Szurzsik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szurzsik használat Ukrajnában

A szurzsik (ukránul: суржик) Ukrajnában az orosz szókincsre és az ukrán nyelvtanra épülő, igen elterjedt kevert nyelv. A szó eredetileg a búza és a rozs keverékéből készült lisztet, vagy kenyeret jelentette. Egyes vidékeken újabb jelentést is felvett: a vegyes házasságban született gyerekeket jelöli.

Története[szerkesztés]

A nyelv kialakulásában döntő szerepe volt a 19. században falvaikat elhagyó, orosz többségű városokba költöző ukrán parasztoknak, akik az akkor „civilizáltabbnak”, „úribbnak” érzett orosz kifejezéseket anyanyelvük szabályait megőrizve használták.

Jellemzői[szerkesztés]

A szurzsik egyik jellemzője, hogy területileg igen változatos: nyugat felé egyre több benne az ukrán kifejezés, míg kelet felé szinte teljesen átmegy az orosz nyelvbe.

Használata[szerkesztés]

Beszélőinek számát a 46 milliós Ukrajna lakosságának 10-18%-ára becsülik. Nyugaton a lakosság 3-4, keleten és délen 10, az ország középső részén, Kijevben pedig 20% fölött van beszélőinek aránya.

Lásd[szerkesztés]

Traszjanka

Irodalom[szerkesztés]

  • Németh András: Öszvérség. Nyelvi kavarodás Ukrajnában. HVG, 2008. október 4. pp. 38-39.