Tanuki

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A tanuki (狸) (Nyctereutes procyonoides viverrinus) a nyestkutya egy Kelet-Ázsiában őshonos alfaja. Gyakran hibásan borznak vagy mosómedvének nézik őket a külső hasonlóságaik miatt, pedig ezek a fajok nem rokonai egymásnak.

A nyestkutyáknak ezen alfaja főleg Japánban őshonos, de Ázsiaszerte több mérsékelt övi erdőség mentén és fás sztyeppéken is megtalálhatóak.

A tanukik a japán néphiedelemben ősidők óta jelen vannak, rengeteg mese és monda szól róluk. Legfőképpen alakváltó képességükről híresek, mellyel átverik az embereket. Gyakran megjelenített figura a japán képzőművészetben. Sokszor láthatóak boltok és éttermek bejáratai előtt is szerencsehozó figuraként.

Jellemzői[szerkesztés]

Kinézete[szerkesztés]

A tanuki rókatermetű emlősállat. Fejszerkezete hasonlít a mosómedvéére, szeme körül fekete „álarc” van, ami lehúzódik egészen a nyakáig. Pofája fehér, lábai feketék. Bundájának színe egyedenként változó, az okkersárgától egészen a feketéig terjedhet.

Táplálkozása[szerkesztés]

Éjszakai ragadozó állat, főleg gyümölcsökkel, bogyókkal, rovarokkal, halakkal és kisebb emlősökkel táplálkozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Kelet-Ázsiában őshonos faj, egyedei legnagyobb számban Japánban, Kínában és Észak-Vietnámban találhatóak meg. Mára már Oroszország nyugatabbra eső területein is előfordulhatnak. Az európai kontinensen viszonylag alacsony példányszámban vannak jelen, ugyanis ezekre a területekre főleg betelepítéssel kerültek. Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul.^[1]

A tanuki a népi közhiedelemben[szerkesztés]

Kinézet és szimbólumok[szerkesztés]

A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal az attribútumokkal ábrázolják. Fejükön általában nagy kerek bambuszkalap van, ami segít elkerülni a balszerencsét és a betegségeket. A tanukik arcán mindig széles mosoly ül. Két nagy szemük segít jó döntéseket hozni. Egyik kezükben egy szakés kannát tartanak, amire a „hacsi” (八, hachi) kanji van festve. Ez a szerencsehozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna az erényt jelképezi. A másik kezében vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami a bizalom jelképe, és annak is, hogy soha nem fizet. A nagy, bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is, melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. Ez az ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki.

A tanukik óriási heréit nem csak a képzőművészetben jelenítik meg: vidám gyermekdalok és mondókák is elmesélik.

たんたんたぬきの金玉は、

風もないのに、

ブラブラ

Tan Tan Tanuki no kintama wa,

Kaze mo nai no ni,

Bura bura

Ezt nagyjából így fordíthatjuk:

Tan-Tan-Tanuki heréi (kintama, 金玉, Szó szerint azt jelenti „arany” (金, kin) + „golyó” (玉, tama)

Ha a szél nem is fúj

Lengenek lengenek"

Legendák[szerkesztés]

A tanukikról és az egyéb Jókai-okról (妖怪, youkai, a Sintó hitvilágban létező démon, szellem vagy szörny) szóló legendák és történetek főleg a Buddhizmus Japánban való elterjedése előtt jöttek létre, ugyanis a buddhizmus térhódítása után a szellemvilág már jóval kevesebb figyelmet kapott.

A tanukik mágikus erejű lények, akik főképp alakváltó képességeikről híresek. A tanuki átváltozásának fontos eleme a falevél. Sok képzőművészeti alkotáson látható levéllel a homlokán ábrázolva. Egyes területeken azt tartják, hogy nem csak ő maga tud átváltozni, de képes tárgyak alakját is megváltoztatni. Több történet is számol be arról, hogy a trükkös teremtmények pénznek álcázott faleveleket adnak a kocsmárosnak, és így jutnak ingyen szakéhoz és ételhez.

