Tóth János (tanár)

Tóth János
Született	1804. november 7. Nyőgér
Elhunyt	1887. augusztus 6. (82 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, iskolaigazgató, bölcseleti doktor, királyi tanácsos, áldozópap, kormánytanácsos, népiskolai felügyelő
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth János (Nyőgér (Vas megye), 1804. november 7. – Szeged, 1887. augusztus 6.) bölcseleti doktor, királyi tanácsos, piarista áldozópap, kormánytanácsos és népiskolai felügyelő.

Élete

Tóth György polgár és Szabó Katalin fia. A gimnáziumi I-VI. osztályokat Szombathelyt járta és 1820. október 10-én lett novícius Trencsénben. Mint próbaéves tanított Kalocsán 1822-24-ben Ekkor Vácon a filozófiát hallgatta két évig és Pesten az egyetemen bölcseletdoktorrá avatták; 1826-27-ben teológus volt Nyitrán, 1827-28-ban Szentgyörgyön és ez év október 11-én pappá szentelték Nyitrán.

Tanár volt 1828-29-ben Vácon, 1829-től 1852-ig Szegeden a líceumban, amikor a tanyai népiskolák, a tanítóképző és az alreáliskola igazgatójává nevezték ki. Ezen állásában a város közoktatásának alapvetője és felvirágoztatója volt. Érdemeiért 1861-ben koronás arany érdemkeresztet, 1867-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1868-ban lemondott a főreáliskola igazgatóságáról és a polgári leányiskolák szervezéséhez fogott; 1873-tól azoknak igazgatója lett. A népiskolai törvény behozatalával a tanyai iskolák felügyelőjévé nevezték ki. Gazdag fizikai múzeumát 1876-ban, könyvtárát 1881-ben a szegedi polgári leányiskolának adta.

Cikkei: a szegedi polgári leányiskola Értesítőjében (1868. A jó nevelés valódi kincsei, 1874. A polgári leányiskola kezdeményezése, 1875. Mit várhatunk a polgári leányiskolától? 1876. A nyilvános nőnevelés, 1877. Az anyák jogos követelései leányiskoláinktól, 1880. Búcsúhangok az intézetből, 1881. A házi neveléstan a polgári leányiskolában, 1882. Emlékcsokor a nevelői pálya virányairól, 1888. Emlékbeszéd); a szegedi reáltanoda Értesítőjében (1871. Minő eredmény várható a szegedi reáltanoda intézettől?); a szegedi tanyai iskolák Értesítőjében (1882. Emléklap a szegedi tanyai iskolákról, A szegedi tanyai népoktatás multja napjainkig, 1884. A király az ásotthalmi iskolánál, A király-szobor leleplezése, 1886. A hazafiság alapja, 1888. A tanyai iskoláztatás értékesítése városunkban).

Munkái

• Propositiones ex physica in lyc. l. reg. civ. Szegediensis ex institutionibus 1845. 11. febr. Szegedini, 1845
• Történeti emlék a szegedi felsővárosi szt. György temploma romjaiból újonnan épített elemi iskola felszentelésére és ünnepélyes megnyitására. Uo. 1859
• Jóakaratú megjegyzések a szegedi iparosok Emlékiratára. Uo. 1866

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

Emlékezete

• Nevét viseli a Szegedi SzC Mórahalmi Tóth János Szakképző Iskolája és Garabonciás Kollégiuma.

További információk

• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léh István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• A Szegedi Királyi Katholikus Tanítóképző Intézet emlékkönyve 1844–1994. Összeáll. és szerk. Csillik László, Gácser József. Szeged, Szegedi Tanítóképzőt Végzettek Baráti Köre, 1994
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub