Takácsmoly
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Trichophaga tapetzella L., 1758 |
A takácsmoly (Trichophaga tapetzella) a valódi lepkék (Glossoptera) alrendjébe sorolt ruhamolyfélék (Tineidae) családjának egyik legelterjedtebb, legközönségesebb képviselője.
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
Eredetileg palearktikus faj volt, de mára megtalálhatjuk mindenütt, amerre csak az ember megtelepedett. Magyaroroszágon is gyakori.
Megjelenése, életmódja [szerkesztés]
A lepke szárnyának fesztávolsága 14–18 mm. Évente a körülményektől függően egy vagy több nemzedéke kel ki – hazánkban általában egy, és az májustól augusztusig rajzik. Éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza. Raktári és háztartási kártevő, de még szabadföldi körülmények között is megél. Lebontó faj, tehát szabadföldön a detritusban, a legkülönfélébb növényi és állati eredetű anyagokban él. A háztartásokban főleg a szőrmék és gyapjú- vagy más állati szőrökből készült textíliák megrágásával okoz kárt, ezekbe rágja járatait, amiket a hernyóselyemhez hasonló anyaggal bélel ki.

