Szunda-szigeti lajhármaki

Szunda-szigeti lajhármaki
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini) Család: Lajhármakifélék (Loridae) (Gray 1824) Nem: Nycticebus Faj: N. coucang
Tudományos név
Nycticebus coucang (Boddaert, 1785)
Szinonimák
N. c. coucang: brachycephalus Sody, 1949 buku Robinson, 1917 hilleri Stone and Rehn, 1902 insularis Robinson, 1917 malaiana Anderson, 1881 natunae Stone and Rehn, 1902 sumatrensis Ludeking, 1867 tardigradus Raffles, 1821 N. c. menagensis: bancanus Lyon, 1906 borneanus Lyon, 1906 philippinus Cabrera, 1908 N. c. javanicus: ornatus Thomas, 1921
Elterjedés
A maláj lajhármaki elterjedése
A jávai lajhármaki elterjedése
A borneói lajhármaki elterjedése
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szunda-szigeti lajhármaki témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szunda-szigeti lajhármaki témájú médiaállományokat.

Kitömött szunda-szigeti lajhármaki a londoni Természettudományi Múzeumban.

A szunda-szigeti lajhármaki (Nycticebus coucang) a főemlősök (Primates) rendjébe, azon belül a lajhármakifélék (Loridae) családjába tartozó Nycticebus nemének egyik faja.

Elterjedése

Délkelet-Ázsia dzsungeleiben honos, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Thaiföldön.

Alfajai

• maláj lajhármaki (Nycticebus coucang coucang) – Maláj-félsziget és Szumátra
• jávai lajhármaki (Nycticebus coucang javanicus) – Jáva

Megjelenése

A szunda-szigeti lajhármaki bár aranyosnak tűnik, mérgező, kívüle kevés emlős mérgező. Testhossza 300–380 mm. Testtömege 2 kg.

Életmódja

Éjjel aktív, magányos. A szunda-szigeti lajhármaki a fán él. Tápláléka gyümölcsök, madarak, kisebb emlősök, tojás, rovarok. Fogságban 20-26 évig él.

Szaporodása

A hímeknél az ivarérettség 17-18 hónaposan kezdődik. A nőstények évente kétszer szaporodnak. A párzási időszak egész évben tart. A 184-197 napig tartó vemhesség végén a nőstény 1 kölyöknek ad életet. A kölyök 50 gramm körüli súllyal születik. 175-213 naposan kerül sor az elválasztásra.

Természetvédelmi állapota

Az élőhelyének szűkülése és az illegális vadállat kereskedelem fenyegeti. Az IUCN vörös listáján a „sebezhető” kategóriában szerepel.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
• Animal Diversity Web
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sunda Loris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.