Tüzérségi lövedék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A német 80 cm-es Schwerer Gustav névre keresztelt K (E) vasúti ágyú egyik lövedéke a londoni Imperial War Museumban

A tüzérségi lövedék olyan tűzfegyver-lövedék, amely valamely tüzérségi eszközből kilőhető, vagy arról lelőhető. Röppályáján való elindítást, ill. azon való hajtását minden esetben hőfejlődés útján keletkező gázok biztosítják. Főbb jellemzői a kézi tűzfegyverekben alkalmazottaknál nagyobb űrméret, a jóval nagyobb rombolóerő, valamint méretükből adódóan a többfeladatúság.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy brit 15 hüvelykes BL 15 inch Mk I típusú hajóágyú páncéltörő lövedéke (AP Shell Mk XXII BNT) fenékgyújtóval felszerelve

Lövedéktest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Töltet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyújtószerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkezeti felépítés szerint lehet:

- fejgyújtók (menettel csavarhatóak a fejbe)
- fenékgyújtók (kötelező a jó tömítettség)

Lövedék gyújtási láncának elemei: 1. csappantyú ⇒ 2. gyutacs (elektromos szikragyújtó) ⇒ 3. detonátor. ⇒ lövedékrobbanás

A többi ehhez a lánchoz van rendelve: csappantyút beütő, működésbe hozó ütőszeg (mechanikus gyújtók), dugattyú (pneumatikus gyújtók), piezoelektromos kristály (piezogyújtók - főként kumulatív gránátokban), egyéb elektromos alkatrészek (elektromos gyújtók). A lövedéket különféle biztosítékok biztosítják, hogy a tárolás/szállítás/málházás/kilövés esetén ne lépjen működésbe (ez az ún. cső előtti biztonság és csőbiztonság). A csőben kilövésre kerülő lövedékre ható 10 000–20 000 g (!), azaz 1 g tömegű test 10 kg is lehetne. Ezek a biztosítékok kilövés közben elnyíródnak/hajolnak, és a lövedék „kibiztosítódik”.

Csapódógyújtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értelemszerűen a lövedék célba csapódásakor működik. Három fajtája van:

  • Pillanatgyújtók: csak fejgyújtók, ált. ütőszegesek (a régiek), de lehetnek piezoelektromosak is.
  • Tehetetlenségi (tehetetlenséggel késleltetett) gyújtók: lehetnek fej- és fenékgyújtók is.
  • Késleltetőgyújtók: ha a gyújtási lánc elemei közé pirotechnikai vagy mechanikai késleltető építenek be.

Időzíthető gyújtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előre beállított idő eltelte után működik a lövedék röppályáján.

  • Égőgyújtók, másik nevén a lőporkorongos időzíthető gyújtók: a feketelőpor állandó égési sebessége szolgált az időzítéshez. A lövedékben a gyújtótestben forgatható fémkorongot raktak, amibe feketelőport sajtoltak és ennek a fémkorongnak a forgatásával szabályozták az időzítést (persze kilövéskor meggyúlladt a lőpor (kicsit komplikált, egyébként ennek is van már fajtája).
  • Óraműves gyújtók: bonyolult volt, az I. vh-ban fejlesztették ki, a II. vh-ban is alkalmazták még.

Kettős gyújtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapódó és az időzíthető gyújtók szerkezeti egyesítése.

A piezoelektromos hatás: Egyes kristályos anyagok véglapjai között mechanikus terhelés hatására elektromos feszültség indukálódik. A feszültséget elektromos szikragyújtó (gyutacs) sarkaiba vezetik. Becsapódáskor akkora feszültség keletkezik, hogy szikrák lépnek ki és az átugrott szikrák miatt a gyutacs felrobban. Ilyen kristály a kvarc, a turmalin, a Berthollet-só, a báriumtitanát.

Közelségi gyújtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúban fejlesztették ki az USA-ban, URH-rádiósávban működott (Hertl-oszcillátor).

Kiegészítő szerelékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy rombolóerejű (HE) lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bombák és gránátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kumulatív energiával romboló lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kinetikai energiával romboló (KE) lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rakéta-póthajtású lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irányított lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan tüzérségi lövedéktípus, amely kezdetben a fegyvercső által megadott lövedékröppályáján haladva, kormányszervei és utasításközlő rendszerei segítségével képes azt menet közben módosítani az elérni kívánt cél koordinátáinak megváltoztatása esetén. Angol nevén guided artillery projectile (GAP). Mozgó célok, vagy nagy pontosságot igénylő lövések esetén alkalmazzák, a célkörzetben való koordinátamódosítások révén. Rendszerint lézervezérlésűek.

Típusjel Alkalmazó löveg Fejlesztő Harci rész Megjegyzés
M712 Copperhead 155 mm-es, bármelyik NABK szerinti tüzelheti USA na.
XM982 Excalibur 155 mm-es, bármelyik NABK szerinti tüzelheti USA na.
BONUS 155 mm-es BAE Systems na.
155 mm DM 702 SMArt 155 mm-es, bármelyik NABK szerinti tüzelheti,
a Panzerhaubitze 2000-hez kifejlesztve
Rheinmetall, Németország na.
GRAN 120 mm-es aknagránát KBP, Oroszország HEF
Krasznopol 152 mm és 155 mm KBP, Oroszország HEF
Krasznopol–M2 155 mm-es KBP, Oroszország na.
Kitolov–2M 122 mm-es KBP, Oroszország HEF

Tömegpusztító lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nukleáris töltetű lövedékek
  • Biológiai töltetű lövedékek
  • Vegyi töltetű lövedékek

Rakétatüzérségi lövedékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rakétatüzérségi lövedékek alapvetően rakétáknak minősülnek.

