Takarmánybaltacim
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
virágos példányok Németországban |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Onobrychis viciifolia Scop. (1772) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Takarmánybaltacim témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Takarmánybaltacim témájú médiaállományokat. |
A takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Régi nevei: csacsiöröm, örököslóhere, pulykafű, szamárcsikor, szamárhere. Tudományos nevét (a.m. 'bükkönylevelű', a Vicia = bükköny és folia = levél szavak összetételéből) szárnyas levélkéiről kapta.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Délkelet-Európából származik, de már az egész kontinensen meghonosodott. Algériába, Ausztráliába és Tasmaniába betelepítették. Sok helyen termesztik.
Megjelenése [szerkesztés]
A takarmánybaltacim évelő növény, felemelkedő vagy felálló szára 30-60 centiméter magas, olykor a 80 centimétert is elérheti. Levelei párosan szárnyaltak, 5-12 pár hosszúkás tojásdad levélkével. Virágai világos bíborpirosak, a vitorla 8-13 milliméter hosszú, sötétebb színű erekkel. A virágzat felnyílás előtt hosszúkás, tojásdad, később megnyúlt, hosszú fürt, amely akár 50 virágú is lehet. A csónak csaknem olyan hosszú, mint a vitorla, a párta 2 oldalsó, szétálló szirma (az evezők) pedig rövidebb, mint a gyapjas szőrű csésze. Termése kemény héjú, kerekded, bordás rajzolatú, szélén fogas, egymagvú hüvely.
Életmódja [szerkesztés]
A takarmánybaltacim rétek, száraz gyepek, szántók, parlagok és útszélek lakója. Leginkább a meleg, laza vályog-, lösz- vagy homoktalajokon nő. A lennel együtt tömegesen telepszik meg a vasúti töltéseken. A lucerna termesztésére alkalmatlan talajokon vetik is. Mészkedvelő.
A virágzási ideje májustól július végéig tart.
Neve [szerkesztés]
Az Onobrychis nemzetség neve görög eredetű, jelentése: „szamáreledel”.
Képek [szerkesztés]
Kapcsolódó cikkek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- D. Nagy Éva: Vadvirágok2. Búvár Zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1976. p. 24.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/ild-5130
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?25737 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Onobrychis viciifolia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.

