Szúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szúcs
Szúcs címere
Szúcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállásközség
PolgármesterEgyed Zsigmond (független)[1]
Irányítószám3341
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség360 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 49″, k. h. 20° 14′ 53″
Szúcs (Heves vármegye)
Szúcs
Szúcs
Pozíció Heves vármegye térképén
Szúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szúcs község Heves vármegye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra és a Bükk-vidék között a 25-ös főút mellett, egy kis völgyben található. Határszélét délen érinti a 2414-es út is.

Története[szerkesztés]

Szúcs nevét 1349-ben említette először oklevél, mint Bellyényi Laczk fia István birtokát, aki a birtokot a Bél nemzetségbeli Bökény fia Tamásnak adta zálogba 12 aranyforintért.

Az 1546-ban több nemes család birtoka volt, és az ez évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, majd 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát számoltak itt össze.

1589–1590-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portát írtak össze itt.

1693-ban Pap László birtoka volt, akinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István is birtokos volt itt.

1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtoka, a 19. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokosa.

1910-ben 759 lakosából 610 magyar, 66 német, 26 szlovák volt. Ebből 662 római katolikus, 35 református, 20 evangélikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bóta János (MDF)[3]
  • 1994–1998: Szűcs László (független)[4]
  • 1998–2001: Szűcs László (független)[5]
  • 2001–2002: Egyed Zsigmond (független)[6][7]
  • 2002–2006: Egyed Zsigmond (független)[8]
  • 2006–2010: Egyed Zsigmond (független)[9]
  • 2010–2014: Egyed Zsigmond (független)[10]
  • 2014–2015: Egyed Zsigmond (független)[11]
  • 2015–2016: Kökény Béla (független)[12][13]
  • 2016–2018: Ország József (független)[14][15]
  • 2018–2019: Egyed Zsigmond (független)[16]
  • 2019-től: Egyed Zsigmond (független)[1]

A településen 2001. május 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[17]

Szúcson a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[8]

A 2014–2019 közti ciklusban három időközi polgármester-választást is kellett tartani Szúcson, előbb 2015. május 31-én,[12] majd alig másfél évvel később, 2016. október 2-án,[14] végül 2018. május 13-án,[16] mindhárom esetben a hivatalban lévő faluvezető lemondása miatt.[18][19][20] A korábban több választáson is győztes Egyed Zsigmond – nem meglepő módon – sem az első, sem a második időközi választáson sem indult el, annál inkább érdekes, hogy 2018-ban úgy döntött, megpróbálkozik a visszatéréssel és a lakosság bizalmat is szavazott neki. Szintén érdekesség, hogy a 2015–2016 között alig egy évig regnáló Kökény Béla, akkori lemondása dacára 2019-ben újból elindult a polgármesteri posztért.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
442
444
424
352
362
360
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 25,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,3% (25,7% nem nyilatkozott).[22]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 28,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,5% volt római katolikus, 1,4% református, 0,3% görög katolikus, 5,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (49,7% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ a b A 2001. május 13-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. május 13. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ a b Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. ↑ Szúcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ a b Szúcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. május 31. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. ↑ Megérkeztek a polgármester-választások eredményei (magyar nyelven) (html). Híradó.hu, 2015. május 31. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  14. ↑ a b Szúcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  15. ↑ A független Ország József lett Szúcs polgármestere (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  16. ↑ a b Szúcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 13. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  18. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  19. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  20. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  22. ↑ Szúcs Helységnévtár
  23. ↑ Szúcs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szúcs&oldid=26899553”