Tangl Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tangl Ferenc
Tangl Ferenc.JPEG
Született 1866. január 6.
Pest
Elhunyt 1917. december 19. (51 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
állatorvos,
fiziológus,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tangl Ferenc témájú médiaállományokat.

Tangl Ferenc (Pest, 1866. január 6.Budapest, 1917. december 19.), fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Tangl Károly bátyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerény anyagi helyzetű kisiparos család gyermeke, Tangl Károly fizikusnak, Eötvös Loránd tanársegédének bátyja volt. 1888-ban szerzett Budapesten orvosi oklevelet. Ezután a Kórbonctani Intézetben kapott állást. 1889-ben a grazi orvosegyetemen, a szövettani és fejlődéstani tanszéken volt asszisztens, majd Schordann Zsigmond-féle ösztöndíjjal Tübingenben bakteriológiával foglalkozott, s rövid ideig egy berlini kórházban orvosként dolgozott, Robert Kochtól tanult. 1891-ben Lipcsében Karl Ludwig intézetében foglalkozott élettani és életvegytani ismereteinek gyarapításával. 1891-től tanársegéd volt a budapesti kórbonctani tanszéken, pályatársai voltak a Scheuthauer Gusztáv tanár mellett dolgozó Hutÿra Ferenc és Preisz Hugó is. 1892-től az élettan és természettan segédtanára, 1903-tól rendes tanára volt az Állatorvosi Főiskolán. 1903–1914-ben az élet- és kórvegytan, 1906–1914-ben az általános kórtan, 1914–1917-ben az élettan nyilvános rendes tanára lett a budapesti egyetemen. A kezdeményezésére 1896 végén létrehozott Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás első igazgatója volt, működésének köszönhető, hogy ez 1901-től technikailag Európa élvonalához tartozó intézménnyé fejlődhetett. A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben levelező, 1910-ben rendes tagjai közé választotta.

Jelentősek az egyéni fejlődésnek, a madárembrió fejlődésének, a rovarok metamorfózisának energetikájára és az anyagcserére vonatkozó kutatásai és e célra szerkesztett eszközei. Az Állatorvosi Főiskola Élettani és Biokémiai Tanszéke, valamint Anatómiai és Szövettani Tanszéke egyaránt a tudományterülete megalapítójának tekinti.

1917. december 22-én temették a Kerepesi temetőben a 32. parcella 1. sor 23. sírhelyére, ahonnan 1954. április 25-én exhumálták és a Farkasréti temetőbe, a II/79. fülkébe helyezték át.

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A diphteria aetiológiájáról, Budapest, 1891
  • Útmutató a bakteriológiában, Budapest, 1894
  • A mezőhegyesi öntözött réteken termő széna mint lótakarmány. In: Kísérletügyi közlemények. 1899. 2. p. 134-149.
  • Vizsgálatok a sertés táplálóanyag- és energiaszükségletéről, Budapest, 1899
  • Anyagcsere-vizsgálatok (lovakon) mészben szegény takarmánnyal. In: Kísérletügyi közlemények. 1901. 4. 197-208. oldalak
  • Adatok az ébrény fejlődésének energetikájához, Budapest, 1902
  • A bezsombolyázott sáros és békarokkás széna tápértéke, Budapest, 1902
  • Respirációs készülék középnagyságú állatok részére, Budapest, 1912
  • A veseműködés calorimetriája, Budapest, 1913
  • A fehér vérsejtek és a genny fizikális kémiájáról, Budapest, 1917
  • A fedezés befolyása a ló anyagcseréjére. Előleges közlemény. In: Kísérletügyi közlemények. 1898. 1/1. 19-25. oldal
  • Az itatás befolyása a takarmány kihasználására. Előleges közlemény. In: Kísérletügyi közlemények. 1898. 1/1. 11-18. oldal
  • Beiträge zur Futtermittellehre und Stiffwechselphysiologie der landwirtschaftlichen Nutztiere. Berlin, Parey Kiadó, 1908.
  • Kísérletes vizsgálatok a különböző rostaaljak takarmányértékéről. I. közlemény. A lóheremag-rostaalj takarmányértéke In: Kísérletügyi közlemények. 1902. 5. 148-157. oldal

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emléktábláját a Budapest, István út 2. szám alatti Sebészeti és Szemészeti Tanszék falán 1996. május 28-án leplezték le. [1]
  • Tangl Ferenc emlékérem. Sós András szobrászművész 91 mm átmérőjű, öntött bronzérmet készített Tangl professzorról. A készítés éve ismeretlen, mint díjat 1970-től adományozták. Az előlapon kissé balra néző mellkép, tőle jobbra monogram, köriratban: „TANGL FERENC 1866-1917. A hátlapon körirat: „SOCIETAS SCIENTIAE NVTRITIONIS HVNGARICA.(MMJ) Címoldala:[2];Hátoldala:[3]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tangl Ferenc. In: Természettudományi Közlemények 1908.
  • Preisz Hugó: Tangl Ferenc rendes tag emlékezete. In: MTA Emlékbeszédek, XVIII. 15. sz., Bp., 1924.
  • Réti Endre: Magyar darwinista orvosok. In: Communicationes, Budapest, 1964.
  • Réti Endre: Tangl Ferenc születésének 100 éves évfordulója. In: Természettudományi Közlemények. 1966. 1. szám
  • Regöly-Mérei Gyula: Megemlékezés Tangl Ferencről. In: Orvosi Hetilap, 1966. 3. szám