Tüzes tarkalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüzes tarkalepke
Imágó
Imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Melitaeini
Alnemzetség: Melitaeina
Nem: Melitaea
Fabricius, 1807
Faj: M. didyma
Tudományos név
Melitaea didyma
(Esper, 1778)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüzes tarkalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzes tarkalepke témájú médiaállományokat és Tüzes tarkalepke témájú kategóriát.

Szárnyának csíkos fonákja
Tüzes tarkalepke bábja

A tüzes tarkalepke (Melitaea didyma) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiai faj; törzsalakja Közép-Európában él. Magyarországon általánosan elterjedt és gyakori. Hazánkban két alfaja fordul elő:

  • Melitaea didyma ssp. crasnensis,
  • Melitaea didyma ssp. austria

— utóbbi csak Nyugat-Magyarországon.

Megjelenése[szerkesztés]

Szárnyának fesztávolsága kb. 34–36 mm. A nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A többi Melitaea fajnál kevésbé mintázott. A hátulsó szárnyak krémfehér alapszínű feketén pettyezett fonákján két tűzvörös harántsáv húzódik. A nőstény barnásvörös, zöldes árnyalatú.

Elülső szárnyán a külső fekete szegélyt csak helyenként vagy egyáltalán nem kötik össze az érközökben kicsúcsosodó ívek a belső fekete foltsorral. A foltsor pettyeinek többsége elszigetelt, legfeljebb csak a cu erek végződésénél kapcsolódik. A hím alapszíne élénk tűzvörös, változatos, szabálytalan alakú foltjai koromfeketék. A legnagyobbak a kacskaringós középső sor foltjai. Hátulsó szárnyának foltsorainak lefutása egyenletesebb. A tőteret változatos kiterjedésű fekete behintés vagy foltok tarkítják. A hátsó szárny fonákja krémszínű, sárgásfehér, esetleg finom zöldes hintéssel. A tőtéren végighúzódó kanyargós, elágazó, vörös sáv a középtéren lapos hullámot vet. A kapilláris csík helyén az érközökben fekete pontok vannak, az erek végén, a rojtban pedig apró, fekete vonalkák.

Potroha finoman gyűrűs.

A hernyó kékesszürke, durva sárgásfehér pontokkal, sárga oldalvonalakkal és vörösessárga áltüskékkel.

Életmódja[szerkesztés]

A hernyó

Az oligofág hernyó lágyszárúak leveleit rágja. Fő tápnövényei:

További tápnövényei:

A lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át.

Magyarországon májustól júliusig repül. A M. d. ssp. austria alfajnak évente egy nemzedéke fejlődik ki, a M. d. ssp. crasnensisnek pedig hegy- és dombvidékeken egy, az Alföldön (a Tiszántúlon) viszont kettő.

Száraz, meleg helyeken: gyepekben, kaszálókon, virágos réteken, sziklafüves hegyoldalakon él kb. 2000 m magasságig. A hagy- és dombvidékeken gyakoribb, mint a síkon.

Alfajok, változatok[szerkesztés]

A nőstény szárnyának alapszíne fakó
  • Melitaea didyma ssp. didyma (törzsváltozat) — szárnya élénk tűzvörös, fekete rajzolata szabálytalan, a hátsó szárny fonákja krémszínű két narancssárga szalaggal, szegélyén fekete foltocskák sorakoznak.
  • Melitaea didyma ssp. ambra
  • Melitaea didyma ssp. austria,
  • Melitaea didyma ssp. carminea
  • Melitaea didyma ssp. chimaera
  • Melitaea didyma ssp. crasnensis — szárnyának fonákja sötétebb, több rajzolattal
  • Melitaea didyma ssp. meridionalis — dél-európai
  • Melitaea didyma ssp. turkestanica

Rokon fajok[szerkesztés]

Legközelebbi rokona a kis tarkalepke (Melitaea trivia).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]