Tarr Béla
| Tarr Béla | |
| Tarr Béla a Sarajevo Film Fesztiválon A londoni férfi bemutatásakor | |
| Született | Pécs 1955. július 21. (56 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró |
| Díjak | 1982 - Balázs Béla-díj 2001 - Gundel művészeti díj 2003 - Kossuth-díj 2003 - a Jeruzsálemi filmfesztivál életműdíja 2005 - France Culture-díj (a legjobb külföldi rendezőnek járó díj) 2005 - Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ 2011 - Zsűri Nagydíja a 61. Berlini Filmfesztiválon (A torinói ló c. filmért) 2011 - Ezüst Medve |
| Tarr Béla az IMDb-n Tarr Béla a PORT.hu-n |
|
Tarr Béla (Pécs, 1955. július 21. – ) magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Édesapja id. Tarr Béla díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban, édesanyja, Tarr Mari, a Madách Színház elismert súgónője. Testvére Tarr György festőművész restaurátor.
2012-től a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Tarr Béla amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981-1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött.
Két évtizede együtt él vágójával, Hranitzky Ágnessel, akit filmjei társrendezőjének tekint. 1987-től működik együtt Krasznahorkai László regényíróval.
Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Tarr Bélát a Guardian című brit lap angol a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, így a magyar rendező megelőzi Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is.
2007 májusában a Cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.
2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve-díjat a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon.
[szerkesztés] Munkássága
Tarr tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni. Mialatt hajógyári munkásként dolgozott figyeltek fel rá a Balázs Béla Stúdió fiatal filmesei, akik "kívülről behozott" emberként pénzt és nyersanyagot biztosítottak számára. 22 éves volt, mikor a stúdió pénzéből elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket. Tarr eredetileg dokumentumfilmet akart csinálni egy kilakoltatott pesti családról, azonban a rendőrség nem engedte a helyszín közelébe. Ekkor döntötte el, hogy dokumentum-játékfilmet készít a témáról amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken, improvizált dialógusokkal (ami igencsak népszerűnek számított a "budapesti iskola" körében). Az amatőr költségvetésből, bármilyen fizetség nélkül hat nap alatt elkészített film egycsapásra ismertté tette a fiatal rendező nevét és a magyar dokumentarista film leghíresebb alkotásává vált.
Tarr-t első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Főiskolai vizsgafilmjeként elkészítette a Macbeth tévéjáték változatát Cserhalmi György főszereplésével. Szintén 1981-ben Tarr több más fiatal filmessel megalapította a Társulás Filmstúdiót, melynek feloszlásáig (1985-ig) tagja.
1982-ben forgatta Tarr a még mindig dokumentarista stílusú, de immár profi színészeket felvonultató Panelkapcsolatot, melyben Koltai Róbert és felesége Pogány Judit egy lakótelepen élő házaspár mindennapjait ábrázolták meglepő realitással. 1984-ben készült az Őszi almanach, színes nagyjátékfilm, mely a rendező első eltávolodása a realizmustól, szándékosan szürreálisabb, stilizáltabb alkotás.
Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tíz perces) snittek, a meghatározóvá válnak a rendező művészetében. Ezen filmek időrendi sorrendben a következőek: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister-harmóniák, ... (nagy szünet egy "hiányzó" Fehér György film: Tarr Béla bevezetője Fehér György filmjeihez) ..., A londoni férfi, és – nyilatkozata szerint – az utolsó film: A torinói ló.
Ezt a vonalat viszi tovább az 1994-ben bemutatott, hét és félórás gigantikus mű, a szintén Krasznahorkai műből készült Sátántangó.
[szerkesztés] Fogadtatása
Gus Van Sant-ra saját bevallása szerint nagy hatással van Tarr művészete.[1]
[szerkesztés] Filmjei
- A torinói ló (2011)
- A londoni férfi (2007)
- Európa-képek (szkeccsfilm, 2004) (epizód: Prológus)
- Prológus (rövidfilm, 2004)
- Tarr Béla bevezetője Fehér György filmjeihez (portréfilm, 2001) - ez később In Memoriam Fehér György címmel került vetítésre
- A Tarr... (portréfilm Tarr Béláról, 2001)
- Werckmeister harmóniák (2000) - dialógusíró: Fehér György
- Fehér György: Szenvedély (1995-1998) - rendező: Fehér György; forgatókönyvíró: Tarr Béla
- Petőfi Sándor: Álmaim (rövidfilm, 1995)
- Utazás az Alföldön (rövidfilm, 1995)
- Sátántangó (1991-1994) - producer: Fehér György
- Fehér György: Szürkület (1987-1990) (munkacíme: Utak) - rendező: Fehér György, konzultáns: Tarr Béla
- City Life (szkeccsfilm, 1990) (epizód: Az utolsó hajó)
- Az utolsó hajó (rövidfilm, 1990)
- Hat bagatell (szkeccsfilm, 1989) (epizód: Hotel Magnezit 1980) - összeállította: Fehér György
- Kárhozat (1988) - konzultáns: Kovács András Bálint
- Őszi almanach (1984) - konzultáns: Fehér György
- Macbeth (tévéfilm, 1982)
- Panelkapcsolat (1982)
- Diplomafilm (rövidfilm, vizsgafilm, 1981) - a Panelkapcsolat című filmjének az előtanulmánya
- Szabadgyalog (1981)
- Családi tűzfészek (diploma-vizsgafilm, 1979)
- Hotel Magnezit (rövidfilm, vizsgafilm 1980)
- Tripoliszban kilakoltatnak egy munkáscsaládot... (dokumentumfilm-terv, 1976) - ebből lett később a Családi tűzfészek
- Vendégmunkások (amatőr dokumentumfilm, 1973)
[szerkesztés] Szakirodalom
- Féjja Sándor: Alkotói portré: Tarr Béla. Budapest: Magyar Filmintézet. kézirat. ké.390.9.
- Családi tûzfészek. (szerk. Erdélyi Z. Ágnes) Budapest: BBS, 1979. p. 44.
- Kárhozat. (szerk. Komár Erzsi) Budapest: Magyar Filmintézet-MTV-MOKÉP, 1988.
- Sátántangó. Budapest: Budapest Film, 1994. p. 64.
- Szabadgyalog. (szerk. Gervai András) Budapest: Mafilm Objektív Stúdió-MOKÉP, 1982. p. 44.
- Metropolis. Tarr Béla-különszám 1997/nyár
- Kovács András Bálint: Tarr Béla. Monográfia (megjelenés előtt)
- Gellai Tamás - Kővári Orsolya: Az arcok iskolája. Bevezetés Fehér György operatőr-(tévé)filmrendező világába. (Szerzőifilmes Könyvtár; Francia Új Hullám Kiadó, Bp., 2012.)
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tarr Béla a PORT.hu-n
- Tarr Béla az Internet Movie Database-ben
- Stéphane Bouquet: Tarr Béla tündöklő útja
- Kossuth-díjasok 2003: Tarr Béla
- Bela Tarr with DFFB film students
- Tarr Béla: Hát megjött a hajó - interjú A londoni férfi idején ([origo] filmklub, 2008. február 1.)
- Az évtized legjobb magyar filmrendezői
- Tarr Béla lovát ugratja

