T–90
| T–90 | |
| T-90A a 2009-es Győzelem Napi felvonuláson. | |
|
|
|
| Típus | Harckocsi |
| Fejlesztő ország | |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 3 (vezető, irányzó, parancsnok) |
| Hosszúság | 9,53 m |
| Szélesség | 3,78 m |
| Magasság | 2,225 m |
| Tömeg | 46,5 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | n/a |
| Elsődleges fegyverzet | 125 mm-es 2A46M-2 vagy 2A46M-5 harckocsiágyú |
| Másodlagos fegyverzet | 7.62 mm-es PKTM koaxiális géppuska 12.7 mm-es NSVT vagy 6P49 Kord légvédelmi géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | V–84MSZ dízelmotor vagy V-92S2 mindenevő-dízelmotor |
| Teljesítmény | V-84MSZ = 618 kW (840 LE) V-92S2 = 746 kW (1,000 LE) |
| Felfüggesztés | torziós rugók |
| Sebesség | Műúton(max)= 65 km/h Terepen(max)= 45 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | V-84MSZ = 18 LE/t (13,4 kW/t) V-92S2 = 21,5 LE/t (16 kW/t) |
| Hatótávolság | 550-650 km |
A T–90-es harckocsi az orosz hadsereg jelenleg legmodernebb harckocsija, amelyet az 1990-es évek elejére fejlesztettek ki. E harckocsi (amely tulajdonképpen egy, a T–80-as sikeresebb elemeit felhasználó, modernizált T–72-es) közbenső megoldást jelent Oroszország számára egy modernebb harckocsi kifejlesztéséig. Az Nyizsnyij Tagil-i UralVagonZavod által kifejlesztett és gyártott harckocsit jelenleg az orosz hadseregen kívül India hadereje alkalmazza (valamint helyben, licenc alapján gyártja).
Tartalomjegyzék |
Fejlesztése, gyártása [szerkesztés]
A T–90-es harckocsit a T–88-as típusjelű, kísérleti jármű bázisán fejlesztették ki az 1990-es évek elejére a Nyizsnyij Tagilban található Karcev-Venediktov Tervező Iroda . A fejlesztők tulajdonképpen a T–72BM bázisjárművére építették fel a T–80-as sikeresebb elemeit, azonban a T–90-est már új generációs alváz- és toronypáncélzattal látták el. A harckocsi azonban csak átmeneti megoldás, amíg a következő generáció harckocsi el nem készül, ez azonban pénzügyi nehézségek miatt sokat csúszik. Emellett a gyártó életben maradását is jelenti az alacsony darabszámú gyártás, amivel remélhetőleg kihúzzák az új harckocsi elkészültéig. A harckocsi gyártása 1993-ban kezdődött, de pénzügyi nehézségek miatt kénytelenek voltak leállni. Az első 107 darabos széria átadására 1996 végéig került sor. A sorozatgyártásnak új lökést adott India 124 darabos megrendelése, amelyet 2004 végéig teljesítettek. Az orosz hadsereg további 91 darabot rendelt, amelyek leszállítása 2005 januárjában fejeződött be. Az orosz hadsereg a T–90-es harckocsit a Távol-Keleti Katonai Körzetnél rendszeresítette, ahol a klimatikus és úthálózat adottságai miatt jól alkalmazható.
Fegyverzet [szerkesztés]
Fő fegyverzet [szerkesztés]
A T–90-es fő fegyverzete egy 2A46M típusú, 125 mm-es sima csövű harckocsiágyú, amit 2E42-4 Zhasmin két-síkú elektro-mechanikus stabilizátorral láttak el. Az ágyú számítógép-vezérlésű, a töltési mechanizmus(ami 6-8 mp-et vesz igénybe) és a lövés utáni szellőztetés is teljesen automatizált, amely növeli a tűzgyorsaságot. A harckocsi integrált 1A45T Irtysh típusú tűzvezetőrendszere automatikus működésű, ezért elég a célt kijelölni és a lőszertípust kiválasztani, a további tevékenység automatikus - a harckocsiparancsnok a tűzvezetőrendszer működését felülbírálhatja. Az ágyú tűzgyorsasága 6–8 lövés/perc. A harckocsi összesen 43 lőszer hordozására képes, ebből 22 van közvetlenül a töltőberendezésben.
