Tatay Sándor

Tatay Sándor
Tatay Sándor
Élete
Született	1910. május 6. Bakonytamási,
Elhunyt	1991. december 2. (81 évesen) Budapest,
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfajok	elbeszélés, regény
Első műve	Az eke (1931)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1957, 1961, 1979) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1986) SZOT-díj (1987) Kortárs-díj (1990) Kossuth-díj (1991)

Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) magyar író.

Életút

Tatay Sándor 1910-ben született egy kis hegyvidéki faluban, Bakonytamásiban.

Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.

Az 1930-as évektől jelentek meg írásai. 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.

1991-ben halt meg Budapesten.

Művei

• Az eke (1931)
• Jelek a porban (1939)
• Zápor (1941)
• Csipke (1942)
• Húshagyó kedd (1943)
• Ludas Kata (1943)
• Ludas Kata és más elbeszéléek (1944)
• A Simeon-ház (1955)
• Ének a szőlőhegyről (1955)
• A második leány (1956)
• Vulkán (1958)
• Kenyér és virág (1959)
• Üvegcsengő (1960)
• Kinizsi Pál (1960)
• Fehér hintó (1960)
• Kelj fel és járj! (1961)
• A nyugati kapu (1962)
• Az ítélet napja (1964)
• Szülőföldem, a Bakony (1967)
• Bujdosásunk története (1967)
• Diszharmónia (1968)
• A táltos autó (1968)
• A szerelem szőnyege (1970)
• Eszter és a fajdkakas (1971)
• Hej, asszonyok, asszonyok (1972)
• Meglepetéseim könyve (1974)
• Lődörgések kora (1977)
• Lyuk a tetőn (1977)
• Puskák és galambok (1977)
• Hét szűk évtized (1983)
• Bakonyi krónika (1985)
• Palacsinta apróban (1986)

Emlékezete

Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására. Az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”

Források

• Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?. Debrecen: Csokonai Kiadóvállalat (1991). ISBN 963260038X 
• Kortárs magyar írók, 1945-1997: bibliográfia és fotótár, Almási Éva, F. (ed.), Budapest: Enciklopédia (1998). ISBN 963 8477 37 7 
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6