Tarján
| Tarján | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Marx Ernő[1] | ||
| Irányítószám | 2831 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2707 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 62,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tarján
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tarján
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,61103°, k. h. 18,50821° | |||
| Tarján weboldala | |||
Tarján (németül Tarian) hagyományosan sváb község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tatabányától kb. 14 km-re fekszik keleti irányban, a Gerecse dombjai között. Hozzá tartozik a tőle délre kb. 4 km-re található Tornyópuszta is.
Története [szerkesztés]
A település és környéke már a rómaiak idején is lakott, volt amit a nagyszámú e-korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
A 17. századig magyarok éltek a településen.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
2001-ben 2812 lakosából 607 német nemzetiségű volt (22%).
Külkapcsolatok [szerkesztés]
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.
Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).
Nevezetességei [szerkesztés]
- Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
- Református templom
- Pincesor
- A Somlyó-hegy 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt: Somlyóvár, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók.[3]
- A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
- A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
- 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
- Hohenlóhe-kastély
Állandó programok [szerkesztés]
- Zenei fesztivál (augusztus)
- Tarjáni búcsú (április és október)
- Svábbál és kórustalálkozó (február)
Testvérvárosok [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Várrom - Somlyóvár sáncmaradványai, muemlekem.hu
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
