Tauffer Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tauffer Jenő
Született1857. március 21.
Kolozsvár
Elhunyt1933. szeptember 24. (76 évesen)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1882, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Tauffer Jenő (Kolozsvár, 1857. március 21.Szolnok, 1933. szeptember 24.) orvosdoktor, városi tiszti főorvos Temesvárt, a Délmagyarországi Természettudományi Társulat alapító tagja, az orvosi szakosztály alelnöke.

Élete[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol orvosi oklevelét 1882-ben kapta; külön szakmája: szülészet és nőgyógyászat. Előbb a budapesti II. szülész- és nőgyógyászati klinikán egyetemi tanársegéd volt. 1887-ben letelepedett Temesvárt, hol városi főorvos és az állami főreáliskola rendkívüli tanára, a felsőbb leányiskola, tanító és tanítónő képzőintézet egészségtan tanára. A Délmagyarországi Természettudományi Társaság titkára és kiadványainak szerkesztője; a magyar szent korona országai vörös kereszt egyesület temesvári fiókjának egészségügyi tanácsosa. 1901-ben 10 ággyal megalapította a Fehér Kereszt Egyesület temesvári szervezetének szülészeti és nőgyógyászati osztályát, amelyet rövid idő alatt 50 ágyassá fejlesztett. Vezetése alatt épült fel s kezdte meg működését a Fehér Kereszt Egyesület nőgyógyászati és szülészeti szanatóriuma és alapfokú bábaképző iskolája.

Cikkeket írt a Délmagyarországi Közlönybe, a Temesvarer Zeitungba, az Orvosi Hetilapba, a Pozsonyi Lapokba és a külföldi orvosi szaklapokba. Szerkesztette a Természettudományi Füzeteket 1887-88. (Valló Vilmossal) és 1889-95. (Véber Antallal) Temesvárt.

Munkái[szerkesztés]

  1. A fertőző betegségek területi elterjedésének szemléltető kimutatása. Temesvár, 1900. és Szerkesztési terve. Uo. 1901.
  2. Jelentés a temesvári II. r. bábaképző tanfolyam első négy cursusáról. Bpest, 1904. (A budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleményei).
  3. Alkoholellenes kongresszusról. Temesvár, 1905. (Különny. a Délmagyarországi Közlöny 234., 235. sz.-tól).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.