Třebíč
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Třebíč | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Vysočina | ||
| Járás | Třebíči | ||
| Kistérség | Morávia | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Pavel Janata | ||
| Irányítószám | 674 01 | ||
| Körzethívószám | 568 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 712 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2466 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 405 m | ||
| Terület | 57,591176 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 54″, k. h. 15° 52′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 54″, k. h. 15° 52′ 54″ | |||
| Třebíč weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Třebíč témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Třebíč (IPA: [ˈtr̝̊ɛbiːtʃ;], neve eredetileg hímnemű, jelenleg nőnemű szó, német neve Trebitsch[2]) város Morvaország nyugati részén, Vysočina délkeleti táján, egykori járási székhely.
Fekvése, földrajz[szerkesztés]
A Jihlava folyó partján fekszik, 30 km-re délkeletre Jihlava városától, és 56 km-re nyugatra Brnótól. A város legmagasabb pontja a déli részben Kostelíček, a legalacsonyabb pedig a folyóparti városrész. Klímája mérsékelt, időnként esős.
Története[szerkesztés]
A város elnevezése a legnagyobb valószínűség szerint a latin in silva trebecensis (Třebeči erdő) elnevezésből ered, melyet a Kosmova krónikaként ismert, az itteni kolostorban keletkezett helyi dokumentumban találunk.[3]
A hímnemű elvezés a třebiti szóból eredeztethető,[2] amelynek jelentése: favágó, fanyűvő, ebből következtetnek arra, hogy a város helyén egykor sűrű erdőség állt, ez azonban meglehetősen valószínűtlen.
Középkor[szerkesztés]
A város első emlékei 1101-ből valók,[2] amikor Oldřich Brněnský és Litold Znojemský morva hivatalnokok megalapították itt a bencés kolostort. A kolostor első épülete a szent Benedek templom volt, melyet 1106-ban szenteltek fel. Körülbelül a 13. század második felére épült fel a kolostor újabb szárnya és a szent Procopius bazilika.
A legelső irat, melyben Třebíč városként szerepel 1277-es keltezésű. 1335-ben kapott várépítési és városi jogokat IV. Károlytól és Luxemburgi Jánostól. 1468-ra a város teljesen rommá lett a Podjebrád György és Hunyadi Mátyás között zajló háború folytán, sőt néhány évre teljesen meg is szűnt létezni.
Újkor[szerkesztés]
Třebíč későbbi története sem szerencsésebb: a város több ízben leégett, így csupán néhány reneszánsz stílusú épület maradt fenn. Třebíč a Pernštejn család tulajdonába került, majd 1525-ben elküldték innen a szerzeteseket, és bezárták a kolostort. Két évvel később, 1527-ben a város a Doubravici Buriana Osovský birtoka lett. A Doubravici Osovský nemzetség meghatározó szerepet játszott a város fejlődésének történetében. A pecsétjog megszerzését követően a város 1582-ben a Valdštejnek kezébe került. A 17. század második felében a szent Márton plébánia esperesi rangra emelkedett. Ez az esemény rendkívül megerősítette a rekatolizáció folyamatát. A 18. század második felében a várost és egész Morvaországot éhhalál fenyegette.
19. és 20. század[szerkesztés]
1821-1822-ben a városban hatalmas tűzvész pusztított tíz évvel később pedig kolerajárvány tört ki. Eközben 1830-ban az egyik legnagyobb árvíz lepte el a várost. 1850 után a városban egymás után megtelepedett a takarékpénztár (1863), a Nemzeti ház és a gimnázium (utóbbi kettő 1871-ben). 1885-ben alakult meg a Cyrill és Metód testvériség a Károly téren, egy évvel később pedig a várost csatlakoztatták a vasúthálózathoz. A 20. század elején Jaroslav Bakeš orvos kórházat alapított itt. A harmincas években a bőrgyárakat megvásárolta Tomáš Baťa, aki a Borovina városrészben ikerházakat építtetett. A 70-es években kezdtek lakótelepek, iskolák és egyéb infrastruktúra építésébe a Dukovanyban álló elektromos művek miatt. 1985-ben a városban ismét hatalmas árvíz pusztított, a későbbi 2005-ös és 2006-os évekhez hasonló mértékű. 2003 óta a třebíči zsidó negyed és a Szent Procopius bazilika a világörökség részét képezi.[4]
Jelenleg Třebíč élénk az építési kedv, újabb és újabb üzletek nyílnak (itt létesült Csehországban az első Spar szupermarket[5]) és fejlődnek a vállalkozások.
