Tóköz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Rába, Rábca és a Mosoni-Duna összefolyása közt, a Hansággal szomszédos, mocsaras, számos holtágtól szeldelt mély fekvésű sík terület,a Rábaköz északkeleti része, ami Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén helyezkedik el.

Tartalomjegyzék

Felszíne, leírása [szerkesztés]

Északnyugat-délkeleti irányú, keskeny partidűne sávokkal és a közöttük levő lapos, vizenyős mélyedésekkel tagolt. A partidűnék felszínét általában 1–6 m löszös homoklepel takarja. A Tóköz vizenyős mélyedései révén összeolvad a Hanság mocsarával attól éles határ nem választja el.[1]

Vízrajza [szerkesztés]

  • Tavai: Barbacsi- és a Fehér-tó, amelyek a korábban lecsapolt Kónyi-tóval együtt gazdag halállományukról voltak nevezetesek a kora újkorban.
  • A szabályozások előtti folyóvizeket a Rába és a Rábca mellett a Barbacsi-tóba folyó Keszeg-ér és a Rábát a Rábcával összekötő Sárdos-ér jelentette, amely utóbbi egyes szakaszain az Ásvány-ér, illetve a Söre-ere néven szerepelt.

Természeti értékei [szerkesztés]

A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó és a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értéke. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A lápos, mocsaras Hanság maradványaként fennmaradt, a Ramsari egyezmény hatálya alá eső vizes élőhelyeken, olyan ritka állatfajok figyelhetők meg, mint pl. a patkányfejű pocok, vagy a lecsapolásokkal párhuzamosan mára sajnos csak igen kevés helyen megmaradt réti csík, és lápi póc halfajták. [2]

Története [szerkesztés]

A Rábaköz északkeleti, az egykori Győr megyébe eső felén alakult ki a tóközi járás. A Rábaköz délnyugati - Sopron vármegyei - részétől nemcsak elnevezésében, hanem alaktanilag is különbözik. A két terület közötti egykori közigazgatási határ a Rábacsécsénytől Bősárkányig húzódó geológiai törésvonalon található.[1] A 19. században végezték el a vizeinek rendezését, addig gyakoriak voltak az árvizek. A fejlettebb, késő középkori hagyományokban gazdag kisalföldi paraszti kultúrán belül az archaikusabb arculatú kistájak közé tartozott. Lakossága a honfoglalás óta magyar, a hódoltság időszakában bolygatott terület volt. A 18. sz.-ban főleg magyar, elvétve német telepesekkel egészült ki népessége. Több folytonos evangélikus magyar községe található itt: Tárnokréti, Rábcakapi, Farád.[3]

Települések [szerkesztés]

Barbacs,[4]Bezi, Cakóháza, Fehértó, Győrsövényház, Ikrény, Markotabödöge, Rábcakapi , Tárnokréti.

Nevezetességei [szerkesztés]

Földváry-kastély (Öttevény)
  • Földváry-kastély (Öttevény)báró Földváry Miklós építtetette 1870-ben.


Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b http://www.korall.org/archivum/korall_1_files/arpadkori_csatornarendszerek_01.htm?contentID=1
  2. ↑ http://rabakoz.celodin.hu/terseg.htm
  3. ↑ Irod. Horváth János: Töredék Tóközről (Tudományos Gyűjtemény, 1823, III); Vajkai Aurél: Adatok a Tóköz néprajzához (Dunántúli Szle, 1940)
  4. ↑ Napjainkban a Hansághoz sorolják

Források [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

  • Dominkovits Péter:: A Neuhold család tóközi birtoklásáról Vázlat egy XVIII–XIX. századi Győr megyei középbirtok történetéről[1]
P Jerusalem tower of david.png Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóköz&oldid=11521467”