Legfőképpen pocakos, alkoholista nőcsábászok és vándorló szerzetesek alakját szeretik felvenni.

Bár a tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromacsi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét láttatják.

Kacsi-Kacsi Jama[szerkesztés]

Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike a Kacsi-Kacsi Jama (かちかち山).^[2] A történet szerint egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit, aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének aki éppen mocsit készített. Az nő szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le.

A Japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan „tanuki-levesnek” nevezett recept.

Bunbuku Csagama[szerkesztés]

Ez a történet is a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be.^[3] Egy nap egy igazán szegény ember talált egy csapdába esett tanukit, megmentette, majd az hálából felajánlotta neki hogy teáskannává változik, ő pedig adja el, hogy legyen miből élelmet vásárolni a magának. Egy szerzetes meg is vette tőle és hazavitte a Morindzsi templomba (Morinji, Tatebajasi, Gunma prefektúra). Mikor a szerzetes a tűz felé tette a kannát, az elkezdett mozogni, táncolni, és össze-vissza szaladgálni a szobában. Onnantól kezdve az emberek csodájára jártak a Morindzsi templom, táncoló kannájának.

A templomot azóta is híres turista látványosságként tartják számon. Bejárata előtt huszonegy tanuki szobor áll, illetve megtekinthető a híres teáskanna is.^[4]

A tanuki a populáris kultúrában[szerkesztés]

A tanuki a Japán populáris kultúra visszatérő karaktere, számos filmben, animációs filmben és videójátékban is ábrázolják.

Videójátékok[szerkesztés]

A világhírnek örvendő Super Mario Bros. 3, Super Mario 3D Land, New Super Mario Bros. 2 és Super Mario 3D Worldjátékokban a hős, Mario, fel tud ölteni egy tanuki ruhát. A ruha felöltésével képes lesz annak minden, a mitológiából ismert képességét alkalmazni.
A Nintendo 3Ds specifikus Animal Crossing videójáték szériában Tom Nook egy visszatérő karakter, egy tanuki, csakúgy mint unokaöccsei, Timmy és Tommy.
A Shadow Tactics: Blades of the Shogun című játékban az egyik játszható karakter háziállata és egyben társa egy idomított tanuki, akit Kuma-nak hívnak.

Anime és manga[szerkesztés]

A Ghibli Stúdió Pom Poko című animációs filmje egy csapat tanukiról szól, akik alakváltó varázserejükkel próbálják megmenteni élőhelyüket az emberek pusztításától.
Kisimoto Maszasi Naruto című manga és anime szériájában, Gára erejét a testébe zárt egyfarkú tanuki démontól kapja.
Oda Eiicsiró One Piece című anime és manga szériájában Choppert gyakran tévesztik össze egy tanukival furcsa megjelenése miatt.
Wacuki Nobuhiro Ruróni Kensin című manga szériájában Kamija Kaorut gyakran hasonlítják a tanukikhoz.
Takahasi Rumiko InuYasha című manga és anime sorozatában Hacsiemon is egy tanuki, akinek ezt neve is szimbolizálja.
A BNA: Brand New Animal főszereplője egy lány, aki egy nap hirtelen átváltozik tanukivá, és képes lesz megváltoztatni az alakját.

Érdekességek[szerkesztés]

November 8-a, vagyis 11.08. a tanuki ünnepének napja. Ezzel a tizenegy az ii azaz jó jelentésre, és a nyolc a tanuki ábrázolásokon megtalálható szimbólumok számára utalnak.
A tanukikat finom tapintású szőrük miatt vadásszák, illetve telepítik be bizonyos országokban. Sok ruhára pedig úgy teszik rá bundájukat, mintha az műszőrme lenne. Erre a tényre néhány évvel ezelőtt egy állatvédő szervezet világított rá.
Ez az egyetlen kutyaféle, ami téli álmot alszik.
1994. október 31-én egy japán csillagász, T. Kobayashi egy a Naprendszer kisbolygó övében található aszteroidát fedezett fel, mely a "10154 Tanuki" nevet kapta.