Városrészek, népesség[szerkesztés]
1989 után néhány városrész önállósult. A város ma 17 részre oszlik, ebből 10 a városon belülre esik, 7 pedig a város közvetlen közelében van.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Třebíčben 4895 ház található, lakosainak száma 39021 fő, a legutóbbi, 2007-es adatok szerint pedig 38882 fő.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 7886 | 13 726 | 11 651 | 14 358 | 19 142 | 30 246 | 39 021 | 36 330 | 35 451 | 34 712 |
| 1869 | 1890 | 1910 | 1930 | 1961 | 1980 | 2001 | 2017 | 2020 | 2023 |
Látnivalók, érdekességek[szerkesztés]
Třebíč a világörökségi helyszíneken kívül számos műemlék és jelentős épület városa. A városközpontban található a Karlovo náměstí (Károly tér), ami Csehország egyik legnagyobb tere.
Zámostí és Podklášteří[szerkesztés]
A Jihlava folyó bal partján, a Zsidó avagy Zámostí néven ismert helyen terül el Európa egyik legnagyobb Třebíč zsidó negyede. A třebíči zsidónegyed olyan, Izraelen kívüli zsidó emlék, amely teljes egységében került az UNESCO világörökségi listájára.[4] Girbegurba utcácskákban eredeti házak állnak, boltíves átjárók és számos más tipikus elem. A városháza, a rabbinátus, a kórház és a műemléképületek többsége ma már nem tölti be eredeti funkcióját.
A Podklášteří városrészben áll a Szent Procopius bazilika, amely szintén a világörökség része. Valamikor itt működött a bencés apátság, amelyet 1101-ben zártak be. A kolostor az idők során vallási központ és katonai erődítmény volt, ezt a pozícióját egészen a huszita háborúkig megtartotta. 1468-ban magyar katonák foglalták el. A későbbiekben a kolostort vár alakúra építették. Ma ez a Vysočiny múzeum otthona.
Belváros[szerkesztés]
A város központját a Károly tér alkotja, amit az itteniek csak rynek (mérce) néven emlegetnek, mivel a város alapításakor ezen a 22 000 m² területen zajlottak a piacok. Méretében kevéssel marad el a prágai Vencel tér mögött, így a múltban a tér méretét a királyi városhoz hasonlították. A 19. század elején a tér még reneszánsz és barokk jegyeket viselt magán, amelyek az 1822-es tűzvészben pusztultak el. Ma vásárok, kulturális események (például a Bramborobraní), ünnepségek helyszíne a tér, és itt ünneplik a třebíči világörökségi helyszínek felvételét is.
A város legmagasabb pontján emelkedik a Szent Márton templomhoz tartozó 75 méter magas torony. Ennek közelében áll a kapucinus templom és a Szent Václav és Szent Ludmilla templom, valamint az evangélikus templom. A Károly téren található a Malovaný dům (Festett ház), ahol a galéria és az információs központ működik, és a Černý dům (Fekete ház), ami egy étterem és a Cirill és Metód testvériség épülete.
Óváros[szerkesztés]
A város keleti, Borovina városrész irányába eső felét Stařečka néven emlegetik. Itt található a Szent kereszt felmagasztalása kápolna Třebíč legmagasabb pontján, a Kostelíček (Templomocska) elnevezésű klubhelyiséghez közel, ahol eredetileg csillagvizsgáló épült volna, ma a helyi cserkészek találkozóhelye. A kereszt alakú kápolna Jan Fulík műkedvelő építész alkotása 1644-ből.
A Jihlava folyó partján fekszik a Polanka nevű strand is. Az 1933-ban létesített faöltözők még mindig remek állapotban szolgálják eredeti céljukat. A tervezés Bohuslav Fuchs munkája volt. Itt zajlottak 1992-ben a Játék határok nélkül vetélkedői, amiket a helyi csapat meg is nyert, és a döntő után az Azori-szigetekre utazhattak jutalomként. Az úgynevezett Kanciborkán áll a szélmalom, amely bőrhulladék feldolgozására használtak, ma azonban már nem működik.
