Székely Zoltán (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről, régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Zoltán (egyértelműsítő lap).
Székely Zoltán
Született1912. november 18.
Dés, Osztrák-Magyar Monarchia Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt(87 évesen)
Sepsiszentgyörgy, Románia
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatörténész, régész
Sablon • Wikidata • Segítség

Székely Zoltán (Dés, 1912. november 18. – Sepsiszentgyörgy, 2000. szeptember 1.) romániai magyar történész, régész, muzeológus a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Fia, Székely Zsolt szintén régész.

Életpályája[szerkesztés]

1912-ben Désen született a rétyi Székely család leszármazottjaként. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1930-ban.[1] Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Tudományegye­temen végezve latin-görög és történelem szakon diplomázott. Doktori értekezését 1943-ban a komollói római táborról írta.

Pályafutását Zilahon kezdte, majd 1944-től a Székely Mikó Kollégium tanára. Ugyanattól az évtől 42 éven át, az 1990-es nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Ebben a minőségében sokat tett a múzeum kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért.

Régészeti munkássága elsősorban az erdélyi településeknek az őskortól a középkorig terjedő időszakának kutatására irányult.

A Kolozsvárott 1973-ban publikált Kora középkori temetők Délkelet-Erdély­ben című régészeti beszámolóját bezúzták. A zabolai és petőfalvi ku­tatási eredményeit csak a rendszerváltás után tudta közzétenni a Veszprémi Múzeum közleményeiben. Ezután még számos tudományos közleménye jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

  • A komollói erődített római tábor (Kolozsvár, 1943);
  • Adatok a Székelyföld népvándorlás-korához (Sepsiszentgyörgy 1945);
  • Bronzkori telep Alsócsernátonban (Erdélyi Múzeum 1946/1);
  • Jegyzetek Dácia történetéhez (Sepsiszentgyörgy 1946);
  • Aşezări din prima vîrstă a fierului în sud-estul Transilvaniei (Brassó 1966); *Korai középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Korunk Évkönyv 1973);
  • Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. század) (in: Veszprémi Történeti Tár 1990);
  • Az oltszemi (Olteni) római tábor (Há­rom­szék-Kovászna megye). 1987–1988. évi ásatások (in: Communi­cationes Archaeologiae Hungariae. Budapest, 1993);
  • A zabolai (Zăbala, Románia) kora középkori temető (in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–94);
  • Két székely lófő levél (XVI–XVII. sz.) és egy nemesítési levél hátlapjára írt feljegyzéssel kapcsolatos megjegyzések (Turul 1995/1–2);
  • Adatok Kovászna (Háromszék) megye római és népvándorlás korához (Acta 1996); *Az árkosi éremlelet (Acta 1997/1);
  • Mikor és kiktől foglalták el a honfoglaló magyarok a Székelyföldet? (Turán 1999/2);
  • Árpád-kori nyílhegyek Kovászna megyében (Acta 2000/1);
  • A petőfalvi (Székelypetőfal­va/Peteni, Románia) korai középkori temető (Tisicum, Szolnok 2001);
  • Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Stockholm, 2002).
  • Válogatott művei a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában jelentek meg.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Múzeumigazgatói és közéleti munkásságát Sepsi­szent­györgy városa 1998-ban[2] Pro Urbe-díjjal és díszpolgárrá avatásával ismerte el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Iskolatörténet: Jeles véndiákjaink, a Székely Mikó Kollégium honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 17.)
  2. ↑ Székely Zoltán szócikke a Románia Magyar Irodalmi Lexikonban a Kriterion kiadó honlapján (magyar nyelven). [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)

Források[szerkesztés]

  • Kisgyörgy, Zoltán: Székely Zoltán (magyar nyelven). Háromszék. (Hozzáférés: 2012. november 17.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székely_Zoltán_(régész)&oldid=24816740”