Székelyudvarhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)
Székelyudvarhely címere
Székelyudvarhely címere		 Székelyudvarhely zászlaja
Székelyudvarhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangmunicípium
KözségközpontSzékelyudvarhely
PolgármesterGálfi Árpád:
  • 2020[1] - POL (Szabad Emberek Pártja)
  • 2021[2] - független
Irányítószám535600
Körzethívószám+40 x66[3]
SIRUTA-kód83133
Népesség
Népesség31 335 fő (2021. dec. 1.)[4]
Magyar lakosság27 351 (87%, 2021)[5]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 25° 18′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 25° 18′ 06″
Székelyudvarhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyudvarhely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Székelytámadt vár romjai a városban az 1850-es években, Ludwig Rohbock rajza
A székelygőzös megérkezése Udvarhelyre 1888. március 15-én

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. A megye második legnépesebb városa. A székelység történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s Székelyföld évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül.

Fekvése[szerkesztés]

Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. A város határvonalának hossza 40 km, bel- és külterülete 4779,21 ha, amelyből a belterület épületekkel fedett része 389,30 ha, míg az utak és terek összesen 144,85 hektárt tesznek ki.

Nevének eredete[szerkesztés]

Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Székelyföld hagyományos központja, a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen ide fellebbezhettek.

Története[szerkesztés]

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, amely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta.

Székelyudvarhelyt valószínűleg Zsigmond király emelte városi rangra, aki ugyancsak járt a településen, amikor István erdélyi vajdával gyűlt meg a baja, de az erdélyi fejedelmek is megadtak minden kiváltságot a városnak.

A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A városhoz közel van Budvára, amiről azt tartja a legenda, hogy régi székely vár. A város 1558-ban Izabella királynétól adómentességet nyert. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális hada fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

Itt született 1553-ban Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, aki gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, de gyakran megfordult Sófalván és a Sóvidéken, ugyanis az édesapja Literáti Székely János (vagy másképpen János deák) 1568-tól a székelyek sóbányájának kamarása lett. János deák korábban Udvarhely jegyzője is volt, aki magyar nyelven állította ki a tímárok céhének alapító okiratát. (És a bírónak és a tanácsnak jó egészséget kívánunk. Kelt Udvarhely mezővárosban az előírt időben s az elől megírt 1556-ik évben János deák Udvarhelyszék jegyzője.) Székely Mózes Báthory István fejedelem oldalán harcolva az erdélyi fejedelmi testőrség parancsnoka lett, majd lengyel királyként vitézségéért „szentelt lovaggá” ütötte és a sófalvi sóbánya kamaraispáni tisztségét tölthette be 1583-tól. Székely Mózes később az erdélyi hadsereg főparancsnoka lett és az erdélyi rendek 1603. április 15-én megválasztották fejedelemnek.

Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

  • Székelyudvarhely 1769–1773
    Székelyudvarhely 1769–1773
  • Székelyudvarhely 1769–1773
    Székelyudvarhely 1769–1773

Lakossága[szerkesztés]

Székelyudvarhelynek 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%) anyanyelvű. 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar (95,62%) és 1087 román (2,91%) anyanyelvű volt. A lakosság felekezeti összetétele 50% római katolikus, 45% protestáns.

2011-ben 34 257 lakosból 32 198 magyar (94%), 832 román (2,43%), 19 cigány, 7 ukrán, 8 német és 3 más anyanyelvű volt, 1184-en nem vallották be anyanyelvüket.[6] Nemzetiség alapján 31 665-en magyarnak (92,43%) illetve 861-en románnak (2,5%) vallották magukat, 1194-en nem nyilatkoztak nemzetiségükről.[7]

Nemzetiségi összetétel (2002)
Összesen Magyar Román Cigány Német Más
36 978 35 357 1077 429 25 60
100% 95,62% 2,91% 1,16% 0,07% 0,24%
Felekezeti összetétel (2002)
Összesen Római katolikus Református Ortodox Unitárius Görögkatolikus Más
36 978 18 494 11 136 941 5438 91 878
100% 50,01% 30,12% 2,54% 14,71% 0,25% 2,37%

Turisztikai látnivalók[szerkesztés]

A szoborpark

A városközpont[szerkesztés]