Közlekedés[szerkesztés]
- Kerékpárral: 2007-ben jelentették be hivatalosan a Jihlava–Třebíč–Raabs kerékpárút megnyitását.[6] A Polance határában kezdődő másik kerékpárút a Třebíči kör nevet viseli.
- Légi: A város határában sportrepülőtér található.
- Városi: A városban autóbuszokkal biztosítják a tömegközlekedést.
- Közúti: A város a 23-as számú Písek–Brünn között húzódó közúton közelíthető meg.
- Vasúti: A városon halad keresztül a Jihlava–Brno közötti vasútvonal. Két állomás található itt: Třebíč és Třebíč–Borovina. Jelenleg a teljes vasútvonal felújítását és villamosítását, valamint Třebíč állomás rekonstrukcióját készítik elő.
Kultúra[szerkesztés]
Třebíč kulturális élete a Masaryk téren 2006-ban nyílt Divadlo Pasáž (Passzázs Színházban) és az azonos nevű moziban folyik.[7] Zámostí címmel zenei fesztivált, Šamajim címmel zsidó kulturális fesztivált, Třebíči Harang címmel kisebbségi fesztivált, Bramborobraní címmel pedig népművészeti fesztivált rendeznek itt. Minden májusban és márciusban megrendezésre kerül a színházfesztivál (Divadelní Třebíč és Festival divadla 2-3-4 herců), valamint Třebíč egyike annak a 13 városnak, ahol a Concentus Moraviae elnevezésű nemzetközi komolyzenei fesztivál eseményei zajlanak.
2002-ben Zámostí városrészben állandó kiállítás nyílt Ladislav Novák emlékére. Az alkotó néhány műve a Ráchel borozóban is megtekinthető.
A városban található ezeken kívül a Vysočiny múzeum, amely a Szent Procopius bazilika, a Festőház galéria, valamint a hátsó zsinagóga termeit foglalja magában. Az éjjeli égboltot a csillagvizsgálóból kémlelhetjük, a gyerekek járhatnak a helyi cserkészcsapatban, evezhetnek a Sokol csapatában, és számos más érdekes tevékenységben is részt vehetnek.
A Károly téren álló Kultúrház rengeteg zenés előadás színhelye, csakúgy, mint a Fórum, és néhány további klub, például a Béčko, Golem (amely azelőtt Ponorka, Florida, Black&White neveken működött), Roxy, Caribic.
Ipar[szerkesztés]
Třebíčben hosszú ideje meghonosodott a bőrfeldolgozó és cipőgyártó ipar hagyománya. Az eredetileg Borovina városrészhez tartozó Budischowski cég bőrgyárát Tomáš Baťa zlíni vállalkozó vásárolta meg. 1936-ban megkezdődött a Baťa gyár építése František Gahura, Vladimír Karfík és Miroslav Lorenc építészek tervei alapján. Később ezekben az épületekben működött a BOPO lábbeligyártó cég, valamint a Trepon zokni- és harisnyagyártó. A gyártósorokat mára szétszedték, alkatrészeiket aukciókon értékesítették, az üzemépületeket pedig csak részben használják.
A gyártelepen működik az Uniplet kötőgépgyártó cég, a környezetvédő autóbuszgyártó TEDOM, amelynek járműveit a helyi tömegközlekedés is használja, az építő és beruházó szolgáltató S.O.K., valamint az Első Brünni Gépgyár (První Brněnské Strojírny).
