Tajvani Köztársaság
| Tajvani Köztársaság (hivatalosan el nem ismert állam) | |||||||
| 1895 – 1895 | |||||||
|
|
|||||||
![]() |
|||||||
| Általános adatok | |||||||
| Fővárosa | Tajpej | ||||||
| Terület | 2 344 000 km² | ||||||
| Népesség | 2980000 (1895) | ||||||
| Hivatalos nyelvek | mandarin kínai | ||||||
| Pénznem | Csing tael | ||||||
| Kormányzat | |||||||
| Államforma | köztársaság | ||||||
| Államfő | (Tang Csing-szung) (1895. május 25. – 1895. június 5.) (Liu Jung-fu) (1895. június 5. – 1895. október 21.) |
||||||
|
|||||||
| Tajvan történelme |
|---|
| Tajvan őstörténete (Kr. e.: 50000 – Kr. u. 1624) |
| Middag királyság (1540–1732) |
| Tungning Királyság (1662–1683) |
A Tajvani Köztársaság (臺灣民主國, pinjin: Táiwān Mínzhǔguó, eredetileg "Tajvani Demokratikus Állam", alternatív elnevezése Formosai Köztársaság) rövid életű államalakulat volt Tajvan szigetén 1895-ben, miután a kínai (Csing)-dinasztia császára az első kínai–japán háború során elszenvedett vereség miatt lemondott a szigetről a Japán Birodalom javára a simonoszeki béke értelmében. A köztársaságot a japán csapatok megérkezése előtt kiáltották ki és hivatalosan akkor szűnt meg létezni, amikor a szigetet Japán annektálta.
A köztársaságot a (Csing)-dinasztiához hű, magas rangú tisztviselők és a helyi nemesség tagjai kiáltották ki, mivel azt remélték, ezzel megakadályozhatják japánokat abban, hogy a sziget felett ellenőrzést gyakoroljanak. A szigetet a simonoszeki békében adta át Kína a japánoknak. 1895. május 24-én a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának angol változatát elküldték a szigeten található minden nemzet nagykövetségének, majd másnap, május 25-én rövid ceremónia során kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság hatóságai, rövid fennállásuk alatt, világossá tették, hogy cselekedetüket a (Csing) uralkodóval szemben érzett hűségük vezérelte és a köztársaságot Kína szövetségesének tekintették.[1]
A névhasonlóság ellenére a Tajvani Köztársaság mai támogatói (akik Tajvan teljes függetlenségét szeretnék elérni) nem tekintik elődjüknek ezt az államalakulatot, mivel azt teljes mértékben a (Csing) uralkodó felé érzett hűség jeleként hozták létre, míg ma a tajvani függetlenség támogatói inkább a kommunista Kínával való szembenállást hangsúlyozzák.
Tartalomjegyzék |
A Függetlenségi Nyilatkozat[szerkesztés]
Részlet a függetlenségi nyilatkozat eredeti szövegéből:
| „ | 日寇強橫,欲併台灣。台民曾派代表詣闕力爭,未蒙俞允。局勢危急,日寇將至。我如屈從,則家鄉將淪於夷狄;如予抗拒,則實力較弱,恐難持久。業與列國迭次磋商,儉謂台灣必先自立,始可予我援助。台灣同胞,誓不服倭,與其事敵,寧願戰死。爰經大會議決,台灣自立,改建民主國;官吏皆由民選,一切政務秉公處理。但為禦敵及推行新政,必須有一元首,俾便統率,以維持秩序而保安寧。巡撫承宣布政使唐景崧為萬民所敬仰,故由大會公推為台灣民主國總統…… | ” |
A szöveg hozzávetőleges fordítása (a Japánra vonatkozó becsmérlő megjegyzések elhagyása után, az angol változatból):
- „A japán hatalmas nemzet, amely Tajvan elfoglalására törekszik. Tajvan lakosságának képviselői az udvar (a (Csing)-uralkodó) segítségéért folyamodott, de kérésüket elutasították. A helyzet válságos, mert a japánok közelednek. Amennyiben megadjuk magunkat, hazánk az ellenség kezébe kerül; ha az ellenállást választjuk, erőink nem elégségesek ahhoz, hogy az agressziót elhárítsák. Számos nagyhatalommal tárgyalásokat folytattunk és arra a következtetésre jutottunk, hogy Tajvannak önállósodnia kell, mielőtt bármilyen segítséget kaphat. Tajvan népe sohasem adja meg magát Japánnak; inkább a halált választjuk, minthogy az ellenséget szolgáljuk. A népgyűlés döntésének értelmében Tajvan önálló lesz és demokratikus köztársasággá válik. Minden köztisztviselőt a nép választ meg és minden hivatalos ügyben az egyenlőség elvét kell követni. Az új állam védelmére és a kormány intézkedéseinek végrehajtására egy elnök kerül megválasztásra, aki koordinálja és felügyeli a közrend fenntartását és a béke biztosítását. (Tang Csing-szung) kormányzót a nép csodálja és elfogadja és ezért a népgyűlés megválasztotta a Formosai Köztársaság elnökének…”
A Tajvani Köztársaság elnökei[szerkesztés]
| Kép | Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| (Tang Csing-szung) | 1895. május 25. | 1895. június 5. | Az első elnök, előzőleg Tajvan kormányzója. | |
| (Liu Jung-fu) | 1895. június 5. | 1895. október 21. | kínai katona, tábornok, előzőleg a Kínai-francia háborúban harcoló Fekete Zászló Hadsereg vezetője volt megszűnéséig. |
Lásd még[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- ↑ Armitage, David. The Declaration of Independence (angol nyelven). Harvard University Press. ISBN 978-0-674-02282-9 (2007)