2A46M ágyúhoz rendszeresített lőszerek [szerkesztés]
A löveg széles lőszer választékkal rendelkezik,többek-közt: 3BK18M, 3BK29M kumulatív páncéltörő lőszer (HEAT), 3BK21B szegényített uránnal szerelt páncéltörő lőszer (APDU), 3OF26 egy időzíthető szárny-stabilizált repesz-romboló lőszer (HE-FRAG-FS), amit az irányzó, a lézeres távolságmérő segítségével programozhat, megnövelve a lassan repülő légi járművek, és a fedezék mögött megbúvó gyalogság elleni hatékonyságot, 3BM-44M leválóköpenyes szárny-stabilizált páncéltörő lőszer (APFSDS), valamint képes 9K119 Refleks(későbbi változatoknál 9K119M Refleks-M) típusú lézervezérlésű páncéltörő rakéta(ATGM) indítására is. A rakéta 100 m-től 5000 m-ig hatásos.
Kiegészítő fegyverzet [szerkesztés]
A harckocsi másodlagos fegyverzetét egy koaxiális PKTM 7.62x54mmR -es géppuska, az összes lőszer-javadalmazása 2000 darab. Ezeket 8×250 darabos hevederekre osztva tárolják, a tűzgyorsasága közel 250 lövés percenként. Ehhez társul a tetőre szerelt, alapvetően légvédelmi feladatokat szolgáló NSZVT 12,7 mm-es (12.7×108 mm) géppuska, azonban a későbbi típusokra már a 12,7 mm-es (12.7×108 mm) 6P49 Kord géppuskát szerelték. Mindkét fegyverhez 300 darab lőszert szállít, 2×150 db-os tárral. Természetesen nem csak légi célokat képes tűz alá venni, hanem szárazföldi célpontokat is.
A személyzet számára további 3 db AKSZ–74U (5,45×39 mm) gépfegyver is rendelkezésre áll, arra az esetre ha a harctéren kellene elhagyni a harcjárművet. Ezen felül 10 db F-1 vagy RGD típusú kézigránát.
Célzórendszer [szerkesztés]
A T-90 tűzvezető rendszere magában foglalja az 1G46 típusú, 2,7–12× nagyítású nappali irányzékot, amely lehetővé teszi a célzott lövést akár 5 km-es távolságra lévő célpont ellen is, tartalmazza továbbá a 1A43 lézeres távolság mérőt, DVE-BS szélsebességmérőt, az 1V528-1 ballisztikai számítógépet és a 9S517 1S rakéta vezérlőt. A parancsnokot ellátták a PNK-4S komplexummal, ami lehetővé teszi a pontos célzást tetőre szerelt géppuskával, emellett érdemes megemlíteni a hozzá tartozó TKN-4S AGAT-S - stabilizátorral rendelkező - nappal és éjjellátó rendszert, ami lehetővé teszi a parancsnoknak a 700 m-1100 m-re lévő tank méretű cél azonosítási éjszakai hadműveletek során, a korábbi modelleknél TO1-KO1 éjjellátó rendszert használtak, azonban a későbbi modellekbe (T-90S) már az ESSA-t építették, ami a francia Thales Optronique által gyártott CATHERINE-FC hőkamerát használja, ezen rendszer 4000 m-ig használható tank méretű cél esetén.
Felügyeleti és Kommunikációs eszközök [szerkesztés]
Kommunikáció: R-163-50K HF és R-163-UP FM vevő egység. Ez a rendszer 2-18 MHz frekvencia tartományban, 1 kHz-es léptékben maximum 350 km-es távolságig használható.
