Sáregres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáregres
Légi fotó
Légi fotó
Sáregres címere
Sáregres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterAlbertné Tiringer Mária (független)[1]
Irányítószám7014
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség687 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111[3] m
Terület26,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″
Sáregres (Fejér vármegye)
Sáregres
Sáregres
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sáregres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.

Megközelítése[szerkesztés]

Székesfehérvártól legkönnyebben a -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a 6307-es mellékúton. Megközelíthető a község a -os főút dunaföldvári elágazásától a -es főúton, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a -es főútról Szabadbattyánon letérve, a 6307-es mellékúton. Vasútvonalak közül a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti a települést, amelyen saját megállóhelye van.

Története[szerkesztés]

Egres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.

1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.

1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.

1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.

1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.

A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.

A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
737
722
735
739
709
687
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.

Természeti értékei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

  • Polgármesteri hivatal
    Polgármesteri hivatal
  • A falu központjában
    A falu központjában
  • Utcarészlet
    Utcarészlet

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sáregres, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. ↑ Sáregres Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Sáregres
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.

Jerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sáregres&oldid=25757100”