Sántos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sántos
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterPohner Attila (független)[1]
Irányítószám7479
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség455 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 17° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 17° 52′ 48″
Sántos (Somogy vármegye)
Sántos
Sántos
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Sántos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sántos község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton, Szentbalázs és Cserénfa szomszédságában fekszik; dél felé itt ágazik ki a főútból a Bőszénfáig vezető 6621-es út. Aki északi irányból, Kaposvár, illetve a 61-es főút felől közelíti meg a községet, gyakorlatilag itt lép be a Zselicségbe, ilyen értelemben tehát a Zselic kapujának tekinthető.

Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a „keresztelése” előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.

Története[szerkesztés]

Sántos télen

Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben.

Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herceg Esterházy-féle hitbizományé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.

2012. október 29-én a falu külterületén lévő erdőben történt a Szita Bence-gyilkosság.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Antalné Keresztes Mária (független)[3]
  • 1994–1998: Antalné Keresztes Mária (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth József (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth József (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Antalné Keresztes Mária Margit (független)[9]
  • 2019-től: Pohner Attila (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
531
543
536
489
465
455
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (27% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,3% (37,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  10. Sántos Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]