Védelem [szerkesztés]
A harckocsi aktív és passzív védelemmel is rendelkezik. A passzív védelmet elsősorban a rétegelt acél kompozit páncél jelenti, emellett a T-90 alapvédelméhez tartozik a Kontakt-5 – későbbi változatokon Relikt – reaktív páncélzat is , ami megtalálható a torony oldalain, és a tetején is hogy védje a harckocsit a felülről érkező lövedékek ellen. A torony emiatt egy kagylóhéjra emlékeztet, ennek köszönhetően azonban kis keresztmetszetű("alacsony profilú") mint célpont, - emellett a lőszer nem a torony hátsó részében került elhelyezésre, mint a nyugati nehéz-harckocsiknál, hanem a harckocsi küzdőterében(a lehető legalacsonyabb ponton) kapott helyet -, ami csökkenti a jármű felderíthetőségét és a lőszer készletet ért találatok esélyét ezzel javítva a harckocsi túlélőképességét, amennyiben nem felülről érkezik a támadás, ellenkező esetben drasztikusan megnő a lőszerrobbanás esélye, ami a személyzet azonnali halálozását eredményezheti. Tervben van a Kontakt-5 reaktív páncélzat lecserélése modernebb Kaktusra amely nagyobb blokkokból áll. Emellett teljes atom-, biológiai- és vegyi (ABV) védelemmel is ellátták.
Felszerelhető továbbá KMT-7 vagy KMT-8 típusú aknakifordító eke a harckocsi elejére, amik a lánctalp előtt felrobbantják az aknát (KMT-7), vagy kifordítják a földből (KMT-8).
A TShU-1-7 Shtora-1 EOCMDAS egy elektron-optikai védelmi rendszer, ami magába foglalja a digitális számítógépet, a két OTShU-1-7 elektron-optikai egységet (a löveg két oldalán látható 2 „doboz”), és a torony tetején lévő besugárzás jelzőket(2 db TShU-1-11, 2mdb TShU-1). A rendszer lényege hogy megzavarja a SACLOS és a lézer-rávezetésű rakétákat, amik így optimális esetben irányíthatatlanná válnak, és elvétik a célt, tehát a Shtora-1 egy ellen-tevékenységet végrehajtó rendszer. A rendszer része további 12 db 81 mm-es, kifejezetten az infravörös lézerek számára átláthatatlan ködgránát (81 mm 3D17 Anti-FLIR), ami a torony hátsó-oldalsó részén található vetőcsövekből lehet kilőni, ez automatikusan megtörténik az adott irányba amennyiben a rendszer besugárzásjelzői egy rávezető sugarat észlelnek (ehhez egy hangjelzés is párosul, ami figyelmezteti a személyzetet, és a rendszer lehetőséget ad arra hogy a sugár forrásának irányába állítsák a tornyot), ekkor a füst néhány másodperc alatt szétterül(időjárástól függ hogy mennyi idő alatt oszlik szét), meggátolva a lézeres-rávezetést. Igény esetén a ködgránát helyett dipólköteg vagy infra „csali” is bevethető. Továbbá felszerelhető még Nakidka csomag, amely megnehezíti a harckocsi felfedezését infra képalkotók, és mm hullámhosszú radarok számára. Emellett a kipufogógázba fecskendezett gázolaj segítségével bármikor füstfüggönyt hozhat létre.
Eleinte tervben volt az ARENA aktív védelmi rendszer felszerelése is, az azonban sok helyet igényelt, ami a reaktív páncélzat rovására ment, így a rakétákkal szemben javult ugyan a harckocsi védelme, de a 25–40 mm-es gépágyúk lövedékei ellen így bizonyos pontokon csak az alap páncélzat védi a harckocsit, ami azonban meglehetősen vékony, így ezt a rendszert jelenleg nem használják a harckocsin.
Mozgékonyság [szerkesztés]
A T–90-es mozgékonyságát egy dízelmotor biztosítja, amelynek típusa függ a harckocsi fajtájától. A V-84MS 618 kW (840 LE) négyütemű, V12 dízelmotor, melynek későbbi modelljei, a V-84KD turbó-töltéses 1,000 LE (746 kW) illetve V-84 1,250 LE (932 kW) leadására képes. A T-90S harckocsikat már V-92S2 V12 mindenevő-dízelmotorral szerelték, ez a típus 1,000 LE (736 kW) leadására képes, az 1,250 LE változata a V-96. A motorokat az UralVagonZavod tervezi, és a Chelyabinskiy traktornyy zavod szállítja. A T-90S harckocsikat ellátták egy légkondicionáló rendszerrel is, hogy a forró sivatagi időjárás ne rontsa a személyzet teljesítményét. A rendszer része még a 3ETs13 Inej automatikus tűzoltó rendszert is. A harckocsi sebessége műúton 65 km/h, míg terepen 45 km/h. Hatótávolsága 550-650 km.
