Tatrang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tatrang (Tărlungeni)
Tatrang címere
Tatrang címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Kerpenyes, Pürkerec, Zajzon
Polgármester Kiss József
Körzethívószám 0x68[1]
Népesség
Népesség 3258 fő (2002)[2] +/-
Község népessége 8320 (2011)[3]
Magyar lakosság 1279
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 620 m
Terület 135,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tatrang  (Románia)
Tatrang
Tatrang
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 38′ 23″, k. h. 25° 45′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 23″, k. h. 25° 45′ 43″

Tatrang (románul Tărlungeni) Románia, azon belül Brassó megye egyik községe. Az ún. barcasági csángók, azon belül a hétfalusi csángók második legnagyobb települése, Négyfalu után.

2002-ben összesen 7399 lakosa volt, ebből román 4061, magyar 2538, cigány 790, ukrán 2, német 6, török 1, zsidó 1.

A község polgármestere Kiss József (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1427-ben Tatrang néven említik először. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus vallású lett.

1910-ben 3556 lakosa volt, ebből 2157 magyar, 1243 román, 140 cigány és 16 német.

A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.

A hétfalusi csángók ("barcasági magyarok"). A hétfalusi (Siebendörfer vagy Sapte Sate-i) csángók a XI. századi magyar-besenyő határőrök maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében Brassó közelében Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalva (ma: Szecsele), Brassótól távolabb Tatrang, Zajzon és Pürkerec önálló településein laknak. E területeken közelében ők lakják Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmágy és Székelyzsombor falvakat is. Az eredetileg gyér határőr-lakosság a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó székelyekkel gyarapodott és mai településeik a XIII. században alakultak ki. Az oklevelek csak "székelyeknek" nevezik őket. A szabad jogállású hétfalu eredetileg királyi birtok volt, amely lakosságának egy részét a környékükre betelepített szászok jobbágysorba sülyesztettek. Mivel kevés termőföldjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát és fakitermeléssel foglalkoztak. A múlt század második felében a jobb megélhetés reményében sokuk a Regátba vándorolt ki, ahol a '30-as évekig a városi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.

Híres tatrangiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]