Taita-gébics
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Lanius dorsalis Cabanis, 1878 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Taita-gébics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Taita-gébics témájú médiaállományokat és Taita-gébics témájú kategóriát. |
A Taita-gébics (Lanius dorsalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1878-ban, Lanius (Fiscus) dorsalis néven.[3] Magyar nevét a Kenyában található Taita-hegységről kapta.
Előfordulása[szerkesztés]
Kelet-Afrikában, Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi füves puszták és cserjések. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 21 centiméter.[5]
Életmódja[szerkesztés]
Gerinctelenekkel, főleg szöcskékkel, bogarakkal, hernyókkal és pókokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
