Tautas padome

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lettország történelme
Knight livonia.png

A Tautas padome (Lett Nemzeti Tanács) egy ideiglenes tanács volt, amely 1918-ban kikiáltotta Lettország függetlenségét, majd ideiglenes parlamentként működött az Alkotmányozó Gyűlés (Satversmes sapulce) megválasztásáig.

A Tautas padome 1918. november 7-én alakult két lett szervezeteket tömörítő tanács összeolvadásából: az Ideiglenes Lett Nemzeti Tanács (Latvijas Pagaidu Nacionala padome vagy LPNP) és a Demokratikus Blokk (Demokratiskais bloks). Eredetileg a Tautas Padoménak 40 tagja volt, akik a szélsőjobb és szélsőbal (kommunista) kivételével a legjelentősebb politikai pártokat képviselték. Később 245 tagúra bővítették.

1918. november 18-án a Tautas padome kikiáltotta a független Lettországot, s ideiglenes kormány elnöke Jānis Čakste, miniszterelnöke Karlis Ulmanis lett. A Tautas padome ideiglenes parlamentként működött egészen 1920. május 1-jéig, amikor az Alkotmányozó Gyűlést (Satversmes sapulce) megválasztották.