Tana (norvégiai folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tana
Utsjoki-Nuorgam Tenojoki.JPG
A folyó látképe
Közigazgatás
Országok  Norvégia  Finnország
Földrajzi adatok
Hossz 361 km
Vízgyűjtő terület 16350 km²
é. sz. 70° 31′ 11″, k. h. 28° 22′ 12″Koordináták: é. sz. 70° 31′ 11″, k. h. 28° 22′ 12″

A Tana (norvég nyelven Tanaelva is; északi számi nyelven: Deatnu; finn nyelven: Teno vagy Tenojoki; svéd nyelven Tana älv), Észak-Skandinávia legnagyobb folyója.[1]

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti számi neve „nagy folyót” jelent.[1]

Földrajzi leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét az Anárjohka és a Kárášjohka folyók összefolyásától viseli és Norvégia Finnmark megyéjében éri el a róla elnevezett, 70 km hosszú Tana-fjordot a Barents-tenger partján. Hossza a Kárášjohkával együtt számítva 361 km. Az Anarjohkával együtt 256 kilométeres szakaszon alkotja a finn-norvég határt. Vízgyűjtő területe 16350 km², ennek kétharmada Norvégia területére esik. Fontosabb települések a partján: Karasjok (a Tana folyó folytatása, a a Kárášjohka partján), Utsjoki, Tana.

A folyó nagyrészt csendes folyású, és csónakokkal hajózható, bár helyenként azokat a parton kell vontatni a sellők kikerüléséhez. Fontosabb mellékfolyói csak keleti, jobb partján vannak, az Utsjoki Finnországból és a Polmakelva.[1]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyári éjszaka a Tana folyón

Deltatorkolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torkolatánál Európa egyik legnagyobb deltáját alakította ki. A hatalmas védett terület nagyrészt homokpadokból áll, amelyek apály idején felszínre kerülnek. Az emberi tevékenységtől érintetlen táj a vízimadarak fontos menedéke.[1]

Lazacfogás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó Norvégia egyik legjobb lazaczsákmányoló helye. 2002-ben csaknem 1000 tonna lazacot fogtak benne, a halak átlagos súlya 4,5 kg volt. A világon eddig a legsúlyosabb atlanti lazacot a Tana folyón fogták ki 1929-ben, 36 kilogrammos súllyal.[1]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nagyobb híd van a folyón, az 1948-ban épült 220 méter hosszú Tana-híd, Tana helységnél, 195 méteres fesztávval, és az 1993-ban épült 316 méter hosszú Számi-híd, 155 méteres legnagyobb fesztávval Utsjoki finnországi településnél. A Tana függőhídon halad át az E6-os út, miután hosszan követte a folyó bal, azaz nyugati partját. A Számi-hídon kel át az E75-ös út Norvégiából Finnországba.

A folyón hosszában decembertől áprilisig két jég-utat jelölnek ki, amelyet maximum 2 tonna összsúlyú járművek használhatnak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy norvég lexikon: Store norske leksikon: Tanaelva (norvég nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]