Panzerkampfwagen 38(t)
| PzKpfw 38(t) | |
| PzKpfw 38(t) Ausf. S | |
|
|
|
| Típus | könnyű harckocsi |
| Fejlesztő ország | |
| Harctéri alkalmazás | |
| Alkalmazó országok |
|
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 4 fő |
| Hosszúság | 4,88 m |
| Szélesség | 2,14 m |
| Magasság | 2,40 m |
| Tömeg | 9,5 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 8-30 mm (E változatnál 50 mm) |
| Elsődleges fegyverzet | 37 mm-es KwK 38(t) harckocsiágyú |
| Másodlagos fegyverzet | 2 db 7,92 mm-es ZB53 géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Praha EPA benzinmotor |
| Teljesítmény | 91,9 kW (125 LE) |
| Felfüggesztés | laprugó |
| Sebesség | 42 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 9,7 kW/t |
| Hatótávolság | 160–250 km |
A Panzerkampfwagen 38(t), rövidítve PzKpfw 38(t) egy Csehszlovákiában gyártott, elsősorban a német Wehrmacht által használt második világháborús könnyűharckocsi. Eredeti csehszlovák típusjelzése LT–38, vagy más jelöléssel LT vz. 38 volt.
Egyéb adatok:
- Hasmagasság: 0,4 m
- Mászóképesség: 45° (!)
- Lépcsőmászó képesség: 0,8 m
- Árokáthidaló képesség: 2,1 m
- Gázlóképesség: 0,9 m
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A csehszlovák ČKD 1935-ben döntött a Škoda Művekkel közösen gyártott LT–35 könnyűharckocsi utódjának kifejlesztéséről. A hazai alkalmazás mellett a harckocsi exportjára is számítottak. A ČKD-nál tervezett jármű futóművének nagy futógörgői külsőre a Christie-féle felfüggesztésre emlékeztettek, valójában azonban hagyományos laprugós futóművet alkalmaztak. A korban újdonságnak számított az oldalanként négy, páronként egy laprugóköteggel ellátott futógörgő-sor.
Szegecselt páncélzata 17–25 mm-es. Harckocsiágyújának javadalmazása 90 db, a géppuskáké 2700 db. lőszer volt. Üzemanyagtartályába 218 liter benzin fért, amellyel 250 km-es hatótávolságot ért el.
A harckocsi mindjárt a megjelenése után jelentős exportsikert aratott. Irán 50 db-ot, Peru és Svájc 24–24 db-ot rendelt belőle. Lettország ugyancsak rendelt néhány példányt. Nagy-Britanniában is tesztelték a járművet, de a megvásárlását elvetették.
A csehszlovák hadsereg 1938. július 1-jén 150 db-ot rendelt a TNHPS jelű változatból, de az ország német megszállása miatt már nem került sor a hadrendbe állítására. A német hadvezetés azonban a német fejlesztésű harckocsikkal való összehasonlítás alapján jó konstrukciónak ítélte a T-38-ast és gyártásának folytatása mellett döntött, és az addig legyártott 80 példányt a Wehrmacht átvette. A Wehrmachtban LTM, majd LaS100 típusjelzéssel rendszeresítették, de1940. január 16-án Panzerkampfwagen 38(t)-re változtatták a nevét. Szolgálatba állításakor fölényben volt a könnyűharckocsikkal szemben. Lengyel, és franciaországi hadműveletekben nagy számban alkalmazta a német hadsereg, a Szovjetunió elleni hadjárat idején már elavultnak számított. A harckocsi sorozatgyártása 1942-ig folyt a ČKD-nél, összesen 1400 db-ot gyártottak. Gyártását azért kellett beszüntetni, mert a viszonylag kis torony már nem volt képes befogadni az ellenséges harckocsik miatt szükségessé vált egyre nagyobb űrméretű ágyúkat. A Wermachton kívül a Németországgal szövetséges országok is alkalmazták. Szlovákia 69, Románia 50, Bulgária 10 db-ot vásárolt belőle. Magyarország 1942-ben 108 darabbal szerelte fel az 1. páncélos hadosztályát.
A PzKpfw 38(t) több önjáró löveg, páncélvadász és egyéb speciális járműnek is alapjául szoltgált. Közülük az egyik legsikeresebb a Jagdpanzer 38 Hetzer páncélvadász volt.
Változatai [szerkesztés]
Mint minden harckocsiból, így a 38(t)-ből is kialakítottak önjáró tüzérségi tarackot és páncélvadászt is. Páncélvadász változata a Marder III és a Hetzer. A támogató tüzérségi alkalmazáshoz SiG33 15 cm-es tarackkal szerelték fel, ez a Grille ausf H („tücsök”). Mintegy 90 példány felszerelése után további módosításokat vezettek be. Az eredetileg farmotoros konstrukció középső elhelyezésű lett, a felépítmény egészen hátra, amivel alacsonyabb lehetett a jármű. A Grille ausf M változatból 200-nál többet gyártottak.
A Magyar Királyi Honvédség kötelékében [szerkesztés]
A Magyar Királyi Honvédség a típust a doni fronton, Erdélyben, valamint a jelenlegi Magyarország területén folyó hadműveletekben használta.
Irodalom [szerkesztés]
- Crawford, Steve. Harckocsik a második világháborúban. Hajja és Fia (2002). ISBN 963-9329-40-1
- Barker, A.. Páncélosok a háborúban. Hajja és Fia (2001). ISBN 963-9329-09-6
- Rieder, Kurt. Páncélosok akcióban!. Vagabund K. (2005). ISBN 963-9409-22-7
- Földi, Pál. Tank könyv. Anno K. (évszám nélkül). ISBN 963-375-040-7
- Bombay László - Gyarmati József - Turcsányi Károly. Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||