További nagyobb třebíči cégek:
- Outulný – építőipari cég
- UNICODE SYSTEMS – töltőállomások felszerelését gyártó cég
- ZON – limonádé– és szörpgyár
- TIPA – utazási iroda, mélyhűtött termékek forgalmazása, autóforgalmazás, és egyéb tevékenységek
- I&C Energo - kupříkladu
További nagyobb vállalkozások a Třebíči járásban:
- JEDU (Dukovany) – elektromos művek, az egyik legnagyobb foglalkoztató
- Mann+Hummel (Nová Ves)
- Tusculum (Kožichovice)
- Motorpal (Jemnice)
- BEL Sýra (Želetava)[8]
Třebíč híres szülöttei és lakói[szerkesztés]
Sportolók:
- Patrik Eliáš – olimpiai bronzérmes válogatott hokijátékos, a New Jersey Devils játékosa
- Martin Erat – olimpiai bronzérmes válogatott hokijátékos, a Nashville Predators játékosa
Művészek:
- Ladislav Novák (1925-1999) – szürrealista festő és író
- Miroslav Donutil – népszerű színművész, a Prágai Nemzeti Színház tagja
Politikusok:
- Dr. Jaroslav Zvěřina – szexológus, kandidátus, 2004-2009 közöttaz Európai Parlament képviselője
- Ludvík Svoboda tábornok (1895-1979) – 1934-1935 között a magyar nyelv professzora a katonai akadémián, Csehszlovákia 7. elnöke
Egyéb:
- Antonín Kalina (1902–1990) Világ Igaza, a buchenwaldi koncentrációs táborban több mint 900 gyermek életét mentette meg
Sport[szerkesztés]
Třebíči jó néhány alkalom kínálkozik sportolásra: két atlétikai stadion, két futballpálya, uszoda, műfüves téli stadion, baseball pálya, fedett[9] és nyitott minigolf pályák, néhány teniszpálya, pétanque pályák, hokipályák, kosárlabdapályák és néhány asztalitenisz-asztal. A helyi jégkorongcsapat, a SK Horácká Slavia Třebíč az első osztályban játszik, a HFK Třebíč focicsapat a D divízióban lép pályára, ami a negyedik legnagyobb focitorna, a Třebíč Nuclears nevű baseballcsapat pedig a Cseh-Morva Ligában játszik. A város eredményes sportolónője Naděžda Dobešová bowlingozó, aki többször az év, sőt az évszázad bowlingjátékosa címet is elnyerte,[10] Pavel Padrnos kerékpáros, aki a Discovery Channel Pro Cycling Team csapatában versenyez,[11] Filip Trojan futballista, aki volt már a VfL Bochum és a Schalke 04 játékosa[12] valamint Patrik Eliáš, Martin Erat és Marek Laš hokijátékos. Minden évben megrendezésre kerül a FIA rali bajnokság.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ a b c Třebíčské pověsti a zajímavosti / Miroslav Hedbávný ; [ilustrace Josef Dvořák]. – 2., rozš. vyd. – Třebíč : Akcent, 2005. – 198 s.
- ↑ Třebíč - Z historie benediktinského opatství/ Rudolf Fišer – Edice Vysočiny - Fibox Třebíč, 2004 – 183 s.; str. 76
- ↑ a b ARCHiNET.cz: Třebíč na seznamu UNESCO. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ V Třebíči první supermarket Spar v České republice. [2016. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Veřejná vyhláška o zahájení stavebního řízení. [2007. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Kino Moravia bylo 31. března 2006 uzavřeno
- ↑ Bakalářská práce: Strukturanezaměstnanosti s ohledem na restruktulizaci průmyslu v okrese Třebíč/ Miloš Molák - MU Brno, Geografický ústav : 2007 — 40 s.
- ↑ Restaurace Fantazie s krytým minigolfovým hřištěm. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Česká kuželkářská asociace: Archiv, anketa kuželkář roku. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ teamcyclist.com: Padrnos, Pavel. [2008. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- ↑ Trojan, Filip
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Třebíč című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Třebíčské pověsti a zajímavosti / Miroslav Hedbávný ; [ilustrace Josef Dvořák]. – 2., rozš. vyd. – Třebíč : Akcent, 2005. – 198 s.
- Židovské památky Třebíče / Jaroslav Klenovský. – 3. dopl. vyd. – Brno : CERM-Akademické nakladatelství, 2003. – 68 s.
- Třebíč - Z historie benediktinského opatství / Rudolf Fišer – Edice Vysočiny - Fibox Třebíč, 2004 – 183 s.
- Třebíč - Historie a památky / kolektiv autorů - Město Třebíč, 2006 - 87 s.
- http://www.trebic.cz
- Sčítání lidu 2001
