Törpe sás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Törpe sás
Virágzó lappangó sás (Csehország, Brno)
Virágzó lappangó sás (Csehország, Brno)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. humilis
Tudományos név
Carex humilis
Leyss.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Törpe sás témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe sás témájú kategóriát.

A lappangó sás (törpe sás, Carex humilis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kontinentális, eurázsiai növény. A Magyar-középhegységben gyakori, a Dunántúlon és az Alföldön ritkább.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Carex humilis var. humilis
  • Carex humilis var. nana (H.Lév. & Vaniot) Ohwi

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kör alakban terjedő, tömött, igen sűrű, alacsony gyepet alkotó növény. Gyöktörzse vaskos, megnyúlt.

Vékony, enyhén érdes és háromélű, a leveleknél sokkal rövidebb szára 2–10 centiméter magasra nő. A tőlevelek hüvelye piros, foszladozó. A szürkészöld, érdes, kihegyezett levéllemez 1–2 milliméter széles, 10–25 centiméter hosszú, keskeny szálas, többnyire serteszerűen összegöngyölt. Virágzatában egyetlen, hosszú nyelű, 1–1,5 centiméter hosszú, hengeres porzós füzérke és 2-3 lejjebb és egymástól távolabb álló, többnyire háromvirágú termős füzérkét találunk. A pelyvák tompák, pirosas barnák, szegélyükön széles fehér hártyával. A tömlő 3–4 milliméter hosszú, visszás tojásdad, háromélű, sűrűn, finoman szőrözött, benne három bibével.

Termés visszás tojásdad, az alsó része háromélű.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évelő. Szárazságtűrő; főképp domb- és hegyvidékeken nő a karszt- és bokorerdőkben. Helyenként társulásalkotó tömegben találjuk a meleg, törmelékes, mészkő-, illetve dolomitlejtőkön, sztyeppéken, homoki réteken, száraz, világos erdőkben, sziklafüves lejtőkön, hegyi legelőkön, ahol füzérkéi az elhalt, rőt téli levelek közé süppednek.

Március-áprilisban virágzik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]