Típusjel Lövedékátmérő Alkalmazó löveg Fejlesztő Harci rész Megjegyzés
73 mm 7,3 cm Föhn-Gerät és 7,3 cm Propagandawerfer 41 Harmadik Birodalom
80 mm 8 cm Raketen-Vielfachwerfer Harmadik Birodalom
100 mm 10 cm Nebelwerfer 35 és 10 cm Nebelwerfer 40 Harmadik Birodalom
15 cm Wurfgranate 41 150 mm 15 cm Nebelwerfer 41 és 15 cm Panzerwerfer 42 Harmadik Birodalom
21 cm Wurfgranate 42 210 mm 21 cm Nebelwerfer 42 Harmadik Birodalom Alapját képezte az 1943-tól német repülőgépeken alkalmazott Werfer-Granate 21-nek (ismert még Bordrakete 21-nek is).
28 cm Wurfkörper Spreng 280 mm 28 cm Nebelwerfer 41, Wurfrahmen 40, schwere Wurfgerät 40 (fa), schwere Wurfgerät 41 (fém) Harmadik Birodalom robbanó (spreng)
30 cm Wurfkörper 42
30 cm Wurfkörper 42 Spreng
300 mm 30 cm Nebelwerfer 42 és 30 cm Raketenwerfer 56 Harmadik Birodalom robbanó
32 cm Wurfkörper Flamm 320 mm 32 cm Nebelwerfer 41, Wurfrahmen 40, schwere Wurfgerät 40 (fa), schwere Wurfgerät 41 (fém) Harmadik Birodalom gyújtó
107 mm 63-típusú sorozatvető Kína
M55 – vegyi hacrészű (Szarin és VX) 114 mm (4,5 hüvelyk) T34 Calliope USA
M26 – DPICM-rakéta (M26A1, M26A2)
M27 – gyakorló
M28 – gyakorló (M28A1)
XM29 – páncéltörő, irányított lövedék (SADARM)
M30 – irányított rávezetéssel
XM31 – M30 növelt rombólerejű tölettel
XM135 – VX-vegyi harca.
MGM–140A ATACMS – irányított
AT2 – SCATMIN-rakéta
227 mm (8,94 hüvelyk) M270 MLRS USA
M–8 82 mm BM–8 Szovjetunió Az RSZ–82 levegő–föld rakéta föld–föld változata (Реактивный Снаряд, Reativnyij Sznarjad, azaz „rakétahajtású lövedék”).
9M22U (M–21OF) – repesz-romboló
9M28F – repesz-romboló
9M28K – harckocsielhárítóakna-résztöltetekkel
9M43 – füst
9M217 – harckocsielhárító-részt.
9M218 – harckocsielhárító-részt.
9M519 – rádióhullám-zavaró
9M521 – repesz-romboló
9M522 – repesz-romboló
PRC–60 – vízalatti indításhoz (vízideszant)
90A-típusú (kínai) – repesz-romboló
M21–OF–FP (román) – repesz-romboló
M21–OF–S (román) – repesz-romboló
Sakr–45A (egyiptomi) – harckocsielhárító-részt.
Sakr–45B (egyiptomi) – repesz-romboló
122,4 mm BM–21 Grad,
LAROM,
RM–70
M–91 Vulkan
WR–40 Langusta
Szovjetunió
Románia
Csehszlovákia
Horvátország
Lengyelország
M–13 132 mm BM–14 Katyusa Szovjetunió Az RSZ–132 levegő–föld rakéta föld–föld változata.
240 mm BM–24 Szovjetunió
250 mm BM–25 Szovjetunió
220 mm BM–27 Uragan és TOSZ–1 Szovjetunió
9M55K – gyalogság elleni résztöltetekkel
9M55K1 – önirányított hk.elhárító résztöltetekkel
9M55K4 – harckocsielhárítóakna-résztöltetekkel
9M55K5 – kombinált pc.törő, repesz-romboló
9M55F – függetlenített repesz-romboló
9M55S – termobarikus
9M528 – repesz-romboló
300 mm BM–30 Szmercs Szovjetunió
300 mm BM–31 Szovjetunió
160 mm LAROM Románia
M–63 128 mm M–63 Plamen és M–77 Ogany,
M–96 Taifun
Jugoszlávia,
Horvátország
262 mm M–87 Orkan Jugoszlávia

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzérségi lövedék témájú médiaállományokat.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek, monográfiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kováts Zoltán – Lugosi József – Nagy István – Sárhidai Gyula: Tábori tüzérség. Típuskönyv sorozat. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988. (szaklektor: Enzsöl Gyula)

Periodikumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Haditechnika c. folyóirat cikkei:
    • Bartha Tibor mk. őrnagy: Ágyúból indítható irányított páncéltörő rakétarendszerek. Haditechnika 1997/3, 14–18.
    • Kovács Vilmos őrnagy: Olasz–magyar együttműködés a tüzérségi lőszerek terén (1929–1944). Haditechnika 1997/2, 6–9.
    • Kovács Vilmos őrnagy: A magyar tábori tüzérség által a II. világháború során alkalmazott tüzérségi lőszerek. Haditechnika 1996/2, 5–9.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]