Szuharbújó
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_I_IMG_0365.jpg) |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       IUCN3.1 |
||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cisticola juncidis (Rafinesque, 1810) |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szuharbújó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharbújó témájú médiaállományokat. |
A szuharbújó (Cisticola juncidis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó madárfaj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az izsáki Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án.[1][2] Jellemző élőhelye a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok.
Alfajai [szerkesztés]
19 alfajából 3 él a nyugati-palearktiszban, 3 Afrika trópusi részén, 3 Indiában és Nepálban, 7 Ázsia keleti és délkeleti részén és 3 Ausztráliában.
- Cisticola juncidis juncidis - Európa déli mediterrán régióiban (Franciaország déli része, Olaszország déli része, Korzika, Szardínia, Kréta) valamint Törökországban, a Közel-Kelet országaiban és Egyiptomban él.
- Cisticola juncidis cisticola - Franciaország nyugati részén, az Ibériai-félszigeten, a Baleár-szigeteken és Afrika északnyugati részén honos.
- Cisticola juncidis neuroticus - Irak és Irán nyugati része
- Cisticola juncidis brunniceps
- Cisticola juncidis constans
- Cisticola juncidis cursitans
- Cisticola juncidis fuscicapilla
- Cisticola juncidis laveryi
- Cisticola juncidis leanyeri
- Cisticola juncidis malaya
- Cisticola juncidis nigrostriata
- Cisticola juncidis normani
- Cisticola juncidis omalura
- Cisticola juncidis perennius
- Cisticola juncidis salamalii
- Cisticola juncidis terrestris
- Cisticola juncidis tinnabulans
- Cisticola juncidis tintinnabulans
- Cisticola juncidis uropygialis
Megjelenése [szerkesztés]
Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel.
Életmódja [szerkesztés]
Rovarevő.
Szaporodása [szerkesztés]
Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Németh Á, Vadász Cs 2006. First record of the Zitting Cisticola (Cisticola juncidis Rafinesque, 1810) in Hungary. Opuscula Zoologica, 37, 89–90. [1]
- ↑ birding.hu
Források [szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
- A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
- Birding.hu
- A kor és ivar határozása
_I-_Kolkata_IMG_5046.jpg)