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost, három főút és néhány utca összefutó öblében. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei itt összpontosulnak: az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A kereskedelmi gócpontot alkotó, s patinás műemlék épületekből fölépülő Kossuth Lajos utca, a romantikus és festőien emelkedő, macskakövekkel kirakott Szentimre utca, a virágpiacnak helyet adó Patkóban elhelyezett Vasszékely, a Főgimnáziumhoz fölvezető, s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősor, a közelmúltban restaurált Ó-vár nyugat-európai hangulatot árasztó, pazar szórakozóhelyei, a városnak a Küküllő mellett található, andalgásra csábító Sétatere, a Tomcsa Sándor Színház impozáns épülete, a nemzet nagyjait megörökítő Szoborpark, a szombatfalvi negyed csinos villái, avagy a Malom utcai negyed modern és ízléses épületei nem egy európai nagyváros urbanisztikai összképébe is beleillenének. Ez a sokszínű, sűrített városkép ragadja meg a látogatót. A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsósorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani, s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami egykor az Osztrák–Magyar Monarchia volt, s amivé válhatott volna egy, a jelennel párhuzamos, esetleges világban a k. u. k.-kultúra. Ebből a tényből kifolyólag a városközpont méltán szolgálhatna különböző városi játékok megrendezésének avagy történelmi filmek forgatásának a színhelyéül is.

A Vasszékely

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi, 10 középfokú és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van. Az iskolahálózat napjainkban is egyre bővül. Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, Református Kollégiumát pedig 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Népszínház, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Tudományos Könyvtár, a Múzeum és a Képtár, valamint a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan és nemzetközileg is elismertek.

A városközpontban látható a 2004-ben felavatott Emlékezés Parkja, tizenhárom mondahős, történelmi személy és kiemelkedő erdélyi művész mellszobrával.[8]

A Vármegyeháza (a mai Városháza)[szerkesztés]

A városháza

A Városháza 1896-ban épült megyeházának, a Millennium emlékére. A hajdani Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895–96-ban épült eklektikus stílusban, Sztehlo Ottó építész tervei szerint. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt. Az épület egészében különböző építészeti stílusok ötvöződnek. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A Millenniumi Székely-Emlékmű[szerkesztés]

Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították az emlékművet.

Visszaállítására több kísérlet is volt. A kilenc méter magas alkotás jelenleg az eredeti helyén található, a város Főterének a központjában. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint a szintén kőből faragott címerből áll, akárcsak az eredeti, vagyis az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonna súlyú oroszlánokat a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták. Az oszlop alapanyaga márványszerű mészkő. A műemlék képzőművésze, Zavaczki Walter Levente, több köztéri szobrot készített eleddig: az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a Székelykeresztúron álló József Attila-szobor, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László- és Móra Ferenc-szobor.

A Tompa László Emlékház[szerkesztés]

A Vár tőszomszédságában (Tompa László utca 10. szám) a Tompa László (1883–1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú, földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység e nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

Várak[szerkesztés]

Székelytámadt vár (lásd a szócikket) Székelyudvarhely 1696-ban készült térképén. [1]

A Csicser-tető csúcsán állott egykor Budvár elővára, Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.

A Budvár

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobb partján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette, és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének a székhelye, akik itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11–12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak a felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 méter magasságú, konglomerát sziklaoromzat)[9] a csiszoltkőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett. A korai és a késő Vaskor embere is itt lakott. Az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Szejkefürdő[szerkesztés]

Bővebben: Szejkefürdő

Szejkefürdő Székelyudvarhely városrésze; itt megtekinthető Orbán Balázs síremléke, a Borvízmúzeum, a Mini Erdély park, a gyógyfürdő.

Szálláshelyek[szerkesztés]

A városon átmenő jelentős forgalom ellenére közepes szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő. Székelyudvarhely környéke azonban nagyon jó turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint pl. a Szejkefürdő, Hargita (hegység), és a Zeteváraljai víztározó által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Székelyudvarhely környéke számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és bakancsos túrázás, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus, illetve a kulturális turizmus.[10] A környéken kikapcsolódást kereső turisták számára kiváló lehetőségeket nyújtanak a városban található magas színvonalú panziók és szállodák. Székelyudvarhelyen három szálloda található, a Küküllő Szálloda, Gondűző Szálloda és a Septimia Szálloda. A többi szálláslehetőség majdnem mind a panziók által biztosított. A Bosnyák Panzió, Margareta panzió, Korona Panzió, Maestro Panzió, Hintó Panzió és más panziók nyújtanak színvonalas ellátást az utazok számára.