A harckocsi alkalmassá tehető mélyvízi átkelésre is, ehhez az OPVT toronyszellőztető rendszerre van szükség.
Típusváltozatok [szerkesztés]
- T–90 (Objekt 188) – Alapváltozat.
- T–90K – A T–90-es parancsnoki változata, a hozzá szükséges navigációs és kommunikációs berendezésekkel felszerelve..
- T–90E – A T–90-es exportváltozata.
- T–90A Vladimir (Objekt 188A) – Az orosz hadsereg számára kifejlesztett speciális változat V-92S2 típusú motorral , új toronnyal valamint 125mm 2A46M-5 sima csövű ágyúval, kompozit páncélzattal és reaktív páncélzattal, ESSA éjjellátó rendszerrel, öntömítő üzemanyag tartállyal és igény esetén Nakidka borítással.
- T-90AK - A T-90A parancsnoki változata.
- T–90S (Objekt 188S) – A T–90 exportváltozata. Opcionálisan választható Shtora-1 és ARENA rendszerrel. (T-90C-ként is ismert.)
- T–90SK – A T–90S parancsnoki változata.
- T-90SA (Objekt 188SA) - Argentínának szállított T-90A export változata. 3. generációs Relikt reaktív páncélzattal, és opcionálisan választható Shtora-1 és ARENA rendszerrel.
- T–90SKA - A T-90SA parancsnoki változata.
- T-90M Burlak (Objekt 188M) - Prototípus,új 125mm-es 2A82 löveg,Relikt ERA,új elektronikai rendszerek,új motor, nagyobb torony (ebben kerül elhelyezésre a lőszerek egy része, aminek köszönhetően hosszabb lőszereket is magával vihet a harckocsi, továbbá ellátták a belső teret egy új repeszfogó bevonattal), új tűzoltórendszer és légkondicionáló rendszer.
- T-90M1 - Prototípus. T-90M alváz, amire az Objekt 640 prototípus harckocsi tornya épül.
- T-90IN "Bhishma" - Indiának szánt T-90A exportváltozat. ESSA, V-92S2 dízelmotorral és 2A46M-5 Rapira 125mm -es sima csövű ágyúval felszerelt, aktív védelmi rendszer nélkül. Az első 127 db Oroszországban készült, a többit Indiában gyártják.
További típusváltozatok [szerkesztés]
- BMPT - Harckocsi-támogató harcjármű.
- BREM-72 - Páncélozott műszaki mentő.
- IMR-3M - Műszaki mentő változat.
- MTU-72 - Hídvető jármű.
- IMR-2MA - Átjárónyitó harckocsi.
- BMR-3M - Páncélozott aknamentesítő harcjármű.
Alkalmazók [szerkesztés]
Oroszország: 431 db T–90A és 266 db T–90 (2011-es adat)
India: 620 db T–90S típusú harckocsival rendelkezik, ezt a számot 1,640 db -ra szeretnék növelni 2018, legkésőbb 2020-ig (a még tervezett ~1,000 db-ot Indiában, orosz segítséggel, licenc alapján gyártják).
Algéria: 180 db T-90SA megrendelve. 102 db már rendszerben állt 2007/2008-ban a többi érkezése 2011-ben várható.
Szaúd-Arábia: 150 db T-90S megrendelve.
Türkmenisztán: 10 db T-90S-t rendelt 30 millió dollár értékben.
Lehetséges megrendelők [szerkesztés]
Líbia: 180-200 T-90-es volt tervben, ez azonban a 2011-es incidensek miatt kérdésessé vált.
Irán
Libanon
Jemen
Marokkó
Források [szerkesztés]
- A T–90-es főbb jellemzői.
- T-90 rövid leírás a Haditechnikai Kerekasztal honlapján.
- Részletes ismertető a Military Russia honlapján (orosz)
- T-90 Main Battle Tank (angol)
- GlobalSecurity (angol)
- FAS T-90 típusismertetője. (angol)
- Típus ismertető az Army Technology honlapján. (angol)
- V-92S2 dízelmotor rövid ismertető (angol)
- India may buy more T-90S. (angol)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A gyártó UralVagonZavod honlapja (angol)
- A Chelyabinskiy Traktornyy Zavod honlapja (angol/orosz)
- Videó a T-90-ről
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||

