Tóth Valéria (szobrász)
| Tóth Valéria | |
 | |
| Hügieia | |
| Született | 1943. június 26.[1] Pestszenterzsébet |
| Elhunyt | 2022. november (79 évesen)[2][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | szobrászművész |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (–1970) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Valéria témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóth Valéria (Pestszenterzsébet, 1943. június 26. – 2022. november 4.) Munkácsy-díjas szobrászművész.
Életpálya[szerkesztés]
Diplomáját 1970-ben szerzi a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A főiskolán Kalmár Márton és Fritz Mihály évfolyamtársa. Mestere: Pátzay Pál. Pályakezdésének első esztendei a Hódmezővásárhelyi művésztelephez kötődnek. 1980-tól Szegedi működését néhány kedvelt köztéri szobra képviseli. 1992-től Budapesten élt és dolgozott.
Jelentősebb munkái közé tartozik a Dóm téri kútkompozíció, Az ifjúság kútja a Palánkban, illetve a Nővérek szoborkettőse a Tisza-parton.
Kiállítások[szerkesztés]
Egyéni kiállítások (válogatás)[szerkesztés]
- 1973 Tisza-parti sétány, Szeged (Kligl Sándorral)
- 1976 Hatvani Galéria, Hatvan (Kligl Sándorral)
- 1977 Kisgaléria, Szentes (Kligl Sándorral), Pesterzsébeti Múzeum, Budapest (Kligl Sándorral), Stúdió Galéria, Budapest
- 1980 Móra Ferenc Múzeum, Szeged
- 1983 Csók Galéria, Budapest, (Kligl Sándorral)
- 1985 Dési Huber Terem, Veszprém (Kligl Sándorral)
- 1990 Budapest, Szeged, Nürnberg, Darmstadt
- 1991 Budapest, Nürnberg, Dorog, Gyöngyös, Hatvan, Székkutas, Zenta
Csoportos kiállítások (válogatás)[szerkesztés]
- Turku (Finnország)
- Szabadka (Jugoszlávia)
- Szegedi Nyári Tárlatok
- Vásárhelyi Őszi Tárlatok
Alkotásai[szerkesztés]
Köztéri művei[szerkesztés]
- 1974 Kavicson ülő lány, mészkő, Makó, Városi Könyvtár
- 1974 Vak Bottyán, mészkő, Paks
- 1975 Anya gyermekkel, kő, Fábiánsebestyén
- 1976 Németh László, bronz, Hódmezővásárhely, Városi Könyvtár
- 1978 Anya gyermekével, kőszobor, Székkutas
- 1978 Kút gyerekkel, kő, Budapest, XVII., Pesti út
- 1981 Az Élet kútja, bronz dombormű, Szeged, Dóm tér
- 1981 Jegyespár, bronz, dombormű, Zákányszék, Házasságkötő Terem
- 1982 Dr. Mészáros József síremléke, bronz, Szeged, Belvárosi temető 19. parcella[4]
- 1982 Dombormű, bronz, Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark bejárati épülete
- 1983 Az ifjúság kútja, bronz, Szeged, Palánk
- 1984 Leányok, bronz, Szeged, Korányi fasor
- 1986 Vaszy Viktor, bronz mellszobor, Szeged, Nemzeti Színház[5]
- 1986 Szovjet hősi emlékmű,[6] mészkő, Zákányszék
- 1987 Olvasó lány, bronz, Ajka
- 1988 Hügieia, bronz dombormű, Szeged[7]
- 1990 Fortuna, bronz, Szentes
- 1991 Hild-kút, mészkő, bronz, Csongrád, Hild sétány
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- 1977 I. Országos Portrébiennále, Hatvan, Aranydiploma
- 1983 Munkácsy-díj
- 1986 Vásárhelyi Őszi Tárlat, a város díja; Szegedi Nyári Tárlat, a város díja
- 1987 SZOT-díj
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Mark Zuckerberg – Eduardo Saverin – Dustin Moskovitz – Chris Hughes: Facebook (több nyelv nyelven), 2022. november 5.
- ↑ https://24.hu/kultura/2022/11/07/meghalt-toth-valeria-szobrasz-szobraszmuvesz/
- ↑ A dombormű témája az elmúlás, a lét és nemlét viszonyának ihletett megfogalmazása
- ↑ A Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában látható a szegedi operakultúra megteremtőjének mellszobra. Tóth Valéria karnagyi öltözékben, vállán átvetett, leomló sállal, arcán bujkáló mosollyal, fürkésző tekintettel idézte meg Vaszy Viktor tiszteletet parancsoló alakját. Tóth Attila
- ↑ Ha a temetőben van, ott meghagyták, v. odavitték
- ↑ Aesculapius (görög mitológiában Aszklépiosz a gyógyítás istene) leánya, az egészség istennője. Takaréktár utca 4. a Széchenyi gyógyszertár épületének fölújítása után rendelte meg a szegedi Gyógyszertári Központ Aesculapius és Hygieia domborműves portréit, pótolva a korábbiakat, amelyek ugyanitt voltak.
Források[szerkesztés]
- Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái, Szeged. 1993.
- Tóth Attila: Szegedi szobrászok, Szeged, 2000. ISBN 963-00-3144-2
További információk[szerkesztés]
- Polner Zoltán: Tóth Valéria, Csongrád megyei Hírlap, 1975. december 7.
- Szuromi Pál: Éltető források, Tóth Valéria szegedi domborművéről, Művészet, 1981/6.
- Tandi Lajos: Tóth Valéria és Kligl Sándor szobrai, Tükör, 1983. augusztus 28.
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6
- Vincze Miklós: Meghalt Tóth Valéria szobrászművész. 24.hu (2022. november 7.)
- Galéria Archiválva 2008. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tóth Valéria a Köztérképen