Kultúra és oktatás. A Küküllő-parti Athén[szerkesztés]

Iskolák[szerkesztés]

A Kis Gergely Református Gimnázium udvara

Az Állami Főreáliskola

1891-ben épült fel a Székelytámadt vár romjai között. Ebben az épületben jelenleg az Eötvös József nevét viselő Mezőgazdasági Szakközépiskola működik.

A Tamási Áron Gimnázium (az egykori Római Katolikus Főgimnázium[11])

A Római Katolikus Gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes alapította a reformáció ellensúlyozására. Mai épülete 1910-ben épült, eklektikus-szecessziós stílusban. A romániai magyar közművelődés egyik legjelentősebb nevelési-oktatási intézménye. A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neo-klasszikus stílusban épült 1890 és 1892 között, a Felső-Piactér délkeleti sarkán.

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

A nagyenyedi és kolozsvári Református Kollégium mellett Erdély legnagyobb hírnevű protestáns oktatóközpontja. 1670-ben gróf Bethlen János alapította. Ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült. 1886-ban egy, második emeletet húztak föl rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A Református Kollégium első emelete 1771–72-ben épült. (Barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette. A második emelet 1885–86-ban klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26-án ledöntik a Kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már huszonegy személy rakja a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő körútra indult Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885–86-ban még egy emeletet húztak föl a régi épületre. Ekkor tűntek el az egykori barokk-stíluselemek. A régi kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos, belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával. Könyvtára magas szintű kutatómunkát tesz lehetővé.

A Benedek Elek Tanítóképző

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910 és 1912 között épült, a régi Kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

Kulturális programok, rendezvények Székelyudvarhely környékén[szerkesztés]

Székelyudvarhelyi hírességek[szerkesztés]

Bővebben: Híres székelyudvarhelyiek listája

Templomok, kápolnák[szerkesztés]

Az unitárius templom

A város unitárius temploma 1906 és 1908 között épült. A templombejárat fölirata : Egy az Isten.

A görögkeleti (ortodox) templomok

A város nagy méretű görögkeleti temploma 1938-ban épült a Tamási Áron utcában. A Kossuth utcában van egy 1920-ban épült, kisebb ortodox templom is.

A görögkatolikus templom

Az egykori Botos, a mai Kossuth utcában emelkedett a görögkatolikus templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén. Székelyudvarhelyen egy Görög András nevű görögkatolikus vallású ember telepedett le s meggazdagodván, templomot építtetett. Végrendeletében az udvarhelyi román görögkatolikusoknak hagyta az épületet (Keresztúri K., 1939, 114).

A Belvárosi Unitárius Templom

A Jézus szíve kápolna

A Jézus szíve kápolna

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.

A téglapadlós belső teret négy méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, amelynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A Szejkefürdő felé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek, az Ugron család Kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

Galéria[szerkesztés]

  • A református templom
    A református templom
  • A katolikus templom
    A katolikus templom
  • Orbán Balázs szobra (1995)
    Orbán Balázs szobra (1995)
  • A Tamási Áron Líceum
    A Tamási Áron Líceum
  • A Szoborpark
    A Szoborpark

Székelyudvarhelyen megjelenő lapok és folyóiratok[szerkesztés]

Székelyudvarhelyi rádióadók és tévécsatornák[szerkesztés]

  • Sztár Rádió
  • Gaga Rádió
  • Digital 3 Televízió
  • A Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiója
  • Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiója

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Nyert Székelyudvarhelyen Gálfi Árpád és a POL-lista. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  2. ↑ Gálfit kizárták a POL-ból, függetlenként folytatja. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  3. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  5. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)
  8. ↑ Szoborlap: Az Emlékezés Parkja[halott link]
  9. ↑ Székelyudvarhely - Budvár légi filmen
  10. ↑ Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában (magyar nyelven). [2014. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  11. ↑ Rövid története a 13. oldaltól (Tudósítvány, 1857/1858)
  12. ↑ Megszületett az Udvarhely napilap. uh.ro. [2014. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 16.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Szováta (36 km) Maroshévíz (70 km) Gyergyószentmiklós (51 km)
Székelykeresztúr (21 km)

Észak
Nyugat  Székelyudvarhely  Kelet
Dél

Szentegyháza (19 km)
Fogaras (57 km) Kőhalom (30 km) Barót (35 km)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székelyudvarhely&oldid=27059937”