Tábor (Csehország)

	Tábor
	Tábor látképe a Főtérrel.
; Tábor címere	; Tábor zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Dél-csehországi
Járás	Tábori
Polgármester	Štěpán Pavlík
Irányítószám	390 01–391 56
Testvérvárosok	Lista Konstanz; Dole; Škofja Loka; Orinda; Wels; Sint-Niklaas; Formigine;
	Népesség
Teljes népesség	34 301 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	437 m
Terület	62,215743 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″
	Tábor weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tábor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a csehországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tábor (egyértelműsítő lap).

Tábor település Csehországban, a Dél-csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Prágától délre fekvő település, a D3-as autópálya (az E14-es európai út) mellett.

Története[szerkesztés]

Tábor a husziták egykori központja volt. Nevét a Bibliában említett Tábor hegyéről (Galilea) kapta, de a mai cseh nyelvben is tábort jelent. Itt volt a husziták egykori erődje, melyet 1420-ban egy vizektől védett gránittömbön Zsizska János (csehül: Jan Žižka) vezetése alatt álló husziták alapítottak. A város után nevezték a husziták radikális irányzatát táboritáknak.

Az egykori feljegyzések szerint itt a teljes anyagi és emberi egyenlőséget igyekeztek megteremteni: Máig a főtéren áll az általuk használt egykori kádak sora, melybe a huszita seregbe jelentkezőknek - hogy teljesen egyenlők legyenek - minden vagyontárgyukat bele kellett dobniuk. Élelmezésükről a tábor gondoskodott és ott dolgoztak, ahová kijelölték őket. Papjaik nem voltak, felfogásuk szerint mindenkinek joga van a bibliát magyarázni, az Igét hirdetni. Ezért, mint „eretnekek” élesen szembe kerültek a katolikus egyházzal. Két szín alatt áldoztak, és jelvényük sem a kereszt volt, hanem a kehely. A táboriták közössége 1420-tól 1434-ig állt fenn. Ez idő alatt a huszita seregek győzelmet-győzelemre halmoztak.

A cseh rendek még a 17. században is kelyhes zászló alatt indultak harcba a Habsburg elnyomás ellen. A protestáns szövetség fehérhegyi veresége után is Tábor városa volt az utolsó erőd, amely a legtovább ellenállt az osztrákok megismétlődő ostromainak.

Tábor városa ma egy történelmi múzeum. 15. századi városfalainak és bástyáinak egy része - főleg a belváros északi oldalán - máig megmaradt.

Főtérhez közeli házainak többsége reneszánsz stílusú, homlokzatukat sgraffito díszíti.

A főtéren áll egy reneszánsz díszkút, valamint a huszita vezérek emlékművei is itt találhatók. A huszita idők óta itt állnak azok a kőasztalok is, amelyeken a harcosok étkeztek, és itt vannak a Városháza 6. számú ház előtt azok a kőkádak is, amelyekbe a harcosok értékeiket beledobálták. Egykor itt tartották híres; támadásra és védekezésre egyaránt alkalmas harci szekereiket is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kotnov várának maradványai - A 18. századi várból csak egy henger alakú vártorony és egy bástya, valamint a Bechyně-kapu maradt meg, melyekben ma múzeum van.
Városháza - 1440-ben épült, tornya is gótikus stílusú. A 15. század óta többször restaurálták, azonban eredeti formája mindvégig megmaradt. Az épületben található a huszita mozgalom dokumentumait őrző múzeum is.
Szűz Mária templom - 1642-1666 között épült, barokk stílusban.
Tábori plébánia templom - késő gótikus stílusban épült a 15. század második felében.
Labirintusok - a Főtér alatti kazamatákba bújt el a város lakossága harcok idején.
Víztorony - a Főtértől északra található, még a reneszánsz korban épült különleges műszaki megoldású építmény. A Jordan-tó Csehország első mesterséges víztározója, 1492-ben létesült. A tervezők egy 18 méter magas mesterséges vízesés energiáját használták fel arra, hogy az ivóvizet a város magasabban fekvő részeibe és a toronyba is felnyomják.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között

Lakosok száma	6717	12 652	11 926	14 250	24 528	31 867	36 557	34 467	34 277	34 301
	1869	1890	1910	1930	1961	1980	2001	2018	2020	2023

Adatok: Wikidata

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

Források[szerkesztés]

Csehországi utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-094-8

Földrajzportál
Csehország-portál

[0aaaa671951e5235b5c554b9990436868ff5884a-1] Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

[1]