Okamoto Taró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tarō Okamoto szócikkből átirányítva)
Okamoto Taró
Tarō Okamoto.jpg
岡本 太郎

Született 1911. február 26.
Takatsu, Japán
Meghalt 1996. január 7. (84 évesen)
Tokió
Nemzetisége japán
Stílusa non-figuratív
szürrealizmus
naiv művészet
Aki hatott rá Pablo Picasso

Okamoto Taró (japánul: 岡本 太郎; Takatsu, [ma: Takutsu-ku], 1911. február 26.Tokió, 1996. január 7.) japán festő és szobrász. Két- és háromdimenziós alkotásokat készített, az absztrakt művészet és a szürrealizmus irányvonala határozta meg működését. Leghíresebb alkotása 1970-ből való, címe A napfény tornya (japánul: 太陽の塔; angolul: Tower of the Sun), az oszakai világkiállításon mutatta be.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Okamoto Taró művészcsaládban született, atyja, Okamoto Ippei grafikusművész volt, képregényeket és karikatúrákat rajzolt, anyja, Kanoko Okamoto író volt. 1929-ben Okamoto Taró festészeti diplomát szerzett Tokióban, s még ugyanebben az évben családjával együtt Európába utazott, 1930-ban Párizsban telepedtek le. Párizsban főleg Pablo Picasso művészete hatott Okamoto Taró művészetére, Kurt Seligmann (1900-1962) svájci szürrealista festőművésszel együtt a non-figuratív képzőművészet eszményeit hirdették, hamarosan csatlakoztak az Abstraction-Création (=absztrakció-alkotás) művészeti csoporthoz. 1938-ban néprajzot tanult Marcel Mauss etnológustól a Sorbonne-on, majd egy Párizsban rendezett nemzetközi szürrealista kiállításon szerepelt munkáival. Franciaország német megszállása után, 1940-ben haza kellett mennie Japánba. Részt vett a háborúban, a kemény harcok megviselték, a háborúnak sem előtte, sem utána nem látta értelmét.

1946-ban a háborúból hazatérve tapasztalnia kellett, hogy tokiói műhelye és benne munkái egy légitámadás következtében elpusztultak. 1948-ban több művésszel együtt, köztük Kiyoteru Hanada irodalomkritikus, avantgárd művészeti csoportot alapított. 1954-ben a 27. Velencei biennále egyik kiállító művésze. Kerámia domborművel díszítette a tokiói prefektúra falát. Három híres munkája van, A napfény tornya, Az anya tornya és Az ifjúság tornya című munkái az 1970-es évekből, az oszakai világkiállításon mutatta be azokat. A napfény tornya (Tower of the Sun)[1] című munkája monumentális szobrászati alkotás, mely az életöröm és a napfényenergia allegorikus dicsérete. További számos nevezetes monumentális alkotása van, köztük A holnap mítosza (1969) című freskó, amely 30 méter hosszú és 5,5 méter széles.[2] Az 1980-as években a japán TV-nek is dolgozott, videokazettáinak szlogenje: „A művészet robbanás” (芸術は爆発だ). Népszerű művész vált belőle, fontosabb munkáit 1991-ben Kavaszaki városnak ajándékozta, e város díszpolgárává választották 1993-ban. Parkinson-kór gyötörte, ennek következtében 1996-ban hunyt el akut légzési elégtelenség miatt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszteletére műhelyében, Tokióban Okamoto Taró Emlékmúzeumot létesítettek, 1998-ban nyitották meg. 1999-ben Kawasaki város is megnyitotta az Okamoto Taró Művészeti Múzeumot.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Okamoto Taró témájú médiaállományokat.