Távol-Kelet az első világháborúban
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Távol-keleti hadszíntér | |||||
| I. világháború | |||||
 |
|||||
| Csingtao ostroma, 1914. | |||||
| Dátum | 1914. augusztus 3. – 1914. november | ||||
| Helyszín | Kína, Marshall-szigetek, Karolina-szigetek, Mariana-szigetek, Bismark-szigetek, Német-Új-Guinea | ||||
| Eredmény | antant győzelem | ||||
|
|||||
A távol-keleti hadszíntér az első világháború egyik, nem túl nagy véráldozattal járó harctere volt, Japán hadserege és az Egyesült Királyság és gyarmatainak csapatai rövid idő alatt elfoglalták a távol-keleti német gyarmatokat a Csendes-óceán térségében. Az egyetlen nagyobb csata Csingtao ostroma volt.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
A német szigetek elfoglalása [szerkesztés]
Csingtao ostroma [szerkesztés]
CSINGTAO
Csingtao egy nagyon jól felszerelt, erősen védett kikötő volt. A tenger felől 2db hadihajó(Kaiserin Elisabeth, Jaguar), és kb.300 akna védte. A szárazföldön 5 sáncerőd, 2db repülőgép, 1db kötött léggömb, és számos löveg védte a németek legerősebb távol keleti kikötőjét. A helyörség kb.3000 fős volt.
A CSATA
Japán hadüzenete után, a németek felkészültek a védelemre. A minden évben érkező utánpótlás elmaradt. De így is védhető volt a kikötő. A japánoknak egy pár fős brit haderő is segített. A japánok hajói ágyúzták a kikötőt, repülőik bombázták a sáncokat. Majd a gyalogsák,(kb. 50000 fő)megindult. Az első támadást visszaverték, de két hónapnyi ostrom után a németek november 7. én átadták a kikötőt a japánoknak.
Az ostrom magyar vonatkozású eseményei [szerkesztés]
Az Osztrák–Magyar Monarchia Kaiserin Elisabeth cirkálója 1914 nyarán a Távol-Keleten, a Sárga-tengeren tartózkodott, majd behajózott a Németország által bérelt Csingtao kikötőjébe. Japán 1914. augusztus 16-i ultimátumában Németországot a bérelt terület elhagyására szóllította fel. Mivel az ultimátum megválaszolatlan maradt, Japán 1914. szeptember 28-án megkezdte Csingtao ostromát. A kikötő védelmét a Kaiserin Elisabeth, továbbá két német hadihajó biztosította. 1914. november 1-jén miután a túlerővel szemben tarthatatlanná vált a helyzet, Makoviz Richárd kapitány parancsot adott ki a Kaiserin Elisabeth elsüllyesztésére, amely november 3-án hullámsírba merült. A cirkáló legénysége a japán hadifogságból 1920 februárjában szabadult ki.
Német hadiflotta [szerkesztés]
Eredmények [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
 |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
- Gunther Plüschow: My escape from Donington hall, preceded by an account of the siege of Kiao-Chow in 1915 (Download)])
