Szászrégen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen)
Szászrégen címere
Szászrégen címere
Szászrégen zászlaja
Szászrégen zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontReghin
Beosztott falvak
PolgármesterMárk Endre (RMDSZ)
Irányítószám545300
Körzethívószám0x65[1]
SIRUTA-kód114809
Népesség
Népesség25 699 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság5607 (19%, 2021)[4]
Község népessége29 742 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség408,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület72,82 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″
Szászrégen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Márton Áron szobra
[Losonci Bánffy] Tamás mester, kegyúr építési felirata a szászrégeni evangélikus templom szentélyében: Anno domini MCCCXXX
Szászrégen környéke 1769–1773 között

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 32 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedés[szerkesztés]

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m³/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a SzékelykocsárdDéda vonalon valósul meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a német Ragino személynévből ered.

Története[szerkesztés]

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

1994-ben municípiummá nyilvánították.[5]

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.[6]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
  • A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
  • A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
  • A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
  • A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
  • Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
  • Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Képgaléria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. LEGE Nr. 104 din 24 noiembrie 1994 privind declararea ca municipii a unor oraşe. Monitorul Oficial, 328. sz. (1994. november 28.)
  6. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Bethlen (61 km) Beszterce (43 km) Maroshévíz (53 km)
Nagysármás (42 km)

Észak
Nyugat  Szászrégen  Kelet
Dél

Gyergyószentmiklós (69 km)
Marosvásárhely (29 km) Nyárádszereda (28 km) Szováta (35 km)