Törökország gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Törökország gazdaságát a modern iparágak dominanciája jellemzi. Az ország mezőgazdasági termelése 2005-ben a világon a hetedik helyen állt, és a lakosság 11,2%-ának adott munkát.[1] A magánszektor erős és növekszik, ennek ellenére az állam még határozott szerepet vállal például az ipar, a bankszektor, a közlekedés és a telekommunikáció irányításában. A török gazdaság az elmúlt években erősödött, 2005-ben 7,4%-kal, 2006-ban 6,1%-kal növekedett.[2] 2007-ben az infláció mértéke 7,1% volt. Az ország exportjának több mint 50%-át az Európai Unió országaiba szállítja.[2] Törökország azon városait, ahol a gazdaság a legnagyobb mértékben növekszik, „anatóliai tigriseknek” nevezik.

Makrogazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CIA besorolása szerint Törökország a világ 34 fejlett országához tartozik,[3] a Morgan Stanley pedig a feltörekvő gazdaságok (emerging markets) kategóriába sorolta (2006).[4] Törökország alapító tagja az OECD-nek illetve az ipari és küszöbországok csoportjának, a G-20-nak.[5] 2007-ben az egy főre eső GDP 9400 $ volt, amivel a világon a 99. helyet foglalták el.[6]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország élelmiszeripara az 1980-as évek óta önellátó. Ennek ellenére a gazdaság egészét tekintve a mezőgazdasági termelés csökken. 1990-ben a magánkézben lévő mezőgazdasági parcellák 85%-a tíz hektár alatti méretű volt.[7] A műtrágya- és növényvédőszer-támogatásokat és ártámogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezt ellensúlyozandó a kormány olyan projektekbe kezdett, mint a G.A.P.-projekt (Güneydoğu Anadolu Projesi: Délkelet-Anatólia projekt), mely a Délkelet-anatóliai régió mezőgazdaságát (több más szektor mellett) hivatott támogatni.[8]

2007. márciusi adatok szerint Törökország a világ legnagyobb mogyoró, füge, sárgabarack, cseresznye, birsalma és gránátalma termelője; görögdinnye-, uborka- és csicseriborsó-termesztésben második, paradicsom-, padlizsán-, zöldpaprika-, lencse- és pisztáciatermesztésben harmadik helyen van. Negyedik a világon hagyma- és olajbogyó-termesztésben, ötödik cukorrépa-termesztésben, hatodik legnagyobb dohány-, alma- és teatermesztő, a hetedik legnagyobb gyapot- és árpatermesztő; nyolcadik mandulatermesztésben; búza-, rozs- és grépfrúttermesztésben kilencedik, valamint a tizedik legnagyobb citromtermelő ország.[1]

Az állattenyésztés stagnál, főként szárnyasokat, juhokat, szarvasmarhát, kecskét és méheket tartanak. Jelentős még a halászat, 2005-ben 469 462 tonna halat, rák- és kagylófélét bocsátottak piacra.[9]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etox Zafer: török gyártmányú sportautó

Törökország 2005-ben ipari termelése alapján huszonegyedik volt a világon. Az iparban a lakosság 19%-át foglalkoztatják, a nemzeti össztermék 29%-át, a teljes export 94%-át teszi ki.[10]

A legnagyobb iparág a textil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), a vas- és acélipar (8,9%), az autóipar (6,3%) és a gépipar (5,8%). Az export tekintetében is a textilipar vezet, 2005-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2006-ban 13,98 milliárd dollárnak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a az Európai Unió országaival való kereskedelemből származott.[11]

Cola Turka, az Ülker cég egyik népszerű márkája

Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például a Koç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertes Arçelik, aminek BEKO márkája vezeti például az angol hűtőgép-piacot.[12] Az európai televíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki.[13] A Vestel Electronics Európa legnagyobb televíziógyártója, a kontinensen gyártott és eladott készülékek ¼ -ét állítja elő.[14] A Vestel és a BEKO termékei együtt Európa televíziógyártásának felét teszi ki.[13] 2005-ben a Profilo-Telra volt Európa harmadik legnagyobb televíziókészülék-gyártója.[15]

Törökország autóipara egyre növekszik, 2006-ban 1 024 987 darab gépjárművet gyártott,[16] ezzel Európa hatodik legnagyobb gépjármű-gyártója Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország mögött.[17] Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) a Sabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például a Toyotát vagy a Mitsubishit képviselik Törökországban.[18]

Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportáló Ülker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híres Godiva csokoládé-márkát 850 millió dollárért a Campbell Soup Co.-tól.[19]

Építőipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török építőipar az Engineering News-Record által készített lista szerint harmadik a világon az USA és Kína után, és 22 török építőipari vállalatot listáztak a világ legjobbjai között.[20]

Szolgáltatóipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Conrad Hilton Hotel, Beşiktaş, Isztambul.

