Panzerkampfwagen 38(t)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(T-38 szócikkből átirányítva)
PzKpfw 38(t)
Panzer 38(t) Ausf. S.jpg
PzKpfw 38(t) Ausf. S

Típus könnyű harckocsi
Fejlesztő ország  Csehszlovákia
Harctéri alkalmazás
Alkalmazó országok

Flag of Czechoslovakia.svg Csehszlovákia
Flag of the NSDAP (1920–1945).svg Harmadik Birodalom
Flag of Hungary (1867-1918).svg Magyar Királyság
Flag of Romania.svg Román Királyság
Flag of Slovakia.svg Szlovákia
Flag of Iran.svg Irán
Flag of Peru.svg Peru
Flag of Latvia.svg Lettország

Flag of Switzerland (Pantone).svg Svájc
Általános tulajdonságok
Személyzet 4 fő
Hosszúság 4,88 m
Szélesség 2,14 m
Magasság 2,40 m
Tömeg 9,5 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 8-30 mm (E változatnál 50 mm)
Elsődleges fegyverzet 37 mm-es KwK 38(t) harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet 2 db 7,92 mm-es ZB53 géppuska
Műszaki adatok
Motor Praha EPA benzinmotor
Teljesítmény 91,9 kW (125 LE)
Felfüggesztés laprugó
Sebesség 42 km/h
Fajlagos teljesítmény 9,7 kW/t
Hatótávolság 160–250 km

A Panzerkampfwagen 38(t), rövidítve PzKpfw 38(t) egy Csehszlovákiában gyártott, elsősorban a német Wehrmacht által használt második világháborús könnyűharckocsi. Eredeti csehszlovák típusjelzése LT–38, vagy más jelöléssel LT vz. 38 volt.

Egyéb adatok:

  • Hasmagasság: 0,4 m
  • Mászóképesség: 45° (!)
  • Lépcsőmászó képesség: 0,8 m
  • Árokáthidaló képesség: 2,1 m
  • Gázlóképesség: 0,9 m

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A csehszlovák ČKD 1935-ben döntött a Škoda Művekkel közösen gyártott LT–35 könnyűharckocsi utódjának kifejlesztéséről. A hazai alkalmazás mellett a harckocsi exportjára is számítottak. A ČKD-nál tervezett jármű futóművének nagy futógörgői külsőre a Christie-féle felfüggesztésre emlékeztettek, valójában azonban hagyományos laprugós futóművet alkalmaztak. A korban újdonságnak számított az oldalanként négy, páronként egy laprugóköteggel ellátott futógörgő-sor.

Szegecselt páncélzata 17–25 mm-es. Harckocsiágyújának javadalmazása 90 db, a géppuskáké 2700 db. lőszer volt. Üzemanyagtartályába 218 liter benzin fért, amellyel 250 km-es hatótávolságot ért el.

A harckocsi mindjárt a megjelenése után jelentős exportsikert aratott. Irán 50 db-ot, Peru és Svájc 24–24 db-ot rendelt belőle. Lettország ugyancsak rendelt néhány példányt. Nagy-Britanniában is tesztelték a járművet, de a megvásárlását elvetették.

A csehszlovák hadsereg 1938. július 1-jén 150 db-ot rendelt a TNHPS jelű változatból, de az ország német megszállása miatt már nem került sor a hadrendbe állítására. A német hadvezetés azonban a német fejlesztésű harckocsikkal való összehasonlítás alapján jó konstrukciónak ítélte a T-38-ast és gyártásának folytatása mellett döntött, és az addig legyártott 80 példányt a Wehrmacht átvette. A Wehrmachtban LTM, majd LaS100 típusjelzéssel rendszeresítették, de1940. január 16-án Panzerkampfwagen 38(t)-re változtatták a nevét. Szolgálatba állításakor fölényben volt a könnyűharckocsikkal szemben. Lengyel, és franciaországi hadműveletekben nagy számban alkalmazta a német hadsereg, a Szovjetunió elleni hadjárat idején már elavultnak számított. A harckocsi sorozatgyártása 1942-ig folyt a ČKD-nél, összesen 1400 db-ot gyártottak. Gyártását azért kellett beszüntetni, mert a viszonylag kis torony már nem volt képes befogadni az ellenséges harckocsik miatt szükségessé vált egyre nagyobb űrméretű ágyúkat. A Wermachton kívül a Németországgal szövetséges országok is alkalmazták. Szlovákia 69, Románia 50, Bulgária 10 db-ot vásárolt belőle. Magyarország 1942-ben 108 darabbal szerelte fel az 1. páncélos hadosztályát.

A PzKpfw 38(t) több önjáró löveg, páncélvadász és egyéb speciális járműnek is alapjául szoltgált. Közülük az egyik legsikeresebb a Jagdpanzer 38 Hetzer páncélvadász volt.

Változatai [szerkesztés]

Mint minden harckocsiból, így a 38(t)-ből is kialakítottak önjáró tüzérségi tarackot és páncélvadászt is. Páncélvadász változata a Marder III és a Hetzer. A támogató tüzérségi alkalmazáshoz SiG33 15 cm-es tarackkal szerelték fel, ez a Grille ausf H („tücsök”). Mintegy 90 példány felszerelése után további módosításokat vezettek be. Az eredetileg farmotoros konstrukció középső elhelyezésű lett, a felépítmény egészen hátra, amivel alacsonyabb lehetett a jármű. A Grille ausf M változatból 200-nál többet gyártottak.

A Magyar Királyi Honvédség kötelékében [szerkesztés]

A Magyar Királyi Honvédség a típust a doni fronton, Erdélyben, valamint a jelenlegi Magyarország területén folyó hadműveletekben használta.

Irodalom [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Panzerkampfwagen 38(t) témájú médiaállományokat.
  • Crawford, Steve. Harckocsik a második világháborúban. Hajja és Fia (2002). ISBN 963-9329-40-1 
  • Barker, A.. Páncélosok a háborúban. Hajja és Fia (2001). ISBN 963-9329-09-6 
  • Rieder, Kurt. Páncélosok akcióban!. Vagabund K. (2005). ISBN 963-9409-22-7 
  • Földi, Pál. Tank könyv. Anno K. (évszám nélkül). ISBN 963-375-040-7 
  • Bombay László - Gyarmati József - Turcsányi Károly. Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3