Székelyudvarhelyi kódex
| Székelyudvarhelyi kódex | |
 | |
| A kódex egyik lapja | |
| Szerző | Nyújtódi András |
| Műfaj | kéziratos kódex |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1526–28 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Székelyudvarhelyi kódex apácák számára készült vegyes tartalmú kéziratos ferences kódex 1526–28-ból.
Leírás[szerkesztés]
Öt, eredetileg különálló részekként használt, majd később egybekötött fejezetből áll. Legterjedelmesebb részét valószínűleg Nyújtódi András ferences szerzetes fordította és másolta húga, egy Judit nevű apáca számára.
Több részt tartalmaz, köztük Judit könyvének fordítását, a legrégebbi magyar katekizmust, egy halálról szóló elmélkedést és példagyűjteményt, két szerzetesi életre vonatkozó elmélkedést és a vasárnapi evangéliumi olvasmányoknak egy hiányos sorozatát.
Saját feljegyzéseiből tudható, hogy a kódex 1810-ben Fancsali Dániel tulajdonában volt, ő adományozta a székelyudvarhelyi katolikus gimnázium könyvtárának. 1876-ban itt találta meg Szabó Sámuel kolozsvári református kollégiumi tanár. 2001-től a székelyudvarhelyi római katolikus plébániában őrzik.
A kézirat több nyomtatott kiadást is megért:
- Székelyudvarhelyi kódex. Kiad. Katona Lajos. Bp., 1908. (Nyelvemléktár 15.)
- Székelyudvarhelyi kódex. Kiad. N. Abaffy Csilla. Uo., 1993. (Régi magyar kódexek 15.)
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.
- Székelyudvarhelyi kódex
- Székelyudvarhelyi Kódex 1526–1528. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993. (Régi Magyar Kódexek, 15.)
További információk[szerkesztés]
- A Székelyudvarhelyi kódex teljes betűhű szövege és egy részének mai magyarra normalizált változata elérhető az Ómagyar korpusz ban.
.svg){kind=small}