Szuharbújó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szuharbújó
Zitting Cisticola (Non-breeding plumage) I IMG 0365.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
IUCN3.1
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Szuharbújófélék (Cisticolidae)
Nem: Cisticola
Faj: C. juncidis
Tudományos név
Cisticola juncidis
(Rafinesque, 1810)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szuharbújó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharbújó témájú kategóriát.

A szuharbújó (Cisticola juncidis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó madárfaj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az izsáki Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án.[1][2] Jellemző élőhelye a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19 alfajából 3 él a nyugati-palearktiszban, 3 Afrika trópusi részén, 3 Indiában és Nepálban, 7 Ázsia keleti és délkeleti részén és 3 Ausztráliában.

  • Cisticola juncidis juncidis - Európa déli mediterrán régióiban (Franciaország déli része, Olaszország déli része, Korzika, Szardínia, Kréta) valamint Törökországban, a Közel-Kelet országaiban és Egyiptomban él.
  • Cisticola juncidis cisticola - Franciaország nyugati részén, az Ibériai-félszigeten, a Baleár-szigeteken és Afrika északnyugati részén honos.
  • Cisticola juncidis neuroticus - Irak és Irán nyugati része
  • Cisticola juncidis brunniceps
  • Cisticola juncidis constans
  • Cisticola juncidis cursitans
  • Cisticola juncidis fuscicapilla
  • Cisticola juncidis laveryi
  • Cisticola juncidis leanyeri
  • Cisticola juncidis malaya
  • Cisticola juncidis nigrostriata
  • Cisticola juncidis normani
  • Cisticola juncidis omalura
  • Cisticola juncidis perennius
  • Cisticola juncidis salamalii
  • Cisticola juncidis terrestris
  • Cisticola juncidis tinnabulans
  • Cisticola juncidis tintinnabulans
  • Cisticola juncidis uropygialis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rovarevő.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Németh Á, Vadász Cs 2006. First record of the Zitting Cisticola (Cisticola juncidis Rafinesque, 1810) in Hungary. Opuscula Zoologica, 37, 89–90. [1]
  2. birding.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]