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turizmus Törökország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található itt.[21] 2005-ben 24 124 501 látogató érkezett az országba, akik 18,2 milliárd dollárt költöttek, ez turistánként 679 dollárt jelent.[22] 2007-re a látogatók száma 27 214 988 főre nőtt.[23] A török riviéra kedvelt célpontjai többek között Antalya, Alanya, Marmaris, Fethiye, Kemer és Bodrum, de Isztambul is népszerű.

Pénzügyi szektor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Török Köztársaság Központi Bankját (Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası) 1930-ban alapították, egyedül a TCMB bocsáthat ki bankjegyeket. 25 hazai bankfiókkal rendelkezik, és vannak fiókjai New Yorkban, Londonban, Frankfurtban és Zürichben is.

A török bankok, mint például a Garanti Bank vagy az Akbank központjai általában Isztambulban, az ország pénzügyi központjában találhatók, és szinte minden nagy külföldi bank képviselteti itt magát,[24] a török kormány pedig nemrég úgy döntött, hogy a Török Központi Bank és számos más állami bank székhelyét is ide telepíti át, mivel Isztambul az ország gazdaságának szíve.[25] Az Isztambuli tőzsde (ISE) az ország egyetlen hivatalosan elismert tőzsdéje.[26]

A régi török líra helyét a hat nullával kevesebb új török lírát (YTL) 2005-ben vezették be, majd 2009-ben visszahozták a török lírát 1:1 arányban.

A Brookings Institution beszámolója szerint Isztambul a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságból leggyorsabban magához térő nagyváros a világon, megelőzve Shenzhent, Limát és Szingapúrt.[27][28]

Külkereskedelem és befektetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország vonzó célpont a befektetők számára, amit a működőtőke beruházások (FDI) növekedése is mutat: 2005-ben 10 milliárd dollár volt, 2007-ben pedig 22 milliárd.[29]

Törökország exportja, 2006

Törökország exportja 2007-ben 110,5 milliárd dollár volt, nőtt azonban az import is (156,9 milliárd dollár), leginkább az ország megnövekedett energiaszükségelte (földgáz, kőolaj) miatt.[30]

Törökország fő kereskedelmi partnere az Európai Unió (az export 59%-a, az import 52%-a),[31] az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Japán. Törökország 1995 óta előnyös helyzetet élvez az európai export és befektetések terén, mióta aláírták a vámegyezményt.[32]

Természeti erőforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország természeti kincseit tekintve igen változatos és gazdag, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található itt. Törökország bórkészlete például a világ készletének 72%-a.[33] A CIA World Factbook szerint bányászott ásványkincsek még a kőszén, a vasérc, a réz, a króm, az urán, az antimon, a higany, az arany, a barit, a borát, a cölesztin, a földpát, a mészkő, a magnezit, a márvány, a perlit, a tajtékkő, a pirit és az agyag.[34]

Törökországban található kőolaj is, de nem elegendő ahhoz, hogy az el tudja látni az ország energiaszükségletét, ezért importa szorul. 1999-ben 1738 km kőolajvezeték és 708 kilométernyi földgáz-vezeték volt az ország területén. Itt halad át a Kék Áramlat vezeték, mely Oroszországból szállít földgázt. Ugyancsak itt haladna keresztül a Nabucco-gázvezeték, mely Ausztriáig szállítana földgázt.

Energia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökországban jelenleg 135 vízierőmű van használatban, melyek összesen 45 325 GWh energiát termelnek évente. További 70 erőmű építését tervezik; a cél, hogy 2030-ra 127 300 GWh energiát tudjanak termelni.[35]

Az ország igyekszik kihasználni a szélenergiát is: míg a 2006-ban üzembe helyezett szélerőművek teljesítménye 19 MW volt, ez a kapacitás 2007-ben majdnem 140 MW-ra nőtt. A szélfarmok többsége az Égei-tengeri régióban, Çanakkale környékén találhatók, illetve Bozcaada szigetén.[36]

