Tatrang
| Tatrang (Tărlungeni) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Kerpenyes, Pürkerec, Zajzon | ||
| Polgármester | Kiss József | ||
| Körzethívószám | 0x68[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3258 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 7399 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 1279 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 620 m | ||
| Terület | 135,66 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tatrang
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 38′ 23″, k. h. 25° 45′ 43″ | |||
Tatrang (románul Tărlungeni) Románia, azon belül Brassó megye egyik községe. Az ún. barcasági csángók, azon belül a hétfalusi csángók második legnagyobb települése, Négyfalu után.
2002-ben összesen 7399 lakosa volt, ebből román 4061, magyar 2538, cigány 790, ukrán 2, német 6, török 1, zsidó 1.
A község polgármestere Kiss József (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
1427-ben Tatrang néven említik először. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus vallású lett.
1910-ben 3556 lakosa volt, ebből 2157 magyar, 1243 román, 140 cigány és 16 német.
A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.
A hétfalusi csángók ("barcasági magyarok"). A hétfalusi (Siebendörfer vagy Sapte Sate-i) csángók a XI. századi magyar-besenyő határőrök maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében Brassó közelében Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalva (ma: Szecsele), Brassótól távolabb Tatrang, Zajzon és Pürkerec önálló településein laknak. E területeken közelében ők lakják Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmány és Székelyzsombor falvakat is. Az eredetileg gyér határőr-lakosság a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó székelyekkel gyarapodott és mai településeik a XIII. században alakultak ki. Az oklevelek csak "székelyeknek" nevezik őket. A szabad jogállású hétfalu eredetileg királyi birtok volt, amely lakosságának egy részét a környékükre betelepített szászok jobbágysorba sülyesztettek. Mivel kevés termőföldjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát és fakitermeléssel foglalkoztak. A múlt század második felében a jobb megélhetés reményében sokuk a Regátba vándorolt ki, ahol a '30-as évekig a városi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Híres tatrangiak[szerkesztés]
- Fóris István romániai magyar kommunista politikus, újságíró.
- Itt tanított Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadászíró.
- Itt született Tompa István (1924. február 9. közgazdász, politikus és író.
Források[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/014.html
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
