Tűzcsap
A tűzcsap sajátos vízcsap:tűz oltásához használható, általában utcai csatlakozási pont, ahol a hálózati víz a tűzoltók rendelkezésre áll. Sűrűn lakott területeken, elsősorban városokban és tűzveszélyesség szempontjából kiemelt helyeken fordul elő.
Tartalomjegyzék |
A magyar név sajátossága [szerkesztés]
Idegen nyelveken a "hidrant" szó illetve ehhez hasonló szavak használatosak, utalásként a vízcsapra (németül is!). A magyar szó ezzel szemben a víz helyett a veszélyre utal.
Működése [szerkesztés]
A tűzcsap alaphelyzetben el van zárva. Nincs lehetőség a víznyomás vagy a vízmennyiség szabályozására, a csap vagy nyitva van vagy zárva. A csapból a helyi vízművek által szolgáltatott víz az ott elérhető nyomáson áll rendelkezésre.
A tűzoltók vagy közvetlenül a tűzoltáshoz használt fecskendőt csatlakoztatják hozzá (esetleg többet is), vagy a tűzoltáshoz használt tűzoltó gépkocsi tartályába szivattyúznak belőle vizet, ami nagyobb nyomással tudja továbbítani a fecskendők felé. A tűzoltáskor használt vezeték a víz megnyitása után nehézzé és merevvé válik (például kis ívben nem lehet vele kanyarodni), ezért a víz nyitása előtt a vezetéket a megfelelő irányba kell elrendezni. A fecskendőn rendelkezésre áll egy nyitószerkezet, amivel a tűzoltó a vizet ki tudja nyitni és el tudja zárni.
A fecskendő csatlakoztatásához Európában az ún. Storz-csatlakozást(en) használják, aminek mindkét csatlakozója egyforma. Nevét Carl August Guido Storz svájci mérnökről kapta, aki 1882-ben szabadalmaztatta.
Használata [szerkesztés]
A legtöbb országban tilos a tűzcsap meghatározott körzetében parkolni (ez legalább 3-5 méter, de a tilos területet a kultúrállamokban felfestéssel megjelölik, mivel egyes tűzcsapok a fagyveszély miatt a föld alatt, rejtve helyezkednek el), mivel az akadályozná a tűzoltók munkáját. A tűzoltóknak jogukban áll az akadályt képező tárgyat elmozdítani még annak sérülése árán is. Ilyenkor számítani kell tűzvédelmi bírság kiszabására is.
A tűzcsap kifolyócsonkjának a talajszinttől legalább 650–900 mm magasságban kell lennie.
A visszaélések elkerülésére a tűzcsap speciális fogóval nyitható. Mivel a tűzcsap a vízműhálózat legkönnyebben hozzáférhető része, ezért a hálózatot üzemelő vízművek alkalmi vagy állandó nyomásmérésre használhatja. A tűzcsapra csatlakoztatott speciális műszerrel a kisebb csőtörések, szivárgások is felderíthetők a hang alapján, amit keltenek.
Épületen belüli tűzcsap oltásra való használata előtt az épületet áramtalanítani kell az áramütés veszélye miatt. Nem szabad azonban tűzcsapot létesíteni olyan helyen, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti.
Átmeneti jelleggel a tűzcsapot lakossági vízvételre is lehet használni (pl. csőtörés miatt fennálló tartós vízhiány esetén), de ehhez szükséges a szolgáltató vízművek írásbeli engedélye.
A tűzcsapnak legalább 1 órán keresztül legalább 2 bar nyomáson biztosítania kell az oltáshoz szükséges vízmennyiséget, amit a vízművek előírás szerint költségtérítés nélkül köteles biztosítani.
A tűzcsap festése feltűnő. Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a tűzcsapoknak pirosnak kell lenniük. Egyes országokban a festés színe a rendelkezésre álló vízmennyiségre vagy nyomásra utal. A lehetséges fagyveszély miatt a tűzcsap a föld alatt is lehet. Ezeken a helyeken a tűzcsap helyét a legközelebbi épület falán elhelyezett tábla jelzi.
Száraz tűzcsap [szerkesztés]
Lakott területtől, illetve víziközmű-hálózattól távol eső helyeken előfordulhat, hogy száraz tűzcsapot létesítenek tűzoltás céljára ott, ahol nagy, szabad felszíni víz áll rendelkezésre. Ebben az esetben a tűzcsap bemeneti vége a vízbe merül, ezt szűrővel látják el a szilárd anyagok kiszűrése céljából. A tűzoltóautó vagy önálló szivattyú a vízforrásból a tűzcsapon keresztül vizet tud felszívni az oltás ellátására.
Jogszabályok jegyzéke [szerkesztés]
- 1996 évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
- 26/2005.(V.28.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996 (XII.29.) BM rendelet módosításáról
- 2/2002. (I.23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról
- 115/1996. (VII.24.) kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről
- 53/2005. (XI.10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről
- 116/1996. (VII.24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról
- 1995 évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 38/1995. (IV.5.) kormányrendelet a közműves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről
- 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fire hydrant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