Törökország a geotermikus energia-potenciált tekintve a világon az ötödik helyen áll. A kızılderei erőmű jelenleg 20 MW kapacitású, amiből éves átlagban 12-15 MW-ot hasznosítanak. 2010-re Törökország szeretne geotermikus erőművi kapacitását 500+3500 MW-ra (elektromos+hő) fejleszteni.[37]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Türkiye, 6 üründe dünya birincisi (török nyelven). NTVMSNBC, 2007. március 31. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  2. ^ a b Európai Tanács: Turkey - Economic profile (angol nyelven). ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  3. CIA: Developed Countries (Appendix B - International Organizations and Groups) (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2008. május 1. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  4. MSCI Emerging Markets (angol nyelven). MSCI, 2006. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  5. Which countries are G-20 members? (angol nyelven). g20.org. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  6. CIA: Rank Order - GDP - per capita (PPP) (angol nyelven). CIA: The World Factbook, 2008. március 1. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  7. Isha Ray; Serap Gül: More from less: policy options and farmer choice (angol nyelven) (PDF). Irrigation and Drainage Systems pp. 361–383, 1999. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  8. GAP: What is GAP? (angol nyelven). Törökország Miniszterelnöki Hivatala. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  9. FITA: Agriculture (angol nyelven). Turkey. The Federation of International Trade Associations, 2005. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  10. CIA: Field Listing - GDP - composition by sector (angol nyelven). The World Factbook, 2008. március 1. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  11. ITKIB: "The Export Performance of the Turkish Clothing Industry in 2006"
  12. HomeGarden: Ambíciózus török multi a hazai háztartásigép-piacon (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  13. ^ a b CNN: Turkey switches on to TV market (angol nyelven). cnn.com, 2005. január 17. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  14. Kuser, Michael: The Unknown TV Giant (angol nyelven). BusinessWeek, 2006. június 9. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  15. Business Wire: Europe's No. 3 TV Manufacturer, a Private Company: PROFILO-TELRA. (angol nyelven). The Free Library. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  16. Gündüz Fındıkçıoğlu; Başar Yıldırım: Turkish Automotive Industry (angol nyelven). TSKB Research, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  17. Turkey Europe's sixth largest auto producer (angoll nyelven). Today's Zaman, 2007. április 19. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  18. Sabanci Holding (angol nyelven). Google Finance. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  19. Kathy Shwiff: Campbell to Sell Candy Maker Godiva To Turkish Firm (angol nyelven). The Wall Street Journal. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  20. Ayvaz, Tutku: Turkish contractors rank at top three (angol nyelven). Turkish Daily News, 2007. november 17. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  21. British TUI: 11 of ‘world's best 100' hotels in Turkey (angol nyelven). Turkish Weekly, 2007. július 10. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  22. Anadolu Agency (AA). „Tourism statistics for 2005”, Hürriyet, 2006. január 27. (Hozzáférés ideje: 2006. december 10.) 
  23. Ntvmsnbc.com. „"Turizm geliri 2007’de rekor kırdı"”, NTV-MSNBC, 2008. január 30. (Hozzáférés ideje: 2008. január 30.) 
  24. Banks in Istanbul (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 1.)
  25. Turkey to move Central Bank to Istanbul (angol nyelven). NTVMSNBC, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  26. ISE: Istanbul Stock Exchange honlapja
  27. İstanbul becomes fastest city to pull out of crisis. The Financial, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 4.)
  28. Global Metro Monitor. Brookings Institution. (Hozzáférés: 2010. december 4.)
  29. FDI Statistics (angol nyelven). Investment in Turkey. Turkish Embassy Office of the First Economic Counsellor, London, 2007. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  30. Reuters: Turkey sees 2007 imports at $160 billion
  31. Turkish Statistical Institute: Foreign Trade Statistics as of October 2006. Turkish Statistical Institute, 2006. november 30. (Hozzáférés: 2006. december 11.)
  32. Bartolomiej Kaminski; Francis Ng: Turkey's evolving trade integration into Pan-European markets. World Bank, 2006. május 1. (Hozzáférés: 2006. december 27.)
  33. Republic of Turkey Prime Ministry: Energy Minister says Turkey controls world boron market (angol nyelven). invest.gov.tr, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  34. CIA: World Factbook: Turkey
  35. Land and Water Resources (angol nyelven). General Directorate of State Hydraulic Works. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  36. Burgermeister, Jane: Turkey Looks to Exploit Wind Energy Potential (angol nyelven). Renewable Energy World, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  37. Lund, J. W., Freeston, D. H., & Boyd, T. L. (2005). Direct application of geothermal energy: 2005 Worldwide review. Geothermics, 34, 691-727. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]