea Search Results (HTML). Seed Information Database. Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
- ↑ Tropicos: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Missouri Botanical Garden Press. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
- ^ a b Botanic Garden and Botanical Museum Berlin-Dahlem: Details for: Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis' (HTML). Euro+Med PlantBase. Freie Universität Berlin. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
- ↑ A növényföldrajz alapjai jegyzet
- ↑ Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
- ↑ Flora of Israel Online: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Hebrew University of Jerusalem. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
- ↑ Dr. Abdel-Fatta Rizk: Naturally Occurring Pyrrolizidine Alkaloids ISBN 978-0849346507
- ↑ Interplant alkaloid variation and Senecio vernalis toxicity in cattle PMID 11383654
- ↑ Hollingsworth, Peter, Richard M. Bateman, Richard Gornall. Monophyly populations and species, Molecular Systematics and Plant Evolution (HTML), CRC Press, 504 pages. o (1999. május 6.). ISBN 0748409084. Hozzáférés ideje: 2008. április 23.
- Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
